Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
1200 forintban állapítják meg négyzetméterenként nem lakás céljára szolgáló építményeknél.
Az eredetileg számított összegnél valamivel alacsonyabb, várhatóan 1200 forint lesz az éves építményadó Zalaegerszegen, ahol, a megyei jogú városok közül egyedüliként, eddig nem volt és a remények szerint csak néhány évig lesz ilyen helyi adó – közölte szerdai sajtótájékoztatóján a város polgármestere.
Balaicz Zoltán (Fidesz-KDNP) kifejtette: kamarákkal, vállalkozói szervezetekkel és helyi cégekkel is konzultáltak a tervezett építményadóról, amelyről áprilisban születhet közgyűlési döntés.
Az eredetileg tervezett, évente 1500 forintos négyzetméterenkénti adómértéket az érintettek felvetései nyomán várhatóan 1200 forintban állapítják meg a nem lakás céljára szolgáló építmények esetében, de miután csak júliustól vezetnék be, ebben az évben csak 600 forinttal számolnak.
A polgármester hangsúlyozta: minden frakció és önkormányzati képviselő egyetértett abban, hogy a tervezett adó ne vonatkozzon a lakosságra. Jelenleg azonban nincs pontos adatbázis arról, hogy mekkora lehet Zalaegerszegen az adóköteles iparterület nagysága, ezért az érintettek önbevallással adnak majd számot a hasznos négyzetméterekről. Ennek birtokában 2016-tól már sávosan, kedvezményeket is figyelembe véve állapíthatják meg az adómértéket, de a cél az, hogy néhány éven belül – a helyi iparűzési adó ismételt emelkedése után – meg is lehessen szüntetni az új építményadót.
(MTI)
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
