Ezt kell tudni a cégautóadóról


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A cégautóadó mértékéről, az adómentesség lehetőségeiről, a megfizetett gépjárműadó cégautóadóból való levonásáról, valamint az adó befizetésének szabályairól mindent megtudhat az ADÓ Kódex 2021/6-os számában megjelent írásból.

Az adótétel (adómérték)

A fizetendő adó összege (adótétel) a személygépkocsi kW-ban kifejezett teljesítményének és környezetvédelmi osztályba sorolásának függvénye. Tételes adózás esetén nincs klasszikus értelemben vett adóalap és adómérték, ekkor a fizetendő adó összege közvetlenül az adótárgyhoz – annak valamely jellemző paraméteréhez, vagy a paraméter volumene szerint differenciált tétellel – kapcsolódik. Az adótétel alapjául szolgáló egyik tényező jogszabályi fogalma (Gjt. 18. § 29. pont első mondat) visszautal – mintegy állapotrögzítő szabályként – a 6/1990. KöHÉM rendelet 2014. augusztus 15-én hatályos 5. számú melléklet II. pontja szerinti környezetvédelmiosztály-jelzésre.

Havi adótételek:

A gépjármű hajtómotorjának teljesítménye (kW) Környezetvédelmi osztály

„0”–„4”

osztályok esetén

„6”–„10” osztályok esetén „5”; „14”–„15” osztályok esetén
0–50 16 500 Ft 8800 Ft 7700 Ft
51–90 22 000 Ft 11 000 Ft 8800 Ft
91–120 33 000 Ft 22 000 Ft 11 000 Ft
120 felett 44 000 Ft 33 000 Ft 22 000 Ft

A fenti táblázat alapján kijelenthető, az „5-ös” környezetvédelmi osztály-jelzéshez tartozó full/plug-in hybrid (benzin-/dízelüzemű belső égésű főmotorral és kisegítő elektromos motorral ellátott) személygépkocsik a legalacsonyabb adótétellel adóznak.

A táblázat ugyanakkor nem tartalmazza a „11”, „12”, „13” és „16” környezetvédelmi osztályokat, mivel ezen osztályjelzésű gépjárművek nem tartoznak a cégautóadó hatálya alá, hiszen tehergépjárművek.

A hivatkozott értelmező rendelkezés második mondata – mint kiegészítő szabály – szerint, ha a 6/1990. KöHÉM rendelet szerinti osztályjelzés nem ismert, akkor azt a személygépkocsi légszennyezési, zajkibocsátási adatait, környezetvédelmi osztályát meghatározó jellemzőjét (hajtómotorjának környezetvédelmi besorolása, a személygépkocsi meghajtása) hitelt érdemlően bizonyító iratai (például forgalmi engedély, típus-bizonyítvány, hatósági okirat, szakértői szakvélemény) alapján – a 6/1990. KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. alpontjára figyelemmel – kell megállapítani. Ha ez nem lehetséges, akkor a személygépkocsi osztály-jelzése: „6”.

A 6/1990. KöHÉM rendelet környezetvédelmi osztályai az EU jogszabályaiban foglaltakkal azonos tartalmúak, ebből pedig az következik, hogy az EU-tagállamban nyilvántartott, külföldi rendszámú személygépkocsi környezetvédelmi osztálya a külföldi hatóság által kiadott iratokból rendelkezésre áll, amely az adótétel (elsősorban) adózó általi megállapításához szolgál alapul.

cégautóadóAmennyiben azonban az EU-n kívüli államban nyilvántartott személygépkocsi környezetvédelmi osztálya nem ismert, vagy azt hitelt érdemlően bizonyító iratok nem állnak rendelkezésre, akkor a „6”-os környezetvédelmi osztály-jelzéshez tartozó adótétel alkalmazásával kell a fizetendő adót megállapítani, bevallani és megfizetni.

