Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A cégautóadó mértékéről, az adómentesség lehetőségeiről, a megfizetett gépjárműadó cégautóadóból való levonásáról, valamint az adó befizetésének szabályairól mindent megtudhat az ADÓ Kódex 2021/6-os számában megjelent írásból.
A fizetendő adó összege (adótétel) a személygépkocsi kW-ban kifejezett teljesítményének és környezetvédelmi osztályba sorolásának függvénye. Tételes adózás esetén nincs klasszikus értelemben vett adóalap és adómérték, ekkor a fizetendő adó összege közvetlenül az adótárgyhoz – annak valamely jellemző paraméteréhez, vagy a paraméter volumene szerint differenciált tétellel – kapcsolódik. Az adótétel alapjául szolgáló egyik tényező jogszabályi fogalma (Gjt. 18. § 29. pont első mondat) visszautal – mintegy állapotrögzítő szabályként – a 6/1990. KöHÉM rendelet 2014. augusztus 15-én hatályos 5. számú melléklet II. pontja szerinti környezetvédelmiosztály-jelzésre.
Havi adótételek:
| A gépjármű hajtómotorjának teljesítménye (kW) | Környezetvédelmi osztály | ||
|
„0”–„4” osztályok esetén |
„6”–„10” osztályok esetén | „5”; „14”–„15” osztályok esetén | |
| 0–50 | 16 500 Ft | 8800 Ft | 7700 Ft |
| 51–90 | 22 000 Ft | 11 000 Ft | 8800 Ft |
| 91–120 | 33 000 Ft | 22 000 Ft | 11 000 Ft |
| 120 felett | 44 000 Ft | 33 000 Ft | 22 000 Ft |
A fenti táblázat alapján kijelenthető, az „5-ös” környezetvédelmi osztály-jelzéshez tartozó full/plug-in hybrid (benzin-/dízelüzemű belső égésű főmotorral és kisegítő elektromos motorral ellátott) személygépkocsik a legalacsonyabb adótétellel adóznak.
A táblázat ugyanakkor nem tartalmazza a „11”, „12”, „13” és „16” környezetvédelmi osztályokat, mivel ezen osztályjelzésű gépjárművek nem tartoznak a cégautóadó hatálya alá, hiszen tehergépjárművek.
A hivatkozott értelmező rendelkezés második mondata – mint kiegészítő szabály – szerint, ha a 6/1990. KöHÉM rendelet szerinti osztályjelzés nem ismert, akkor azt a személygépkocsi légszennyezési, zajkibocsátási adatait, környezetvédelmi osztályát meghatározó jellemzőjét (hajtómotorjának környezetvédelmi besorolása, a személygépkocsi meghajtása) hitelt érdemlően bizonyító iratai (például forgalmi engedély, típus-bizonyítvány, hatósági okirat, szakértői szakvélemény) alapján – a 6/1990. KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. alpontjára figyelemmel – kell megállapítani. Ha ez nem lehetséges, akkor a személygépkocsi osztály-jelzése: „6”.
A 6/1990. KöHÉM rendelet környezetvédelmi osztályai az EU jogszabályaiban foglaltakkal azonos tartalmúak, ebből pedig az következik, hogy az EU-tagállamban nyilvántartott, külföldi rendszámú személygépkocsi környezetvédelmi osztálya a külföldi hatóság által kiadott iratokból rendelkezésre áll, amely az adótétel (elsősorban) adózó általi megállapításához szolgál alapul.
Amennyiben azonban az EU-n kívüli államban nyilvántartott személygépkocsi környezetvédelmi osztálya nem ismert, vagy azt hitelt érdemlően bizonyító iratok nem állnak rendelkezésre, akkor a „6”-os környezetvédelmi osztály-jelzéshez tartozó adótétel alkalmazásával kell a fizetendő adót megállapítani, bevallani és megfizetni.
