Gyökeresen változik az ingatlan adóztatása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Lényegében minden jogszabály változtat egy keveset az ingatlanokhoz kapcsolódó adóztatáson: a kézenfekvő ingatlanadó mellett a személyi jövedelemadó, az áfa- és az illetéktörvény is módosít a szabályokon.

Jövőre még csak az ingatlanadó szele lesz érezhető, a számított értékalapú adót 2009-ben vezethetik be az önkormányzatok. A most alkalmazható modellek közül a legnépszerűbb a területalapú adóztatás, itt legfeljebb 900 forint vethető ki négyzetméterenként. Az értékalapú ingatlanadó estében (ezt összesen négy önkormányzat alkalmazza) az adó alapja az ingatlanérték, a mértéke pedig legfeljebb három százalék lehet. Jövőre annyi változik az ingatlanadózás háza táján, hogy megszűnik a társaságoknak adható speciális kedvezmény. Vagyis kizárólag a magánszemélyek mentesülhetnek az adó alól, de például a kisvállalkozásoknak adható kedvezmények megszűnnek – persze az a verzió megmaradhat, hogy egyáltalán nem kell adózni.

A személyi jövedelemadózásban a legfontosabb változás az lesz, hogy megszűnik a lakásszerzési kedvezmény, vagyis ha valaki eladja a lakását, jövőre mindenképp adóznia kell utána, az adófizetés nem úszható meg másik ingatlan vásárlásával. (Egyetlen kivétel van ez alól, ha egy közeli hozzátartozót otthonba küld a család, és a befizetést az eladott lakás árából intézik.) A változást enyhíti valamelyest, hogy öt év tulajdonlás után már nem kell adót fizetni – ez pillanatnyilag 15 év. Természetesen az áthúzódó ügyleteknél a régi szabály marad érvényben. Vagyis az idén eladott lakások esetében még érvényesíthető lesz a kedvezmény jövőre – mondta Kövesdy Attila, a Deloitte adópartnere egy háttérbeszélgetésen. Jövőre nemcsak a kedvezmény, hanem egy kiskapu is megszűnik.

Az áfatörvény szerint a magánszemélyeknek is áfaalanyokká kell válniuk, ha két év alatt négy lakást vagy épületet, illetve telket adnak el. A negyedik ügyletet már áfaalanyként kell lebonyolítani. Erre a változtatásra azért van szükség, mert kifejezetten komoly piaca volt az olyan ügyleteknek, ahol egy magánszemély felhúzott egy házat, majd eladta azt. Mivel az egész ügylet nyilvánvalóan feketén zajlik, valahogyan láthatóvá kellett tenni azt. Azzal, hogy a magánszemélyeknek be kell jelentkezniük áfaalanynak, valamennyire ellenőrizhetővé válhatnak ezek a tranzakciók.

Az áfacsalások és a körbetartozások sorát csökkentené az a változtatás is, amely bizonyos ügyleteknél bevezeti a fordított adózást. Az ingatlanpiacon jövőre az építtetés, szerelés, takarítás, bontás fordítottan adózik, vagyis az áfát nem számolja és nem fizeti meg az eladó, hanem nettó összegű számlát bocsát ki. Az áfát a vevő fizeti be és írja le, ezzel a klasszikus áfacsalás lehetősége megszűnik (a vevő úgy írja le az áfát, hogy azt senki sem fizette be korábban). Egyébként a takarítás tipikus áfacsalási biznisz pillanatnyilag, teljes hálózatok alakultak ki erre. A fordított adózás a körbetartozások esetében is nyújt valamelyes könnyítést, hiszen a késve fizetés gondját legalább annyiban enyhíti a változtatás, hogy az áfát nem kell befizetnie az eladónak előre.

Forrás: Napi Gazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.