Fejlesztési adókedvezmény: a bérkompenzáció elmaradása nem akadály!


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem esik el a fejlesztési adókedvezmény lehetőségétől az elvárt béremelést nem teljesítő vállalkozás. Az RSM DTM blogbejegyzése áttekinti a legfontosabb tudnivalókat.


A bérkompenzáció elmaradásának következtében, vagyis amennyiben a jogszabályok szerinti béremelést nem teljesítették, több kedvezménytől is elestek a vállalkozások. A bérkompenzáció persze nem kötelező érvényű, de érdemes mérlegelni, hogy a béremelés elmaradása milyen hátrányokat okozhat a vállalkozásoknak.

Ez különösen fontos akkor, ha egy vállalkozás beruházást kíván megvalósítani és ahhoz fejlesztési adókedvezményt kíván igénybe venni. A jelenlegi gazdasági helyzetben a beruházások kiemelt fontosságúak, ezért nem mindegy, hogy a későbbiekben a beruházás megtérülése az adókedvezmények igénybevételén keresztül hogyan alakul. Röviden áttekintettük, amit tudni érdemes.

A béremelés az idén is a munkáltató döntésén alapul, azonban két évig nem indulhat közbeszerzési eljárásokon ajánlattevőként és a központi költségvetésből, valamint az elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban sem részesülhet az a munkáltató, amely az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében nem hajtja végre a kormányrendelet szerinti elvárt béremelést. Itt rögtön felmerül a kérdés, hogy ez azt jelenti, hogy ekkor már fejlesztési adókedvezménytől is elesik a vállalkozás?

Az elvárt béremelésre vonatkozó szabályokkal korábbi blogbejegyzéseinkben részletesen foglalkoztunk (mind aszabályozáselőkészítésével, mind annak részleteivel, az azzal együtt járónehézségekkel, valamint arendelkezések pontosításával). Mindemellett érdemes feleleveníteni a legfontosabb tudnivalókat, hogy az összefüggések világosak legyenek.

A szankciók alóli mentesülés közös szabályai

Az elvárt béremelés mértékét úgy határozták meg, hogy a munkavállalók nettó bére változatlan feltételek mellett ne csökkenjen, az adókedvezmény összegét pedig úgy alakították ki, hogy a foglalkoztatás munkáltatóra háruló költségei munkavállalónként legfeljebb 5 százalékkal nőjenek. A 2012. január 1-jei hatállyal megállapított kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és garantált bérminimum elérését biztosító munkabéremelés az elvárt munkabéremelésbe beszámít.

A közbeszerzési eljárásokhoz és a központi költségvetésből, valamint az elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásokhoz kapcsolódó szankciók alóli mentesülés és az adókedvezmény igénybevételének feltételei az alábbi eltéréseken kívül azonosak.

  • A szankciók elkerülésének a feltétele az érintett munkavállalók kétharmada körében megvalósított elvárt béremelés, míg az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha valamennyi folyamatosan foglalkoztatott tekintetében megvalósul a kormányrendelet szerinti béremelés.
  • A szankciók alóli mentesülés érdekében az elvárt béremelés részben (25 százalékban) a béren kívüli juttatások növelésével is végrehajtható, azonban az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a folyamatosan foglalkoztatottak esetében teljes mértékben a kormányrendelet szerinti béremelést valósítja meg a foglalkoztató.
  • A szankciók elkerüléséhez a meghatározott időszak bármely napján az adott munkáltatóval munkaviszonyban állók körében szükséges végrehajtani az elvárt béremelést, míg az adókedvezmény igénybevételénél a folyamatos foglalkoztatás fogalmába beletartoznak a meghatározott időszak bármely napján nem csak az adott munkáltatóval, hanem a belföldi kapcsolt vállalkozások körébe tartozó bármely munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállalók, amennyiben az adókedvezményt igénybe vevő munkáltató foglalkoztatja őket munkaviszonyban 2012-ben.

Az elvárt béremelés a folyamatosan foglalkoztatott munkavállalókra terjed ki, amely körbe beletartoznak a munkából tartósan távol lévők is, azonban a törvényaz egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján foglalkoztatott munkavállalóra nem vonatkozik.

Az elvárt béremelés teljesítéséhez szükséges béremelés 2012. évi mértékét és ehhez a 2011. évi viszonyítási alapot a havi 216.806 forint alatt kereső munkavállalókra személyenként szükséges meghatározni.

Miért működik a fejlesztési adókedvezmény?

A szankciók értelmében – amennyiben a bérkompenzáció elmarad és a jogsértés jogerős határozatban megállapításra kerül -, a jogsértő két évig nem részesülhet az államháztartásról szóló törvény értelmében költségvetési támogatásban. A fő kérdés persze az, hogy az adókedvezmény igénybe vétele e rendelkezések alapján költségvetési támogatásnak minősül-e. A hivatkozott jogszabály alapján költségvetési támogatásnak minősül a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kivételével az államháztartás központi alrendszeréből ellenérték nélkül, pénzben nyújtott támogatás. Az általános rendelkezések további kapaszkodót nyújtanak, amelyek szerint költségvetési támogatás csak támogatási pályázat vagy egyedi elbírálás alapján nyújtható.

A fentiek értelmében a fejlesztési adókedvezmény nem tekinthető költségvetési támogatásnak, mivel az adóalanyok a fejlesztési adókedvezményt nem pályázat vagy egyedi elbírálás alapján, hanem a társasági adóról szóló törvényben, valamint a vonatkozó kormányrendeletben szabályozott feltételek teljesítése esetén adóvisszatartás formájában érvényesíthetik.

A bejegyzés szerzője Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 11.

Orbán Viktor: három ponton avatkozunk be a gazdaságba

Megfizethető lakhatást, egymilliós jövedelmet és munkáshitelt nyújtunk, Demján Sándor programot indítunk a kisvállalkozóknak – ígérte Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

2024. október 11.

A közvetett adózás rendszere Kenyában (4. rész)

Kenya Kelet-Afrika legnagyobb kereskedelmi és pénzügyi központja, és kiemelkedő jelentőségű a turizmus is. Az országban az áfa 1990-ben váltotta az értékesítési adót. Következzenek az érdekes részletek.

2024. október 11.

Helyezkedjünk – az állandó telephely az áfában

Az Áfa kalauz friss számában megjelent írás az állandó telephely jogi hátterének részletes, az uniós joggyakorlatot is érintő elemzésével rávilágít a székhely és az állandó telephely közti különbségre és támpontot ad az állandó telephely meghatározásához, elhatárolásához, majd bemutatja az állandó telephely adózásban betöltött szerepét és jelentőségét az Áfa tv.-ben szabályozott azon esetkörök ismertetésével, ahol az állandó telephely fennállása meghatározó az adókötelezettségek teljesítése során.