Gondok vannak magánnyugdíj-fronton


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magán-nyugdíjpénztári tagdíjak bevallása és befizetése már január elsejétől az adóhivatalra tartozik, de a rendszer a mai napig sem működik zökkenőmentesen. Ennek ellenére újabb szereplőre bukkantunk, amely már 2008 januárjában választható portfólióval indul.

A kasszák egy része még mindig azt tapasztalja, hogy nem találkozik kellő számban a befizetett pénz (ez az adóhivatalnál az adott kassza számára elkülönített számlára érkezik) és a bevallás. Annak ellenére, hogy a pénz azonosításának általános vélekedés szerint októberre – bár néhány kassza ezt már akkor is inkább novemberre tette, de ma már ők sem mernek időpontot mondani – egyenesbe kellett volna kerülnie.

Egyértelműen az előbbi problémának lett a következménye, hogy a választható portfólió rendszerének bevezetését több pénztár esetében is az eredetileg az idén nyárra tervezett időpontról elhalasztották. Ennek oka – mint arról már beszámoltunk -, hogy az azonosítatlan befizetések (függő tételek) az idén jelentősen megugrottak. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) frissen közzétett adatai szerint az első félévben a korábbi, elenyésző nagysághoz képest majdnem 80 milliárd forint kavargott a rendszerben. Míg 2006 második negyedévében a befizetések csaknem 95 százalékát sikerült azonosítani és az egyéni számlákon jóváírni, az idén ugyanebben az időszakban ez az arány nem érte el a négy százalékot sem. A választható portfólió bevezetése után pedig ennek különösen nagy a jelentősége. A tagdíjat ugyanis a beazonosításig nem tudják abba a portfólióba helyezni, amelyet a tag választott.

Ennek ellenére úgy tűnik, a kasszák egy része a választható portfólióra való 2009. januári átállást mégis egy évvel előbbre hozza. Az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár is elindul 2008. január 1-jén a választható portfólió rendszerével – tudtuk meg a kassza elnökétől, Fórizs Sándortól. Korábban ezt az OTP, a Honvéd és az Aegon már bejelentette. A pénztártagok a törvényi előírásoknak megfelelően három befektetési csomag közül választhatnak. Az öt éven belül nyugdíjba menőknek a legfeljebb 10 százalékos részvényarányt tartalmazó klasszikus portfólió, akiknek a nyugdíjazásig 15 évnél kevesebb van hátra, a 10-40 százalék közötti részvényarányú kiegyensúlyozott csomag, a fiataloknak pedig a 40 százalék feletti részvényarányú növekedési portfólió ajánlott. Akik nem választanak portfóliót, azokat a pénztár a törvényi előírások szerint, a nyugdíjkorhatárig hátralévő éveik száma alapján automatikusan besorolja a megfelelő portfólióba.

Az már most látszik, hogy a kasszák a kategóriákon és az előírásokon belül eltérő összetételű befektetési palettát építenek majd fel. Az OTP növekedési portfóliójában a tervek szerint csak a legkisebb, 40 százaléknyi lesz a részvényhányad, míg például a Honvéd ezt 60 százalék felett is tarthatja. Fórizs elmondta: a növekedési portfólióban az Évgyűrűk középutas, itt ugyanis 50 százalék körüli lesz a részvényhányad.

A magánpénztári portfólióban a PSZÁF kimutatása szerint az elmúlt években leginkább a befektetési jegyek aránya emelkedett meg jelentősen (három év alatt közel megkétszereződött). A részvényeknél ugyanekkor némi visszaesés után csak a 2003-as tíz százalék körüli arány állt vissza.

Forrás: Napi Gazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 2.

Svédország – kis nép, nagy teljesítmény

A svédek büszkék hazájukra és erre minden okuk megvan. Az ország versenyképes, a gazdaság nemcsak a hagyományos ágazatokban, hanem a high-tech szektorban is nagyon jó teljesítményt nyújt, a jóléti társadalom stabilitást, biztonságérzetet ad minden polgárnak. Svédország közismerten magas adózású országnak számít, a magas színvonalú jóléti szolgáltatások és biztonsági háló alapja a magas adójövedelem.