Fontos határidő közeleg a cégeknek: május 31-ig el kell készíteni a transzferár dokumentációt

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Magyarországon nagyságrendileg 15-20 ezer céget érint a transzferár dokumentációs kötelezettség, vagyis a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek nyilvántartására vonatkozó szabályok. A transzferár dokumentációk szakszerű elkészítése, valamint a NAV ellenőrzések réme eddig is nagy kihívások elé állította még a legtapasztaltabb adótanácsadókat is, a tavaly nyári adócsomag azonban számos újdonságot hozott. 2023 januárjától új elemként jelent meg, hogy az érintett adózók már az éves társasági adóbevallás benyújtása előtt kötelesek megállapítani a szokásos piaci árat ugyanis a kapcsolt tranzakciókra vonatkozó piaci árat befolyásoló információkat a bevallásban kell rögzíteni. Ezzel a transzferár dokumentáció a „fiókba tesszük, ha kell, elővesszük” kategóriából a sürgető adótanácsadási feladatok közé került, miközben a mulasztásokra vonatkozó büntetési tételek többszörösükre emelkedtek – hívja fel a figyelmet a legfontosabb törvényi változásokra Kiss Tamás, a Saldo Zrt. tanácsadó üzletágának igazgatója.

Habár egyes pontokban könnyítéseket hozott a transzferár szabályozásba a társasági adótörvény tavaly nyári módosítása – a dokumentációs kötelezettség értékhatára például 50 millióról 100 millió forintra emelkedett –, alapvetően szigorodtak a kapcsolt vállalkozások között folytatott ügyletekre, valamint ezek nyilvántartására vonatkozó kötelezettségek. Amennyiben egy cég közvetve vagy közvetlenül részt vesz egy másik vállalkozás irányításában, ellenőrzésében vagy tőkéjében, az egymással folytatott ügyleteik során transzferárat, vagyis szokásos piaci árat kell meghatározniuk, erről pedig részletes dokumentációt kell készíteniük. „Az ilyen típusú tranzakciók esetében alapvetően minden cégcsoport a saját gazdasági érdekeit tartja szem előtt, ez azonban torzíthatja az egészséges piaci versenyt, és mivel adót is ennek figyelembevételével kell fizetniük, az ügyletekben részt vevő vállalkozások nyereségére is közvetlen hatással van. A dokumentálás alapos felkészültséget igénylő feladat, ráadásul a januártól hatályos változások újfajta terheket rónak az érintett adózókra” – mondja Kiss Tamás szakértő. 

Már nem csak az ellenőrzéseken kell elővenni a transzferár dokumentációt

A transzferárazással kapcsolatos dokumentációkat tehát eddig is nagy figyelemmel és a vonatkozó szabályok szigorú betartásával kellett elkészíteni, azonban a határidők tekintetében nagyobb volt a mozgástér. A dokumentumok sokszor el sem készültek és tartalmukat sok esetben nem vették számításba az adóalap meghatározásakor és többnyire csak az ellenőrzések során kerültek elő a fiókból.  A Tao. tv. módosított 18. § (5) bekezdése idén januártól viszont konkrét határidőt vezetett be, hiszen május 31-ig az érintett adózók kötelesek rögzíteni a szokásos piaci árat, az annak meghatározásánál alkalmazott módszert, valamint az azt alátámasztó tényeket és körülményeket szerepeltetniük kell az éves társasági adóbevallásukban. Ez alapvető változást hoz a hatósági gyakorlatba, eddig ugyanis nem álltak rendelkezésére ügyleti szintű adatok a kapcsolt vállalkozások egymás közötti tranzakcióiról, most viszont lehetőség lesz a transzferárképzésből adódó adókockázatok kiszűrésére vagy a kiszámlázott szolgáltatások esetleges duplikációjának gyors felderítésére.

„Nemzetközi tapasztalat, hogy hasonló adatszolgáltatás bevezetése után mind a transzferárellenőrzések, mind pedig a megállapítások darabszáma jelentősen emelkedett, ezért úgy gondoljuk, hogy a hatósági aktivitás Magyarországon is nőni fog” – hangsúlyozza Kiss Tamás. Ezen kívül jelentős változást hozott a Tao. tv. 18. § egy új bekezdése is, mely szerint, ha a vizsgált jövedelmezőségi mutató a piaci tartományon kívül esik, úgy nem a közelebbi, alsó vagy felső értékekhez szükséges kiigazítani az adóalapot, hanem az ár-tartomány középértékére – kivéve, ha az adózó dokumentációval igazolja, hogy a szokásos piaci ár ettől eltér. „Ez még az eddigieknél is nagyobb tudatosságot és körültekintést követel meg a cégektől, a kapcsolt vállalkozásoknak érdemes ugyanis már menet közben úgy kialakítani az árképzésüket, hogy a transzferár a piaci tartományon belül legyen. Amennyiben ugyanis a szokásos sáv alá esik ez az érték, automatikusan a mediánhoz kell igazítani – az eltérés több milliós összeg is lehet” – teszi hozzá a szakértő.

Duplázódnak a bírságok, nem babra megy a játék

Nem csupán a feladatok szaporodnak ugyanakkor a kapcsolt vállalkozások körül, a mulasztások miatt kiszabható bírságok összege is nagyot emelkedett. Eddig a transzferár fődokumentum és az ügyleteket tartalmazó helyi dokumentumok egyetlen nyilvántartásnak minősültek, a hatóság pedig azt vizsgálta, hogy a cég elkészítette-e az előírt dokumentációt, illetve ennek során követett-e el valamilyen hibát. A mulasztásokért kiszabható büntetés felső határa 2 millió, ismételt pontatlanságok esetén pedig 4 millió forint volt, idén januártól azonban ezek az összegek 5, illetve 10 millió forintra nőttek, ráadásul már nem egységként vizsgálják az adott adóévben összeállított nyilvántartást, hanem dokumentumonként – vagyis az 5 milliós összeg is megsokszorozódhat, ha több ügylettel is probléma van.

 „A tétek is emelkedtek tehát, ezért minden eddiginél nagyobb szükség van a dedikált transzferár szakértőkre, akik a vállalat szakembereivel együttműködve és a részletszabályokat behatóan ismerve alapos és helytálló nyilvántartást tudnak készíteni. A már meglévő dokumentáció felülvizsgálatában, a transzferár képzés során felmerülő kockázatok feltárásában és az esetleges hatósági ellenőrzések során is érdemes lehet szakértői tanácsot kérni” – mondja Kiss Tamás.

Forrás: Saldo Zrt. sajtóközleménye

---