Az előzőekben ismertetettek nyomán a külföldi rendszámú, cégautóadó-köteles személygépkocsi kapcsán a környezetvédelmi osztály-jelzés minden esetben megállapítható. A havi adóétel két komponensen alapul, a személygépkocsi környezetvédelmi osztály-jelzése mellett kW-ban kifejezett teljesítményét is ismerni kell. Ez utóbbi műszaki paraméter ismeretének hiányára a Gjt. nem tartalmaz kiegészítő szabályt, így a környezetvédelmi osztályhoz tartozó teljesítménykategóriák közül legalább a legalacsonyabb adótétel alapulvételével szükséges az adót megállapítani és megfizetni. Álláspontunk szerint ugyanakkor az adózó akkor jár el a tőle elvárható gondossággal, ha a külföldi személygépkocsi használata során az iratokból megismerhető kW szerint teljesíti eljárási adókötelezettségét.

Adómentes tényállások

Mentes az adó alól az a személygépkocsi, amely/amelyet

a) a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló jogszabály előírásainak megfelelően megkülönböztető jelzést adó készülékkel szereltek fel;

b) az egyházi jogi személy elsődlegesen vallási vagy azzal közvetlenül összefüggő más tevékenysége ellátásához üzemeltet;

c) a személygépkocsi-kereskedelemmel üzletszerűen foglalkozó személy vagy szervezet kizárólag továbbértékesítési céllal szerzett be;

d) kizárólag halottszállításra szolgál;

e) amelyet a betegségmegelőző vagy gyógyító céllal, szociális céllal, az egészségkárosodott, hátrányos helyzetűek segítésére létrehozott alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület, nonprofit gazdasági társaság kizárólag – a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti – súlyosan fogyatékos magánszemély(ek), vagy a magasabb összegű családi pótlékra jogosító látási, hallási, értelmi, mozgásszervi fogyatékos vagy autista magánszemély(ek) rendszeres szállítására üzemeltet, ha működési szabályzatából, gazdálkodásából – az összes körülmény figyelembevételével – egyértelműen megállapítható, hogy az üzemeltetés ténylegesen az említett cél érdekében történik;

f) kizárólag az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény 5. § (1) bekezdése vagy 16. §-a szerinti tevékenység ellátása érdekében, valamint az egészségügyi államigazgatási szerv törvény alapján kizárólag betegségmegelőző, gyógyító, egészségkárosodást csökkentő közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi alapfeladatának ellátása érdekében üzemeltetnek;

g) külön jogszabály szerint haditechnikai terméknek minősül, és amelyet a Magyar Honvédség Magyarország függetlenségének, területi épségének, nemzetközi szerződésekben rögzített határainak, lakosságának és anyagi javainak védelme érdekében üzemeltet;

h) törvényes öröklés eredményeként a magyar állam tulajdonában áll, azon hónap utolsó napjáig, melyben a személygépkocsi vagyonkezelői vagy használati jogát a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. más személynek vagy szervezetnek nem adja át.

Az adómentes tényállások kapcsán az adózónak – figyelemmel a Gjt. 17/G. § (3) bekezdés második mondatára – nem kell negyedévente az adómentesség tényéről (0 forintban megállapítandó adóról) bevallást benyújtania.

cégautóadó

A megfizetett gépjárműadó cégautóadóból való levonása

A cégautóadó alanya és fizetésre kötelezettje – főszabályként – a személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti nem magánszemély tulajdonosa, míg a pénzügyi lízingbe adott személygépkocsi esetén a lízingbevevő nem magánszemély a cégautóadó alanya. Ezzel szemben a gépjárműadóban az adó alanya a hatósági nyilvántartásban üzembentartóként – annak hiányában tulajdonosként – bejegyzett személy.

