Jelentős átalakulás zajlik a magyarországi hulladékgazdálkodás területén, melynek alapvető oka az EU hulladékgazdálkodással összefüggő irányelveknek való megfelelés. A modern világban rengeteg hulladék keletkezik, melynek szakszerű kezelése indokolt, de hatékony kezelése végtelenül drága. A kérdés örök ezen a területen: ki az, aki felelős a hulladék kezeléséért és még nagyobb kérdés az, hogy ki finanszírozza azt.
Az EU hulladékpolitikájának meghatározó iránya, hogy az egyes termékek életciklusa végén szükséges hulladékkezelési tevékenységek, – mint begyűjtés, kezelés, újrahasznosítás, ártalmatlanítás, – a terméket gyártók, termelők felelőssége és fizetési kötelezettsége legyen.
- Ezt a rendszert hívjuk kiterjesztett gyártó felelősségnek, angol kifejezéssel EPR-nek (extended producers responsibility). Érdemes megjegyezni ezt a fogalmat és rövidítést, ugyanis a jövőben ez a felelősségi rendszer alapjaiban alakítja át a hulladékgazdálkodást és annak finanszírozását.
A magyar hulladékgazdálkodási rendszer átalakítása is az EU irányelv által meghatározott úton indult el, mely változások, mind jogi mind gyakorlati értelemben is jelenleg folyamatban vannak.
Az országgyűlés már elfogadta azokat az alapvető törvényi változásokat, melyek megteremtik a gyártói felelősség rendszerét és meghatározták, hogy milyen alacsonyabb szintű rendelkezések meghozatala indokolt a rendszer működéséhez. A részleteket tartalmazó kormányrendelet még csak tervezeti formában ismert, de a 2023 júliusra történő indulásig sok változás már nem várható, így a vállalkozásoknak ideje megkezdeni a felkészülést ezekre a változásokra.
Legfontosabb változások a hazai hulladékgazdálkodás területén
Két komoly kérdéskör van melyből az egyik, hogy az állam a hulladékgazdálkodási feladatait milyen módon kívánja megoldani míg a másik, hogy annak finanszírozására milyen új fizetési kötelezettség várható.
Az első kérdéskörben jelentősen előrehaladottabb állapotban van a jogalkotás, ugyanis az állam felelősségi körébe tartozó hulladékgazdálkodási feladatot koncesszió keretében a MOL fogja végezni. A jelenleg körvonalazódó rendszerben a gyakorlati megvalósítás tulajdonképpen a MOL-on, mint koncesszoron keresztül zajlik majd. Ez a változás leginkább azokat a vállalatokat érinti majd, akik hulladékgazdálkodás területén fejtik ki tevékenységüket. Ők szerződéses viszonyba fognak kerülni a koncesszorral, és a jövőben a tevékenységüket ezen keretek között fogják végezni.
Kiterjesztett gyártó felelősség – EPR (extended producers responsibility)
A másik kérdéskör inkább fiskális eredetű: ki állja majd az egyes termékekből keletkező hulladék kezelésének költségeit?
A magyar megoldás követi az EU irányelvet és a kiterjesztett gyártói felelősség megteremtésén keresztül a finanszírozás a termék gyártójára, termelőjére helyeződik.
- A bevezetésre kerülő díj, várhatóan a kifejezés angol rövidítésén fog bekerülni a köztudatba, mint EPR-díj.
Célszerű megtanulnunk ennek a díjnak a nevét és a várható fizetési kötelezettség szabályait, ugyanis hosszú ideig velünk lesz párhuzamosan a jelenleg hasonló célokat szolgáló környezetvédelmi termékdíjjal együtt.
Ha valaki első olvasatra úgy érzi, hogy a környezetvédelmi termékdíj, és a várható EPR díj hasonló tőről gyökerezik, akkor nem áll messze az igazságtól, ezzel a jogalkotó is tisztában van, és a két díj egymás melletti harmonikus együttélésére törekszik.
A gyártói felelősség részletszabályai, köztük az EPR díjjal kapcsolatos szabályok csak tervezeti szinten ismertek, de várható bevezetése a tervezethez képest kisebb kiigazításokkal 2023. júliusában várható.
Tekintettel arra, hogy a kiterjesztett gyártó felelősség a gazdálkodók széles rétegét érinti és várható bevezetésére kevesebb mint fél év áll majd a rendelkezésre, érdemes alapjaiban megismerni a várható szabályokat és arra felkészülni.
Arról, hogy milyen termékekre vonatkozik a kiterjesztett gyártói felelőőség, illetve hogy mivel jár a vállalatok számára az EPR kötelezettség – további részleteket az rsm.hu/blog TELJES cikkében találnak, amely IDE kattintva érhető el.
A bejegyzés szerzője Falcsik István, az RSM Hungary szakértője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.
A teljes cikk ezen a linken érhető el: https://www.rsm.hu/blog/2023/01/gyokeresen-atalakul-a-hulladekgazdalkodas-rendszere-jon-az-epr-dij-a-vallalatoknak-fel-eve-van-a-felkeszulesre