APEH Bírságolási Kézikönyv

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adóhatóság honlapjáról április 17-től letölthető az APEH bírságolási gyakorlatát bemutató kézikönyv. A nemrégiben megjelent tájékoztató célja, hogy az adózók megismerjék a bírságok megállapítása és kiszabása során alkalmazott – általános, valamint az egyes cselekményeknél, mulasztásoknál irányadó – elveket.

A tájékoztató részletesen tartalmazza, hogy milyen esetekben, milyen típusú és mekkora mértékű bírságot szabhat ki az adóhatóság, és felhívja figyelmet arra is, hogy milyen körülményeket mérlegelhetnek az ellenőrök az adózó terhére és javára a bírság mértékének meghatározásánál.
A tájékoztatóból a számla, nyugtaadás elmulasztását, valamint az alkalmazott szankcionálását emeljük ki.

Számla, nyugta kibocsátásának elmulasztása

Az Art. 172. § (2) bekezdés a) pontja alapján akkor szabható ki mulasztási bírság, ha az adóhatóság megállapítja, hogy az adózó a bizonylat kibocsátási kötelezettségét nem teljesítette, illetve, ha a bizonylatot nem a tényleges ellenértékről bocsátotta ki. A mulasztási bírság – tekintettel arra, hogy ez a tényállás az adóelkerülés egyik legdirektebb módja – az adózó személyétől független, egységes és emelt tételű, 1 millió forintig terjedő.

A bizonylat kisebb hiányossága (pl.: a címzés hiányos) miatti mulasztási bírságot nem ez a törvényhely, hanem az Art. 172. § (1) bekezdés e) pontja alapozza meg.
A mulasztás ismétlődése esetén az Art. 174. § rendelkezései szerint az adózó adóköteles tevékenységének célját szolgáló helyiségét (műhely, üzlet, telep, stb.) az Art-ban meghatározott nyitvatartási napokra lezárhatja. A mulasztás ismétlődésének az minősül, ha az adózó az adóköteles tevékenységének célját szolgáló ugyanazon helyiségben az első ellenőrzéstől számítva egy éven belül második (vagy többszöri) alkalommal mulasztotta el kötelezettségét.

Az adózó javára mérlegelhető körülmények:
– ha hitelt érdemlően bizonyítható, hogy az adózó, illetve a nála foglalkoztatott alkalmazottja a nyugtát kiállította (a vásárlás adatait a pénztárgépbe beütötte; rögzítette és kinyomtatta) de a vevőnek azt nem adta át,

– az adózó által előterjesztett, a pénztárgéppel történő nyugtaadási kötelezettség alóli felmentési kérelem elbírálása folyamatban van.

Az adózó terhére értékelendő körülmények:

– a kötelezettségét az adózó már korábban is elmulasztotta;

– a pénztárgép használatára köteles vállalkozás egyáltalán nem rendelkezik pénztárgéppel, ilyenkor a mulasztási bírságot a bírsághatár felső összegében indokolt kiszabni,
mivel az adózó a jogszabályban előírt kötelezettségét egyáltalán nem tudja
teljesíteni;
– folyamatos nyitva tartás mellett csak alkalmanként állít ki nyugtát.

Alkalmazott vagy képviselő bírságolása

Az Art. Art. 172. § (3) bekezdése értelmében számla, nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztásáért az adózó mellett, annak alkalmazottja, képviselője, vagy az a magánszemély is, aki az értékesítésben közreműködik, 10 ezer forinttól 50 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

Az ilyenkor kiszabható mulasztási bírság a számlakibocsátás szabályainak megsértése esetén az adózóra kiszabható mulasztási bírság mellett alkalmazható, az adózóra kiszabott bírság nagyságát az alkalmazottra kiszabott bírság nagysága nem befolyásolja. Az adózó bírságolása és az alkalmazott bírságolása egyidejűleg, egymástól függetlenül történik, a mulasztás alkalmazottra hárításával az adózó nem bújhat ki az őt sújtandó magasabb bírságösszeg megfizetése alól.

Ha a jogsértést az adózó alkalmazottja követi el, minden esetben alkalmazandó a szankció, kivéve például, ha az adózó a kötelezettség teljesítésének feltételeit nem biztosítja (pl. nincs pénztárgépe).
Alkalmazott bírságolására csak számla- vagy nyugtaadás elmulasztása miatt van lehetőség, a tényleges ellenértéktől eltérő számlázáskor azonban alkalmazott nem szankcionálható.

Az alkalmazottak bírságolásakor az adóhatóságnak az ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyből egy példányt az adózónak, egyet az alkalmazottnak kell átadni. A jegyzőkönyvet a mulasztást elkövető (jelen lévő) alkalmazottnak alá kell írnia, valamint, ha jelen van az adózónak is. Amennyiben nincs jelen az adózó, neki meg kell küldeni a jegyzőkönyvet.
Az adózó alkalmazottjának, képviselőjének, valamint az értékesítésben közreműködő magánszemélynek a közvetlen vezetője 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

Forrás: APEH

---