A Gjt. 17/F. §-a szerint a negyedévre fizetendő cégautóadóból levonható a személygépkocsi után az adóalany terhére – 2020. december 31-éig terjedő időszakra az önkormányzati adóhatóság, míg 2021. január 1-jétől kezdődő adóév(ek)re az állami adóhatóság által – ún. kivető határozatban megállapított gépjárműadó. Levonásra a negyedév azon hónapjaira jutó gépjárműadó esetén van jogszerűen lehetőség, amelyben a személygépkocsi utáni cégautóadó- és gépjárműadó-kötelezettség egyaránt fennállt, feltéve, hogy az adóalany a gépjárműadó-fizetési kötelezettségének (az adóhatározat szerinti) esedékességig eleget tett; azaz a cégautóadó alanya csak a megfizetett gépjárműadót vonhatja le a fizetendő cégautóadóból. Ugyanazon adótárgy utáni kétszeres adóteher elkerülését célozza a megfizetett gépjárműadó cégautóadóból való levonhatósága. A hivatkozott jogszabályhelyből következően, ha az adóalany a gépjárműadó-fizetési kötelezettségét megállapító adóhatósági határozat szerinti esedékességig a gépjárműadót (legalább az előírt összegben) nem fizette meg, akkor a cégautóadóból történő levonásnak sem a cégautóadó esedékes bevallásában, sem utólagos önellenőrzés keretében nincs helye. A késedelmesen megfizetett gépjárműadó ugyancsak nem vonható le az esedékes cégautóadóból, továbbá önellenőrzéssel sem helyesbíthető a cégautóadó alapja/összege a határidőn túl megfizetett gépjárműadóval.

Az Art. 3. melléklet I. „Határidők” 8. pontja alapján a gépjárműadó – az évközi adókötelezettség keletkezésének (változásának) kivételével – félévente, két egyenlő részletben 6–6 hónapra) fizetendő, míg a cégautóadó havi adófizetési kötelezettségként jelentkezik. [Az Art. 274/I. § (5) bekezdése alapján a 2021. év első félévére vonatkozó gépjárműadó 2021. április 15. napjáig esedékes.] Ebből adódóan a határidőre megfizetett gépjárműadó csak akkor vonható le teljes egészében a cégautóadóból, ha az utóbbit az adott időszakok (január–június, illetve július–december) minden hónapjára megfizették. Amennyiben a cégautóadót az adott bevallási időszakban 3 hónapnál kevesebb hónapra kell megfizetni, akkor a határidőre megfizetett gépjárműadónak is csak e hónap(ok)ra eső hányada vonható le.

Naptári év során újonnan vagy ismételten forgalomba helyezett (használt) személygépkocsi gépjárműadó-kötelezettsége a forgalomba helyezést követő hónap első napján keletkezik. A gépjárműadót az adóhatóság határozattal állapítja meg, a gépjárműadó első részletét a határozat kézhezvételétől számított 15 + 15 napon belül kell megfizetni, amely nem lehet korábbi, mint az Art. szerinti (március/szeptember 15.) esedékesség.

Ha az adózó a negyedévre vonatkozó cégautóadó-bevallás napjáig – az adófizetési kötelezettséggel érintett hónapokra – a gépjárműadót megállapító határozat hiányában vagy a gépjárműadó-határozatban megállapított esedékesség lejárta előtt a gépjárműadót még nem fizette meg, akkor a fizetendő gépjárműadó összegével nem csökkentheti a negyedévre megállapítandó, bevallandó és fizetendő cégautóadó összegét. Ekkor az adózó – a cégautóadó-bevallás benyújtását követően – a határidőben megfizetett gépjárműadó összegét önellenőrzés keretében (Art. 54. §) vonhatja le a cégautóadóból.

A cégautóadó alanya a hivatkozott „beszámítást” nem minden esetben tudja érvényesíteni. A a cégautóadó gépjárműadóval való csökkentésére nincs lehetőség például akkor, ha

– az adózót az adóévre a gépjárműadóban egyesületként, alapítványként, súlyos mozgáskorlátozottként, költségvetési szervként (Gjt. 5. §) – mentesség illeti meg, ezáltal nem fizet gépjárműadót.

– a cégautóadó-köteles tényállás a hatósági nyilvántartásban nem szereplő (külföldön nyilvántartott) személygépkocsi használatával összefüggésben – a számviteli törvény, illetve az szja-törvény szerint költségelszámolás következtében – áll fenn, ekkor gépjárműadó-fizetési kötelezettség nem jelentkezik, hiszen az csak a Magyarországon fogalomba helyezett gépjárműveket terheli].