Az előzőekben ismertetettek nyomán a külföldi rendszámú, cégautóadó-köteles személygépkocsi kapcsán a környezetvédelmi osztály-jelzés minden esetben megállapítható. A havi adóétel két komponensen alapul, a személygépkocsi környezetvédelmi osztály-jelzése mellett kW-ban kifejezett teljesítményét is ismerni kell. Ez utóbbi műszaki paraméter ismeretének hiányára a Gjt. nem tartalmaz kiegészítő szabályt, így a környezetvédelmi osztályhoz tartozó teljesítménykategóriák közül legalább a legalacsonyabb adótétel alapulvételével szükséges az adót megállapítani és megfizetni. Álláspontunk szerint ugyanakkor az adózó akkor jár el a tőle elvárható gondossággal, ha a külföldi személygépkocsi használata során az iratokból megismerhető kW szerint teljesíti eljárási adókötelezettségét.
Mentes az adó alól az a személygépkocsi, amely/amelyet
a) a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló jogszabály előírásainak megfelelően megkülönböztető jelzést adó készülékkel szereltek fel;
b) az egyházi jogi személy elsődlegesen vallási vagy azzal közvetlenül összefüggő más tevékenysége ellátásához üzemeltet;
c) a személygépkocsi-kereskedelemmel üzletszerűen foglalkozó személy vagy szervezet kizárólag továbbértékesítési céllal szerzett be;
d) kizárólag halottszállításra szolgál;
e) amelyet a betegségmegelőző vagy gyógyító céllal, szociális céllal, az egészségkárosodott, hátrányos helyzetűek segítésére létrehozott alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület, nonprofit gazdasági társaság kizárólag – a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti – súlyosan fogyatékos magánszemély(ek), vagy a magasabb összegű családi pótlékra jogosító látási, hallási, értelmi, mozgásszervi fogyatékos vagy autista magánszemély(ek) rendszeres szállítására üzemeltet, ha működési szabályzatából, gazdálkodásából – az összes körülmény figyelembevételével – egyértelműen megállapítható, hogy az üzemeltetés ténylegesen az említett cél érdekében történik;
f) kizárólag az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény 5. § (1) bekezdése vagy 16. §-a szerinti tevékenység ellátása érdekében, valamint az egészségügyi államigazgatási szerv törvény alapján kizárólag betegségmegelőző, gyógyító, egészségkárosodást csökkentő közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi alapfeladatának ellátása érdekében üzemeltetnek;
g) külön jogszabály szerint haditechnikai terméknek minősül, és amelyet a Magyar Honvédség Magyarország függetlenségének, területi épségének, nemzetközi szerződésekben rögzített határainak, lakosságának és anyagi javainak védelme érdekében üzemeltet;
h) törvényes öröklés eredményeként a magyar állam tulajdonában áll, azon hónap utolsó napjáig, melyben a személygépkocsi vagyonkezelői vagy használati jogát a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. más személynek vagy szervezetnek nem adja át.
Az adómentes tényállások kapcsán az adózónak – figyelemmel a Gjt. 17/G. § (3) bekezdés második mondatára – nem kell negyedévente az adómentesség tényéről (0 forintban megállapítandó adóról) bevallást benyújtania.
A megfizetett gépjárműadó cégautóadóból való levonása
A cégautóadó alanya és fizetésre kötelezettje – főszabályként – a személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti nem magánszemély tulajdonosa, míg a pénzügyi lízingbe adott személygépkocsi esetén a lízingbevevő nem magánszemély a cégautóadó alanya. Ezzel szemben a gépjárműadóban az adó alanya a hatósági nyilvántartásban üzembentartóként – annak hiányában tulajdonosként – bejegyzett személy.
