Fizetés helyett felszívódnak a cégek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A becsődölt magyarországi vállalkozások többsége ma már fizetés helyett egyszerűen felszívódik. A fantomizálódott vállalkozások száma meghaladja azokét, melyek ellen felszámolás indul, hatalmas veszteségeket okozva ezzel a beszállítóknak.

A cégek fantomizálódásának mértéke ma már meghaladja a törvényes felszámolási eljárásokét Magyarországon. A folyamat hatalmas veszteségeket okozhat az eltűnő cégek partnereinek – derül ki a követeléskezeléssel foglalkozó Direktinfo Kft.-nek a CompLex Kiadó adatait felhasználó elemzéséből. Az idei első negyedévben már több mint kétezer vállalkozás adószámát függesztette fel, háromezer egyszáz cégét pedig jogerősen törölte az adóhivatal. Erre az intézkedésre az adózó második sikertelen megkeresése után kerül sor, célja a fiktív székhelyű, vagy képviselő nélkül működő vállalkozások kiszűrése és működésének megszüntetése.

A szankcionált társaságokkal kereskedelmi kapcsolatban álló vállalkozások hatalmas veszteségeket könyvelhetnek el. A beszállító a ki nem fizetett áru, vagy szolgáltatás ellenértékétől, a vevő a befogadott számla áfa-tartalmától esik el véglegesen. Egy jól szabályozott és ellenőrzött gazdasági környezetben elképzelhetetlen lenne, hogy másfélszer annyi cég fantomizálódjon, mint ahány törvényes eljárásban felszámolásra kerül – jelentette ki Csatlós Csilla, a Direktinfo ügyvezetője.

Hozzáteszi, hogy a cégek is nagyon sokat tehetnek a tisztességtelen vállalkozások kiszűrése érdekében. A felkészült és gondosan eljáró gazdasági szereplőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy különböző cégadatok megváltoztatása jó előjele az eltüntetés szándékának. A 2009-ben eddig bejegyzett több mint kétmillió cégrovat-változtatás minden törvényszerűen működő vállalkozást nagy óvatosságra kell, hogy intsen.

Még a régi, ismerni vélt vevőkört is folyamatosan monitorozni kell, az új partnerekről nem is beszélve – hívják fel a figyelmet. Megjegyzik azt is, hogy a felszámolási eljárások rohamosan növekvő száma csak részben írható a válság számlájára. A hanyagságnak és a korlátlan bizalomnak is súlyos ára van, a vállalatok jelentős része most ezt fizeti – szögezi le a szakértő.

Forrás: Népszabadság Online


Kapcsolódó cikkek

2024. július 15.

Egy percig se vegyük be, hogy a tranzakciós illeték emelése nem érinti az ügyfeleket

A hétfői kormányinfón Gulyás Gergely miniszter bejelentette, hogy a kormány megemeli a pénzügyi tranzakciós illetéket. Az állami elvonás mértéke 2024. augusztus 1-től a nem készpénzes tranzakcióknál 0,45 százalékra, de maximum 20 ezer forintra emelkedik (eddig 0,3 százalék és maximum 10 ezer forint volt), míg a készpénzt érintő tranzakciók esetében a korábbi 0,6-ról 0,9 százalékra nő.

2024. július 15.

A fejlesztési tartalék kezelése a társasági adóban

Az adózó – döntése szerint – a jövőbeni beruházásaira fejlesztési tartalékot képezhet. A fejlesztési tartalék a következő évek beruházásaira számvitelileg elkülönített forrás, amelyet lekötött tartalékként addig kell kimutatni az éves beszámolóban, ameddig az adózó a beruházást meg nem valósítja. A fejlesztési tartalék népszerű vállalatfinanszírozási eszköz, amelyhez a társasági adóban adózás előtti eredményt csökkentő tétel kapcsolódik. Az Adó szaklap írása a fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó társaságiadó- és számviteli szabályokat ismerteti, illetve röviden kitér az egyéni vállalkozók fejlesztési tartalékképzési szabályaira is.