EU-s állásfoglalások összetett áfás-s ügyekben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A CBR-tesztrendszerben, a részt vevő tagállamok közötti, határokon átnyúló ügyletekkel kapcsolatban kérhetnek a vállalkozások előzetes állásfoglalást az ügyletekhez kapcsolódó áfakötelezettségekről.


Az EU áfa-fórum keretében eddig 15 tagállam vállalta, hogy a több országot érintő, bonyolult áfás kérdésekben előzetes állásfoglalásokkal (Cross-Border Rulings, CBR) segíti a vállalkozásokat.

A próba jelleggel 2013. júniusban indított EU áfa-fórum, másfél évesre tervezett előzetes döntéshozatal-támogatási rendszert az első év után kiértékelték. Az alábbiakban összefoglaltam a rendszer részleteit és az első év nyilvános állásfoglalását

Állásfoglalások határokon átnyúló ügyletekhez

A CBR-tesztrendszerben, a részt vevő tagállamok közötti, határokon átnyúló ügyletekkel kapcsolatban kérhetnek a vállalkozások előzetes állásfoglalást az ügyletekhez kapcsolódó áfakötelezettségekről. Az állásfoglalásokat jelenleg 15 tagállamban (Belgium, Ciprus, az Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Portugália, Spanyolország, Szlovénia és Svédország) lehet kérni.

Az állásfoglalás-kérések benyújtásának feltételei:

  • a kérdés összetett áfás ügyletre vonatkozzon, amit meg is szándékoznak valósítani,
  • a tervezett ügylet legalább kettő, a CBR-tesztrendszerben részt vevő tagállamot érintsen,
  • az állásfoglalás-kérést olyan tagállamban kell benyújtani, ahol a kérelmezőnek adószáma van, de legalábbis valószínűsíthető, hogy a tervezett ügylethez kapcsolódóan adószáma lesz.

Az állásfoglalás-kéréseket a legtöbb esetben az érintett tagállamok nemzeti nyelvén és/vagy angolul kell benyújtani (a NAV mindig kéri a magyar nyelvű állásfoglalás-kérést), az ügylet minden releváns részletét bemutatva. Amennyiben indokolt, a válaszadás előtt az adóhatóságok egymással egyeztetnek. Az eljárásra mindig a kérést fogadó állam szabályai vonatkoznak (pl. határidők).

Áfa törvény és számlázás szabályainak gyakorlati alkalmazása

Ízelítő a tematikából:

  • Gyűjtő számla
  • Számla korrekciók szabályai
  • Az adóalap meghatározása, valamint az adóalap utólagos csökkenésének esetei és elszámolása
  • A külföldi fizetőeszközben kifejezett ellenértékes ügyletről kibocsátott számla sajátossága

Előadó: Sike Olga főosztályvezető-helyettes, NAV

Bővebb információ és jelentkezés>>

Uniós CBR-állásfoglalások áfaügyekben 2013. június – 2014. május között

A tagállamok és az érintett vállalkozások jóváhagyása alapján öt CBR-állásfoglalást hoztak nyilvánosságra – természetesen az érintett vállalkozások azonosítására nem alkalmas módon. A tényállást, a kérdés(eke)t és az állásfoglalásban megerősített választ az alábbi táblázatban olvashatják:

Tanulságok, a CBR-állásfoglalások jövője

A nagy tagállamok közül Németország hiánya a legérzékenyebb – a CBR-állásfoglalások kiadásának egyik feltétele, hogy az ügyletben érintett minden tagállam részt vegyen a rendszerben. Pedig az az eddigi tapasztalatok alapján az állásfoglalások nyilvánosságra hozatalával az eljárások, különösen a határidők egységesítésével és a tervezett internetes állásfoglalás-adatbázis kialakításával a CBR-állásfoglalások komoly támogatást jelenthetnek a vállalkozásoknak. A komplex, nemzetközi ügyleteikhez kapcsolódó áfakötelezettségek adóhatósági megerősítése jó ötletnek bizonyult és a kezdeményezés sikeres évet tudhat maga mögött.

A bejegyzés szerzője Ágoston Péter, az RSM DTM Hungary nemzetközi üzletfejlesztési igazgatója. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 2.

Svédország – kis nép, nagy teljesítmény

A svédek büszkék hazájukra és erre minden okuk megvan. Az ország versenyképes, a gazdaság nemcsak a hagyományos ágazatokban, hanem a high-tech szektorban is nagyon jó teljesítményt nyújt, a jóléti társadalom stabilitást, biztonságérzetet ad minden polgárnak. Svédország közismerten magas adózású országnak számít, a magas színvonalú jóléti szolgáltatások és biztonsági háló alapja a magas adójövedelem.