A Gjt. 17/F. §-a szerint a negyedévre fizetendő cégautóadóból levonható a személygépkocsi után az adóalany terhére – 2020. december 31-éig terjedő időszakra az önkormányzati adóhatóság, míg 2021. január 1-jétől kezdődő adóév(ek)re az állami adóhatóság által – ún. kivető határozatban megállapított gépjárműadó. Levonásra a negyedév azon hónapjaira jutó gépjárműadó esetén van jogszerűen lehetőség, amelyben a személygépkocsi utáni cégautóadó- és gépjárműadó-kötelezettség egyaránt fennállt, feltéve, hogy az adóalany a gépjárműadó-fizetési kötelezettségének (az adóhatározat szerinti) esedékességig eleget tett; azaz a cégautóadó alanya csak a megfizetett gépjárműadót vonhatja le a fizetendő cégautóadóból. Ugyanazon adótárgy utáni kétszeres adóteher elkerülését célozza a megfizetett gépjárműadó cégautóadóból való levonhatósága. A hivatkozott jogszabályhelyből következően, ha az adóalany a gépjárműadó-fizetési kötelezettségét megállapító adóhatósági határozat szerinti esedékességig a gépjárműadót (legalább az előírt összegben) nem fizette meg, akkor a cégautóadóból történő levonásnak sem a cégautóadó esedékes bevallásában, sem utólagos önellenőrzés keretében nincs helye. A késedelmesen megfizetett gépjárműadó ugyancsak nem vonható le az esedékes cégautóadóból, továbbá önellenőrzéssel sem helyesbíthető a cégautóadó alapja/összege a határidőn túl megfizetett gépjárműadóval.
Az Art. 3. melléklet I. „Határidők” 8. pontja alapján a gépjárműadó – az évközi adókötelezettség keletkezésének (változásának) kivételével – félévente, két egyenlő részletben 6–6 hónapra) fizetendő, míg a cégautóadó havi adófizetési kötelezettségként jelentkezik. [Az Art. 274/I. § (5) bekezdése alapján a 2021. év első félévére vonatkozó gépjárműadó 2021. április 15. napjáig esedékes.] Ebből adódóan a határidőre megfizetett gépjárműadó csak akkor vonható le teljes egészében a cégautóadóból, ha az utóbbit az adott időszakok (január–június, illetve július–december) minden hónapjára megfizették. Amennyiben a cégautóadót az adott bevallási időszakban 3 hónapnál kevesebb hónapra kell megfizetni, akkor a határidőre megfizetett gépjárműadónak is csak e hónap(ok)ra eső hányada vonható le.
Naptári év során újonnan vagy ismételten forgalomba helyezett (használt) személygépkocsi gépjárműadó-kötelezettsége a forgalomba helyezést követő hónap első napján keletkezik. A gépjárműadót az adóhatóság határozattal állapítja meg, a gépjárműadó első részletét a határozat kézhezvételétől számított 15 + 15 napon belül kell megfizetni, amely nem lehet korábbi, mint az Art. szerinti (március/szeptember 15.) esedékesség.
Ha az adózó a negyedévre vonatkozó cégautóadó-bevallás napjáig – az adófizetési kötelezettséggel érintett hónapokra – a gépjárműadót megállapító határozat hiányában vagy a gépjárműadó-határozatban megállapított esedékesség lejárta előtt a gépjárműadót még nem fizette meg, akkor a fizetendő gépjárműadó összegével nem csökkentheti a negyedévre megállapítandó, bevallandó és fizetendő cégautóadó összegét. Ekkor az adózó – a cégautóadó-bevallás benyújtását követően – a határidőben megfizetett gépjárműadó összegét önellenőrzés keretében (Art. 54. §) vonhatja le a cégautóadóból.
A cégautóadó alanya a hivatkozott „beszámítást” nem minden esetben tudja érvényesíteni. A a cégautóadó gépjárműadóval való csökkentésére nincs lehetőség például akkor, ha
– az adózót az adóévre a gépjárműadóban egyesületként, alapítványként, súlyos mozgáskorlátozottként, költségvetési szervként (Gjt. 5. §) – mentesség illeti meg, ezáltal nem fizet gépjárműadót.
