Felforgatják az életünket január 1-jétől


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új évben nagyon más lesz az adórendszer, egy szja-kulccsal, gyerekesnek és jól keresőknek kedvező szabályokkal. Nő a nyugdíjjárulék és infláció felett a nyugdíj, lesz négy extraadónk, megszűnik az APEH név, visszatér a hároméves gyes, de ennek szabályozásában szigorítás is lesz. A minimálbér a reálértéke változása nélkül emelkedik, drágul a sztrádahasználat és néhány postai szolgáltatás, a nagyfogyasztóknak a gáz – ezernyi újdonság vár ránk január 1-jén.

Hagyományosan számos új szabály lép életbe január elsején, drágul egy sor szolgáltatás, eljárások módosulnak, 2011. január elseje azonban különösen sok, a mindennapokat is meghatározó változást hoz. Ezek közül a legfontosabbakat szedtük csokorba.

Adózás

A legszélesebb kört érintő változást, hogy január elsejétől egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadónk lesz. A félszuperbruttó adóalap viszont megmarad, vagyis az adóalap a bruttó bér 1,27-szerese lesz, a tényleges adóteher tehát nem 16, hanem 20,32 százalék lesz.

Ezt a 16 százalékosnak mondott adót nemcsak a bérjövedelemre kell alkalmazni, hanem az úgynevezett külön adózó, vagyis tőkejövedelmekre is. Ilyen az osztalék, a kamat, az árfolyamnyereség, ingatlaneladásánál elért nyereség, tehát ezek után is 16 százalékos adómérték lesz érvényes.

Az adójóváírásból visszavesznek: havi 15 100 forintról 12 100 forintra csökken a maximális mértéke, ezt teljes egészében durván a havi bruttó 180 ezer forintig lehet kihasználni, afölött elkezd fogyni, és havi 330 ezer forint bruttó fölött már nem jár egy fillér adójóváírás sem.

Gáláns családi adókedvezmény lép életbe: az egy- és kétgyerekesek gyerekenként és havonta tíz-tízezer forinttal csökkenthetik a befizetendő szja-jukat, a három- és többgyerekesek gyerekenként és havonta 33-33 ezer forinttal. Az szja-változások összességében azt jelentik, hogy az átlagos vagy alacsonyabb keresetűek, hacsak nem nevelnek gyerekeket, buknak az új adószabályokkal, míg a magas keresetűek nettója a bruttó emelése nélkül is nőni fog.

Az adózásban számos egyéb változás is lesz, ezek felsorolásszerűen az alábbiak (részletesen itt és itt és itt és még itt is olvashat az adóváltozásokról): az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakba és a nyesz-számlára utalt összeg 20 százalékáról lehet rendelkezni az eddigi 30 százalék helyett; megszűnik az adóterhet nem viselő járandóság fogalma, ezentúl a nyugdíj, gyes, ösztöndíj adómentes bevételnek minősül; eltörlik a tevékenységre jellemző keresetet a vállalkozások járulékfizetése szempontjából, ezentúl a járulékot elég akár csak a minimálbér után megfizetni; 9,5-ről 10 százalékra nő az egyéni nyugdíjjárulék; jön az adónyilatkozat, amit főszabályként az a munkavállaló kérhet, aki egy munkáltatótól szerez jövedelmet és a cége pontosan vonja le tőle az adóelőleget; a kapcsolt vállalkozások közötti árak megállapításánál ezentúl az üzleti nettó nyereségen alapuló és a nyereségmegosztásos módszer is használható; eltörlik a külföldi társaságnak belföldi társaság által adott jogdíj, kamat, szolgáltatási díj utáni 30 százalékos forrásadó-kötelezettséget; az áfa tekintetében a kulturális, oktatási, sport, szórakoztatás és tudományos szolgáltatásoknál a teljesítési helynek a megrendelő adóalany gazdasági „letelepedettsége” dönti el; az építményadót növelik, a mostani 900 forint/négyzetméterről 1100 forintra, illetve a korrigált forgalmi érték 3 százaléka helyett 3,6 százalékra növelik az adó maximumát.

Búcsú az APEH-tól

Eldőlt, hogy jövőre is fizetni kell a négy extraadót (bankadó, telekomadó, hipermarketadó, energetikai különadó), és fennmarad a Robin Hood-adó is. A banki különadón belül létrehozták a nyereségalapú adót is, amit hitelintézetek különadójának neveztek el, ezt nem szabad összekeverni a pénzügyi szervezetek különadójával és a hitelintézeti különadóval. Kicsit változnak az adómértékek egyes extraadóknál.

