Felsőoktatás: hová lehet a legjobb eséllyel felvételizni? – infografika

Szerző: Zsubori Ervin
Dátum: 2018. június 8.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A legnagyobb arányban a természettudományi képzésekre jelentkezők számíthattak tavaly sikeres felsőoktatási felvételire; a gazdasági képzéseknél a felvettek aránya 70 százalék alatt maradt, a művészeti irányokra aspirálóknak pedig csak az egyharmada jutott be. Az InfoTandem infografikája.


Magyarországon a 2017/2018-as tanévben összesen 64 felsőoktatási intézményben kezdhették meg tanulmányaikat a hallgatók – ez eggyel kevesebb az előzőnél. A felsőfokú alap- és mesterképzés nappali kurzusaira tavaly 74,8 ezren, az egy évvel korábbihoz képest – jórészt a korosztály csökkenéséből adódóan – 5,6 százalékkal kevesebben jelentkeztek. Az évtized eleje óta e téren enyhén hullámzó, de alapvetően lefelé tartó trend érvényesül (2011-ben még 101,8 ezren szerettek volna továbbtanulni). A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a ténylegesen felvettek száma a rendszerváltás óta – az 1990-es 16,8 ezerről indulva – lényegében stabilan ívelt felfelé, s 66,8 ezer fővel 2011-ben jutott a csúcsra. Onnantól kezdve azonban minden évben apadt valamennyit, s 2017-ben 51,5 ezerig esett vissza. 

A tavaly felvételizők közül azok bizakodattak leginkább a sikerben, akik valamilyen természettudományi területre aspiráltak: az ilyen képzést első helyen megjelölők több mint négyötödét, 82,3 százalékát felvették. Viszonylag jó eséllyel – 76–78 százalékos felvételi aránnyal – kecsegtettek a társadalomtudományok, a műszaki tudományok és a jogi terület is. Egyre nehezebb azonban bekerülni a művészeti szakokra, itt a felvételi arány mindössze egyharmados, ráadásul tovább romlott (36,8-ről 34,2 százalékra). Az országos átlag egyébként 68,8 százalék volt legutóbb.

Továbbra is a gazdasági és a műszaki területek a legkedveltebbek, a jelentkezők 17,7, illetve 15,4 százaléka ezeket jelölte meg első helyen. A legnagyobb változás az informatika területén mutatkozott, ahol a jelentkezők aránya 7,9-ről 9,1 százalékra nőtt. Itt a férfi túlsúly valamelyest enyhült, de még így is csak a felvételizők 15,4 százaléka volt nő.

A most zárul tanévben a felsőoktatási intézmények nappali képzésein 202,3 ezer fiatal tanult, 92,5 százalékuk az alap-, mester-, vagy osztatlan képzések valamelyikén. További 4,3 százalék a felsőoktatási szakképzésekre járt, 3,1 százalékot tett ki a doktoranduszok aránya, szűk 1 százalékot pedig szakirányú továbbképzések résztvevőié. A bolognai rendszer előtti egyetemi és főiskolai programok immár végleg kifutottak. A nappali képzésre járók között 1 százalékponttal, 65,5 százalékra (132,4 ezer főre) mérséklődött a teljesen vagy részben államilag támogatott képzésben tanulók aránya.

 


Kapcsolódó cikkek:


150 ezer doboz cigarettát rejtegetett
2020. augusztus 14.

Letartóztattak egy Fejér megyei férfit, aki több mint 150 ezer doboz cigarettát rejtegetett egy külvárosi hétvégi ház pincéjében – közölte a NAV.

Adóügyi illetőség: sok a tévhit
2020. augusztus 13.

„Szlovák lakcímkártyám van, ezért Magyarországon nem kell adót fizetnem…” „Csak arra kell figyelnem, hogy 183 napnál ne töltsek itthon többet!”. Sok tévhit kering Magyarországon az adóilletőség szabályai és joggyakorlata kapcsán.

A transzferár-ellenőrzések
2020. augusztus 13.

Az adóhatóság kiemelt ellenőrzési területe a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott transzferárak vizsgálata. Tekintettel arra, hogy kapcsolt vállalkozások nemcsak belföldi, hanem nemzetközi viszonylatban is előfordulnak, a különböző országok adóhatóságai egymástól függetlenül vizsgálódnak. Arra a kérdésre, hogy a különféle adóhatóságok kötelesek-e figyelembe venni a másik ország adóellenőrzés szerinti megállapításait, a következő Kúria által hozott ítélet ad választ.