– a cégautóadó-köteles tényállás a hatósági nyilvántartásban nem szereplő (külföldön nyilvántartott) személygépkocsi használatával összefüggésben – a számviteli törvény, illetve az szja-törvény szerint költségelszámolás következtében – áll fenn, ekkor gépjárműadó-fizetési kötelezettség nem jelentkezik, hiszen az csak a Magyarországon fogalomba helyezett gépjárműveket terheli].
– a tartós bérletbe adott személygépkocsi esetén a bérletbe adó tulajdonosi minősége okán a cégautóadóban, míg a bérletbe vevő üzembentartói minőségére tekintettel a gépjárműadóban az adó alanya, azaz, nem ugyanazon személy mindkét adónem alanya.
PÉLDA
Egy kft. hatósági járműnyilvántartás szerinti tulajdonosa a 2020. november 24-én (újonnan) vásárolt és forgalomba helyezett 125 kW teljesítményű Toyota Avensis személygépkocsinak, a gépjármű környezetvédelmi osztálya „14”-es.
A gépjármű után a 2021. II. negyedévre mennyi cégautóadót kell fizetni, ha az adóalany
a) az I. félév időarányos részére járó gépjárműadót határidőben megfizette;
b) az I. félév időarányos részére járó gépjárműadót csak az adóhatósági határozatában megjelölt időpontot követően (késedelmesen) fizette meg?
A cégautóadó összege: a kW-ban kifejezett teljesítmény (125 kW) és környezetvédelmi besorolás alapján a havi adótétel 22 000 Ft, a II. negyedév három hónapjára összesen 66 000 Ft.
A gépjárműadó összege: a gyártási (2020.) év alapján az adó mértéke 345 Ft/kW × az adóalappal 125 kW = 43 125 Ft/év, melynek egy negyedévre jutó összege 10 781 Ft.
a) A 2021. július 20-áig benyújtandó cégautóadó-bevallásban levonható a II. negyedév 3 hónapjára esedékes adóból a negyedéves gépjárműadó összege, azaz 10 781 Ft. Így 2021. II. negyedévre (66 000 Ft – 10 781 Ft =) 55 219 Ft cégautóadó fizetendő.
b) A cégautóadó-bevallásban nem vonható le a II. negyedév 3 hónapjára esedékes adóból a negyedéves gépjárműadó összege az esedékességet követő (késedelmes) gépjárműadó-fizetés miatt. Így 2021. II. negyedévre 66 000 Ft cégautóadót kell 2021. július 20-áig fizetendő adóként bevallani és megfizetni.
A cégautóadó bevallása, megfizetése
A cégautóadót – főszabályként – az adó alanya, speciális esetben a költséget elszámoló vagy a személygépkocsit használó önadózással negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20-áig állapítja meg, vallja be és fizeti meg. Ha egy személygépkocsinak több tulajdonosa van, akkor valamennyi adóalany önállóan (tulajdoni hányadnak megfelelően) köteles teljesíteni az eljárási kötelezettségeket.
A 2021. évben a cégautóadó bevallására a 2021-es nyomtatvány szolgál, ezt kell az állami adóhatósághoz benyújtani.
Az adót az állami adóhatóság Cégautóadó bevételi számla elnevezésű 1003 2000 – 0107 6167 számú számlára kell megfizetni, az adónem kódja 241.
A Gjt. 17/C. § (7) bekezdése alapján a cégautóadót a naptári év azon hónapjaira kell megállapítani, bevallani és megfizetni, amelyekben az adókötelezettség – így egyúttal az annak részelemét képező adófizetési kötelezettség is – fennállt. A Gjt. 17/G. § (3) bekezdés második mondata ugyanis expressis verbis rendelkezik arról, hogy azon bevallási időszakra, amelyre a tárgyi/alanyi adómentesség feltételei teljesülnek, nem kell (az adómentesség tényéről) bevallást benyújtania az adózónak.
