Fogyókúrán a chipsadó sújtotta édesipar


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Megkezdődtek az elbocsátások a népegészségügyi termékdíj által leginkább sújtott édesiparban. Mint arra korábban, a törvény elfogadásakor az édes- és élelmiszeri-pari érdekvédelmi szervezetek igyekeztek felhívni a döntéshozók figyelmét: a chipsadó nyomán akár nyolcszáz-ezer munkahely is megszűnhet, jellemzően a kis- és középvállalati szektorban.

A Bonbonetti Kft.-nél megerősítették értesülésünket, miszerint a cég a napokban csoportos létszámleépítést jelentett be a munkaügyi központnál. Sánta Sándor vezérigazgató lapunknak elmondta: az adó nyomán a társaságnak hatvankét dolgozójától kell rövidesen megválnia.

A cégvezető hangsúlyozta: a leépítésre a már megszavazott chips adó miatt kényszerült a társaság, ugyanakkor már a parlament előtt van a teher növeléséről, az érintett termékkör szélesítéséről szóló javaslat, melynek következtében további állások szűnhetnek meg az ágazatban. A Népszabadság úgy tudja, hogy más élelmiszer-ipari cégeknél is napirenden vannak a leépítések az adó nyomán. Korábban, szeptemberben a Chio már bejelentette, hogy az adó miatt külföldön, Franciaországban és Csehországban valósítja meg az eredetilegMagyarországon tervezett fejlesztéseit.

A parlamentben még a nyáron kurtán-furcsán, végrehajtási rendelet nélkül elfogadott adóból a kormány idén ötmilliárd, jövőre húszmilliárd forint bevételre számított. A szakmai szövetségek szerint azonban a döntéshozók más iparági adatokat használhattak, mint ők, mivel szerintük az adó nyomán jövőre 25 milliárdos fizetési kötelezettsége lenne az érintett cégeknek. Ennek az összegnek több mint a felét az édesiparnak kellene idén kitermelnie.

Az viszont már biztosnak látszik, hogy az idei évre betervezett ötmilliárdnak csak a töredéke folyik be az államkasszába. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közlése szerint az érintett cégek mindössze 566,6 millió forintot vallottak szeptemberre, illetve a harmadik negyedévre. (A gyártók, kereskedők azonban a nyár folyamán jókora készleteket halmoztak fel az adó által érintett termékekből, amelyek miatt rövidült, pontosabban kitolódott az adóköteles termékek forgalomba kerülésének ideje.)

Így viszont Szócska Miklós rezidenseknek tett ígéretének teljesítése is kétségessé vált: az egészségügyért felelős államtitkár ugyanis többek között azzal próbálta maradásra bírni a fiatal orvosokat, hogy a népegészségügyi termékadóból az idén hárommilliárd, jövőre tizenötmilliárd forintot fordítanának az egészségügyi dolgozók pótlékaira. Ha másra nem, arra mindenképpen jó volt az államtitkári ígéret, hogy tiszta vizet öntött a pohárba. Miközben a kormányzat különféle egészségvédelmi indokokkal magyarázta az új adó bevezetését, élelmiszer-ipari szakmai körökben korábban is készpénznek vették, hogy a kabinet lényegében az orvosrezidensek fizetését akarja a termékadóval kiegészíteni.

A korábbi törvényjavaslathoz mellékelt egészségvédelmi körítéshez eleve furcsa mellékízt adott, hogy a kormány – vélhetőleg a húsipari lobbi nyomására – elállt attól, hogy az eredetileg hamburgeradóként megálmodott törvényben a zsíros ételeket is megadóztassa. Bár a laikus számára némileg úgy tűnik, hogy találomra veti ki a kormányzat, mely termékkört vél egészségtelennek és sújt adóval, s mely terméket nem, azért a jogszabályban, illetve annak megszületésé ben tetten érhető a logika. Mindenekelőtt: amely gyártók, illetve csoportok nagyobb lobbierővel rendelkeznek, azok megússzák az adót, míg a kevésbé ügyesek nem.

Mint arról már beszámoltunk, a meglehetősen vékonyan csordogáló termékadó miatt a kormány tovább srófolja a prést: a parlament előtt lévő 2012-es költségvetési törvényjavaslatban a korábban becsült húszmilliárd helyett jövőre már harmincmilliárd forint bevételt várnak a chipsadóból, szakmai vélekedések szerint a módosítás nyomán ennek hetven százalékát immáron a jelek szerint főbűnösnek kikiáltott édesiparnak kellene befizetnie. Kérdés, hogy az édesiparnak sikerül-e jobb belátásra bírni a törvényhozókat? A jelek szerint ugyanis a képviselőház ajtajai nincsenek elzárva a lobbistáktól. Korábban a Népszabadság birtokába jutott minisztériumi tervezet szerint az adóköteles termékek közé került volna a kávé is, ám végül elmaradt a feketeleves, a benyújtott törvényjavaslatból valahogy eltűnt a kávé az adókötelezettségre javasolt termékkörből. Miközben az energiaital-gyártóknak vaskos summát kell befizet niük a termékeik „egészségtelen” koffein-, illetve taurintartalma után.

Hasonló metamorfózison mehetett át a margarin is. Még nyár végén a VidékfejlesztésiMinisztérium (VM) államtitkára, Kardeván Endre határozott célzást tett arra, hogy a margarin is a megadóztatandó termékek között lehet –mostanra fel semmerül ennek az igénye. A jelek szerint a jelenleg formálódó szigorítás kapcsán is egymásnak adhatják a kilincset a lobbisták a képviselőházban. Az egyik módosítót benyújtó Font Sándor (Fidesz) pél dául kivonná az adóköteles körből a kakaóport és a tejes édességeket (Túró Rudi), ugyanakkor kiterjesztené (a korábbi javaslatokban már előkerült, ám onnan hamar kikerült) lekvárokra és a szörpkoncentrátumokra is, mások a gluténmentes élelmiszerek kedvezményét növelnék, míg Rogán Antal az extrudált, sós élelmiszerekben látta meg a fenyegető veszélyt.

Bár Szócska Miklós a jövőre beszedendő adóból szóban már 15 milliárdot elígért az orvosoknak, közben az élelmiszeriparból kisajtolt pénznek máshol is lenne helye. Font Sándor szerint az Egészségbiztosítási Alap mellett a bevétel öt százaléka a központi költségvetést illetné meg, illetve a beszedett adó további öt százalékából egészségtudatos élelmiszer-fogyasztást népszerűsítő kampányokat finanszírozna, ami a kormányzati kommunikációra kiírt tendereken otthonosan mozgó cégek számára is az egészséges életöröm forrása lehet.

Forrás: Nol.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.