Esnek a reálbérek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szeptemberben átlagosan 5,2 százalékkal csökkentek a reálbérek.


A várakozásoktól elmaradva, 3,7 százalékkal nőttek a bruttó bérek szeptemberben éves összevetéseben az augusztusi 3,8 százalékos növekedés után. A nettó bérek 1 százalékkal bővültek átlagosan, így a reálbérek a magas infláció miatt 5,2 százalékkal csökkentek – közölte friss adatként honlapján a KSH.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete az év első kilenc hónapjában 219 700 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 230 000, míg a közszférában – a nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottak 211 800 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 73 200 forint volt – olvasható a KSH jelentésében. Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 142 000 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 99 100, a szellemi foglalkozásúaké 187 300) forint volt.

Az év első kilenc hónapjában a költségvetési szférában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók mintegy 54 százaléka (a közfoglalkoztatottak nélküli létszám 60,3 százaléka) átlagosan 10 000 forint – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült.

A közfoglalkoztatás lefelé torzítja a bérstatisztikát, amiben a családi adókedvezmény hatása sem szerepel, így a közöltnél jobban nőhettek a netó bérek és kevéssé csökkenhettek a reálbérek – írja az Adó Online-hoz eljuttatott gyorselemzésében Suppan Gergely. A Takarékbank senior elemzője úgy látja, hogy a csökkenő reálbérek miatt továbbra sem fenyeget belső inflációs nyomás, a jegybank folytathatja kamatvágási sorozatát.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 18.

A pénztárérték-változáshoz kapcsolódó adóalap-korrekciók a kisvállalati adóban (I. rész)

Bár a kisvállalati adóban 2017. január 1-je óta már nem a pénzforgalmi szemlélet érvényesül az adóalap meghatározása során, mégis létezik olyan korrekciós tétel, amely a pénzmozgáshoz, a pénztár nyitó és záró értékéhez kapcsolódik, és „páros” formában szerepel a jogszabályban (tehát van adóalap-növelő-, és csökkentő verziója is, a pénztárérték változásának előjelétől függően).