Nemcsak az adószabályok változnak, hanem az adóigazgatás is: január elsején létrejön a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az APEH és a Vám- és Pénzügyőrség összevonásával.

A számviteli törvényben is lesznek kisebb változások, az egyszerűsített beszámolót szélesebb vállalkozói kör választhatja. A lakásszerzési illetéket 35 évnél fiatalabbak egy év alatt, havi részletekre elosztva fizethetik be, a vagyonszerzési illeték hatósági eljárási ideje 30 napról a duplájára nő.

Béremelés, ami nem is az

Januártól nagyobb lesz a minimálbér: a 2010-es havi bruttó 73 500 forintról 78 000 forintra emelkedik a legkisebb kötelező kereset – ez nettóban és reálértéken lényegében a szinten maradást jelenti a gyermekteleneknek –, míg a végzettség szerinti garantált bérminimum 94 000 forintra változik. A versenyszférában az Országos Érdekegyeztető Tanács ajánlása szerint 4-6 százalékos béremelés lehet.

A közszférában az alapilletmény nem változik, ez az alacsony keresetű gyerekesek esetén nettóbér-csökkenést eredményezne az szja-változtatás miatt, ezért nekik összesen 22 milliárd forint pluszpénzt adnak, hogy ne csökkenjen a nettójuk

Hosszabb gyes szigorúbb szabályokkal

A törvényalkotók január elsejei hatállyal visszaállították kettőről három évre a gyes időtartamát. Szigorodott viszont a gyes melletti munkavégzés feltétele. Most a gyesre amúgy jogosult anya, ha visszamegy dolgozni, a teljes munkaidős munkavállalás esetén is megkapja a gyest. Ezt a lehetőséget eltörlik, csak részmunkaidő esetén utalják ki neki a gyest

A részmunkaidős foglalkoztatás ösztönzése kimerül abban, hogy a részmunkaidős női dolgozó után a cégnek 27 helyett 20 százalékos tb-járulékot kell fizetnie.

Januárban emelkedik a nyugdíj, méghozzá 3,8 százalékkal, amely meghaladja a költségvetésben tervezett inflációt. A nők negyvenéves munkaviszony után nyugdíjba mehetnek, és mivel a gyerekneveléssel töltött időből is beszámítható maximum nyolc év, a 3-4 gyermekes anyák már 32 munkában töltött év után nyugdíjasok lehetnek.

Kisebb-nagyobb drágulások

Durván nő a személyautósok által leggyakrabban vásárolt, négynapos autópálya-matrica ára (ami már évek óta nem is matrica, csak egy igazolás a díjfizetésről, amit el kell tennünk): az idei 1170 forintos – nyári szezonban, május elejétől szeptember végéig 1530 forintos – díj 1650 forintra változik, ami az alacsonyabb, hét hónapig fizetett sztrádadíjnál 41 százalékkal (a nyári értéknél 7,8 százalékkal) magasabb. Az éves sztrádadíj személyautóknak 40 000, teherautóknak 115-215 ezer forintba kerül.

A gáz ára a kisebb fogyasztók számára nem változik, a nagyobb fogyasztók pedig többet fizet majd érte. Az évi 1200 köbméter alatti gázt fogyasztók számára nem drágul a gáz, az 1200-1500 köbméterű fogyasztók esetében 0,7 százalékkal nőnek az árak, az afeletti fogyasztóknál 4,5-9,3 százalékos drágulás lesz. A gázártámogatás április végéig megmarad.

A Posta is drágít, az árak átlagosan 4,8 százalékkal nőnek. A szabványlevél díja 80-ról 90 forintra nő, az elsőbbségi küldeményekért 105 helyett 115 forintot kell fizetni. A levelezőlapok nem drágulnak.

Drágul a cigaretta és a dohányáru, mert nő a jövedéki adójuk, átlagosan egy doboz cigaretta 16 forinttal fog többe kerülni, mint ez év végén.

Több önkormányzati közszolgáltatás ára nő. Budapesten a csatornadíj közel 20, a vízdíj 3 százalékkal, a szemétszállítás 5, a kegyeleti szolgáltatások 10 százalékkal nőnek, a BKV jegyárai most nem változnak.

Forrás: Index.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.