– a tartós bérletbe adott személygépkocsi esetén a bérletbe adó tulajdonosi minősége okán a cégautóadóban, míg a bérletbe vevő üzembentartói minőségére tekintettel a gépjárműadóban az adó alanya, azaz, nem ugyanazon személy mindkét adónem alanya.

cégautóadóPÉLDA

Egy kft. hatósági járműnyilvántartás szerinti tulajdonosa a 2020. november 24-én (újonnan) vásárolt és forgalomba helyezett 125 kW teljesítményű Toyota Avensis személygépkocsinak, a gépjármű környezetvédelmi osztálya „14”-es.

A gépjármű után a 2021. II. negyedévre mennyi cégautóadót kell fizetni, ha az adóalany

a) az I. félév időarányos részére járó gépjárműadót határidőben megfizette;

b) az I. félév időarányos részére járó gépjárműadót csak az adóhatósági határozatában megjelölt időpontot követően (késedelmesen) fizette meg?

A cégautóadó összege: a kW-ban kifejezett teljesítmény (125 kW) és környezetvédelmi besorolás alapján a havi adótétel 22 000 Ft, a II. negyedév három hónapjára összesen 66 000 Ft.

A gépjárműadó összege: a gyártási (2020.) év alapján az adó mértéke 345 Ft/kW × az adóalappal 125 kW = 43 125 Ft/év, melynek egy negyedévre jutó összege 10 781 Ft.

a) A 2021. július 20-áig benyújtandó cégautóadó-bevallásban levonható a II. negyedév 3 hónapjára esedékes adóból a negyedéves gépjárműadó összege, azaz 10 781 Ft. Így 2021. II. negyedévre (66 000 Ft – 10 781 Ft =) 55 219 Ft cégautóadó fizetendő.

b) A cégautóadó-bevallásban nem vonható le a II. negyedév 3 hónapjára esedékes adóból a negyedéves gépjárműadó összege az esedékességet követő (késedelmes) gépjárműadó-fizetés miatt. Így 2021. II. negyedévre 66 000 Ft cégautóadót kell 2021. július 20-áig fizetendő adóként bevallani és megfizetni.

A cégautóadó bevallása, megfizetése

A cégautóadót – főszabályként – az adó alanya, speciális esetben a költséget elszámoló vagy a személygépkocsit használó önadózással negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20-áig állapítja meg, vallja be és fizeti meg. Ha egy személygépkocsinak több tulajdonosa van, akkor valamennyi adóalany önállóan (tulajdoni hányadnak megfelelően) köteles teljesíteni az eljárási kötelezettségeket.

A 2021. évben a cégautóadó bevallására a 2021-es nyomtatvány szolgál, ezt kell az állami adóhatósághoz benyújtani.

Az adót az állami adóhatóság Cégautóadó bevételi számla elnevezésű 1003 2000 – 0107 6167 számú számlára kell megfizetni, az adónem kódja 241.

A Gjt. 17/C. § (7) bekezdése alapján a cégautóadót a naptári év azon hónapjaira kell megállapítani, bevallani és megfizetni, amelyekben az adókötelezettség – így egyúttal az annak részelemét képező adófizetési kötelezettség is – fennállt. A Gjt. 17/G. § (3) bekezdés második mondata ugyanis expressis verbis rendelkezik arról, hogy azon bevallási időszakra, amelyre a tárgyi/alanyi adómentesség feltételei teljesülnek, nem kell (az adómentesség tényéről) bevallást benyújtania az adózónak.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Nő a családi adókedvezmény, valorizálnak számos adófajtát – itt a 2025-ös adócsomag

Két lépcsőben megduplázódik a családi adókedvezmény, még két évig marad az 5 százalékos újlakás-áfa, több adót valorizál, vagyis az inflációval korrigál a kormány. Ezen túl fordított áfa jön a földgáz-kereskedelemben és duplázódna a kötelező könyvvizsgálati értékhatár. Benyújtotta a kabinet a 2025-ös adótörvény-változások tervezetét az Országgyűlésnek.

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adótervek

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

Illeték-kiszabás: mitől is függ a forgalmi érték? (2. rész)

Jogszabályi rendelkezések Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 19. § (1) bekezdése szerint a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke – ha a törvény másként nem rendelkezik – a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4 százalék, ingatlan megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4 százalék, a forgalmi érték ezt […]