EU-s pénzek: az Európai Számvevőszék szigorítana


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Uniónak erősítenie kellene a fellépését a költségvetési forrásokat érintő csalások és szabálytalanságok ellen, az ezek felderítésére szolgáló jelenlegi rendszert ugyanis komoly hiányosságok gyengítik – írta friss jelentésében az Európai Számvevőszék (ECA).

A csütörtökön közzétett értékelés szerint az Európai Bizottság jelenleg nem rendelkezik átfogó információkkal a csalások nagyságrendjéről, jellegéről és okairól, ami hátráltatja a visszaélések eredményes megelőzését. Egyebek mellett például még a felderítetlen csalásokra vonatkozóan sem készült átfogó vizsgálat.

Aláhúzták: a bizottságnak kezdeményezőbb szerepet kellene vállalnia és újra kellene gondolnia az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) szerepét és feladatkörét.

A hivatalos adatok szerint 2017-ben mindössze 390 millió euró volt az uniós büdzsét érintő felderített csalások összege, azaz az összes kifizetés 0,29 százaléka. A valós számok azonban a szervezet szerint ennél jóval magasabb lehetnek.

Az OLAF ajánlásai évi átlag 17 esetben – az összes felderített eset kevesebb mint felében – eredményeznek vádemelést a feltételezett csalókkal szemben. A hivatal zárójelentései ráadásul esetenként nem nyújtanak elég információt, hogy azok alapján kezdeményezni lehessen a jogosulatlanul kifizetett EU-források visszafizettetését. 2012 és 2016 között az ajánlásokban javasolt összegnek csak mintegy 15 százalékát sikerült ténylegesen visszafizettetni – írták.

„Sajnos kétségtelen, hogy az eddigi intézkedések nem bizonyultak elég eredményesnek. Épp ideje, hogy a bizottság végre kézbe vegye ezt a problémát, és eredményes rendszert alakítson ki a megelőzés, a felderítés és a csalók elrettentése céljából” – közölte Juhan Parts számvevőszéki tag, aki szerint mindenekelőtt az OLAF reformjára lenne szükség.

Az ECA üdvözölte az Európai Ügyészség létrehozását, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a felderítés és a nyomozás így is nagy mértékben a nemzeti hatóságoktól függ majd.

A számvevőszék előremutató lépésnek tartanák, ha a jövőben az Európai Bizottság egyik tagja kizárólag a csalások ügyével foglalkozna.

Az Európai Unió független, külső ellenőreként az Európai Számvevőszék gondoskodik az uniós adófizetők érdekeinek védelméről, ellenőrzi, hogy a források beszedése és felhasználása során nem történt-e szabálytalanság, és segíti a pénzgazdálkodás javítását.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2023. május 30.

Május 31. a beszámolási és mérlegkészítési határidő | NAV-Figyelő 21. hét

A legtöbb cég és civil szervezet esetében május 31-e a beszámolók, mérlegek készítésének és közzétételének ideje, emellett a NAV emlékeztetetti a 2021-ben 1%-os felajánlásban részesülő civil szervezeteket, hogy szintén május 31-ig tudnak elszámolni a ’KOZ közleményben. Csak azok a szervezetek kaphatnak a következő évben is felajánlást, akik ennek a kötelezettségüknek eleget tesznek. A NAV-Figyelő eheti száma az Accace szakértőjének tollából:

2023. május 30.

Kétmilliárd közelében az online számlák száma

Az online számlák száma jelentősen nő, napokon belül eléri a kétmilliárdot – mondta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium (PM) adóügyekért felelős államtitkára, kiemelve, hogy Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben, 5,1 százalékos áfarés-értékkel az Európai Unió tagállamai közül a legjobb eredményt érte el az áfacsalás elleni küzdelemben.

2023. május 30.

Átalányadózó egyéni vállalkozók nóvuma, a göngyölítéses módszer (3. rész)

A göngyölítéses módszer korábban ismertetett öt lépését érdemes egy nulladik lépéssel is kiegészíteni, ugyanis a fizetendő járulékok szempontjából kiemelkedő jelentősége van az adózó társadalombiztosítási státuszának. Ebből a megközelítésből az adózó a tevékenységét végezheti főfoglalkozásúként, heti 36 órás munkaviszony / tanulói jogviszony mellet, illetve nyugdíjasként.