Tőkeegyesítő társaságok egyesülése
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kkv-szektor gazdasági helyzetét, működési mobilitását javíthatja a tőkeegyesítő társaságok határon túli egyesülését lehetővé tévő jogszabály. A 2007. évi CXL. törvény december 15-én lép hatályba.
A törvény szerint az Európai Unió tagállamaiban alapított valamennyi korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, valamint a jogszabályban meghatározott szövetkezet egyesülhet, ha székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenysége fő helye az EU-ban van.
A törvény az erről szóló uniós irányelv alapján készült. A magyar társasági törvény az egyesülés folyamatával összefüggésben tartalmaz általános, és a különböző társasági formáknál különös szabályokat. A határokon átnyúló egyesüléskor figyelembe kell venni az adott társasági formára irányadó többletszabályokat is.
A törvény külön is rendelkezik a tanúsítvány kiadására vonatkozó cégeljárási szabályokról. Az egyesülés folyamatában minden érintett társaság köteles – a saját honossági szerinti nyilvántartó hatóságtól, bíróságtól (Magyarországon: illetékes cégbíróságtól) – tanúsítvány kiadását kérni, amely igazolja a későbbi egyesüléssel létrejövő társaság bejegyzését végző bíróság, hatóság előtt azt a tényt, hogy az érintett társaság mindenben a jogszabályoknak megfelelően járt el az egyesülés folyamatában. Az egyesülésben hazai szövetkezetek, valamint hazai székhelyű európai szövetkezetek is részt vehetnek. Ugyanakkor ezek a cégformák figyelemmel kell, hogy legyenek a belső jogi egyesülésükre vonatkozó szabályokra is, így kizárólag olyan határon átnyúló egyesülésben vehetnek részt, olyan tőkeegyesítő társaságokkal egyesülhetnek, amelyekkel a hazai jog szerint is egyesülhetnek.
Amennyiben az egyes egyesülő társaságok munkavállalói létszáma nem haladja meg az 500 főt, a munkavállalók vállalatirányításban való részvétele tekintetében speciális közösségi jogi szabályozás, elvárás főszabályként nem érvényesül, hanem a munkavállalók képviseletére a belső jogi szabályozást kell alkalmazni (társasági törvény, munka törvénykönyve), amely önmagában is vonzóvá és könnyen alkalmazhatóvá teszi majd a tőkeegyesítő társaságok létrehozását.
