Ha nem fellebez, feleződik az adóbírság


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A legfrissebb adóeljárási törvénytervezet szerint az adóhatóság a jövőben jóval szigorúbban venné az adózó fellebbezési lehetőségeit új bizonyítékok behozatala kapcsán, ugyanakkor a fellebbezési jogról való lemondás esetén a bírság felét elengedné a hatóság, hívta fel a figyelmet az Adó Online-hoz eljuttatott közleményében a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.


A jelenleg hatályos törvényhez képest fontos változás, hogy amennyiben az adózó lemond a hatóság által utólagos adómegállapításról hozott elsőfokú határozat elleni fellebbezési jogáról és határidőre befizeti az előírt adókülönbözetet, akkor mentesül a kiszabott bírság 50%-ának megfizetése alól, derül ki a 2017. július 31-én nyilvánosságra hozott új adóeljárási törvénytervezetből.

A folyamat lerövidítése érdekében tett további fontos lépés a hatóság részéről, hogy egy fellebbezés alapján indult új eljárásban az adózó nem mutathat be olyan új tényeket, illetve nem hivatkozhat olyan új bizonyítékra, amelyről már az elsőfokú döntés meghozatala előtt tudomása volt, de az adóhatóság felhívása ellenére az adott tényre nem hivatkozott. Ez azt jelenti, hogy ha az adózó valamilyenbizonyítékot nem mutatott be kellő időben, azt az adóhatóság a fellebbezés után egyszerűenfigyelmen kívül hagyhatja.

 

„A tervezet alapján úgy tűnik, hogy a hatóság a sokszor elhúzódó esetek helyett a minél rövidebb és gyorsabb adóeljárási folyamatban érdekelt és az érintett cégeket arra kívánja ösztönözni, inkább ne vitatkozzanak, nyugodjanak beleaz első megállapításba, még ha az túlzottan kemény vagy adott esetben megalapozatlan is” – hívta fel a figyelmet Földes Balázs, a Crowe FST szenior menedzsere. A szakértő hozzátette:ha az adózó nem nyugszik bele a megállapításba, akkor rögtön duplázódó adóbírsággal számolhat, és igazátis csak nehezen fogja tudni alátámasztani új bizonyítékok bemutatása nélkül.

A jelenleg hatályos törvény értelmében a fellebbezésben lehet új tényekre és bizonyítékokra hivatkozni, hozzájárulva ezzel a sok esetben elhúzódó eljáráshoz. Az eddigi gyakorlattól eltérően így 2018-tól jóval súlyosabb következményekkel kell számolnia az adózónak egy hiányzó, „később előkerülő” dokumentum esetén. „A kezdődő adóellenőrzés során az adózónak a lehető legalaposabban kell eljárnia, vagyis lehetőség szerint már azellenőrzés korai szakaszában is érdemes egy felkészült adótanácsadósegítségével dolgoznia” – hívta fel a figyelmet a Crowe FST szakértője. 


Kapcsolódó cikkek

2024. november 6.

Illeték-kötelezettség: szerződéses érték vagy forgalmi érték?

A forgalmi értéknek vagyonszerzés, öröklés esetén kiemelkedő szerepe van, ugyanis ez az illetékfizetés összegének alapja. Miután a vagyonszerzési illeték alapja a forgalmi érték (illetve a terhekkel csökkentett forgalmi érték, vagyis az ún. tiszta érték), az illetékkiszabási eljárás meghatározó sarokpontja a forgalmi érték-megállapítás. Érdekes jogesetet mutatunk be.

2024. november 6.

A nemzetközi áru- és személyszállítás megítélése az áfában

Az Adó szaklap írásában a teljesség igénye nélkül példaesetek ismertetése útján azt mutatja be, hogy az általános forgalmi adó alanyainak milyen módon merülhet fel adókötelezettségük abban az esetben, ha Magyarország, valamint más közösségi tagállamok és harmadik országok között megvalósuló áru- és személyszállításra irányuló különféle ügyleteket teljesítenek. Emellett azt is megvizsgálja, hogy a nemzetközi szállítási és fuvarozási szolgáltatások milyen feltételek mellett valósulhatnak meg adómentes ügyletekként és egyéb ügyletekhez kapcsolódó járulékos mellékszolgáltatásokként.

2024. november 5.

Az áfatörvény szerinti építési telek fogalmának értelmezése

Egy belföldi áfaalany társaság a tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban „kivett telephely” megnevezéssel feltüntetett, 1020 négyzetméter területű telekből és az azon található, 20 négyzetméteres alapterületű, a földdel betonalappal összekötött, az ingatlan-nyilvántartási térképen nem szereplő raktárépületből álló ingatlant kíván értékesíteni. Az épületre vonatkozó használatbavételi engedély több mint 2 éve jogerőre emelkedett. Az ingatlan beépítésre szánt területen és egyúttal olyan „ipari gazdasági terület” megnevezésű terület-felhasználási övezetben fekszik, ahol a beépítettség legnagyobb megengedett mértéke 50 százalék, a minimális beépítettség pedig 10 százalék. Az ingatlan két oldalát közút határolja. A társaság a beépített és a beépítetlen ingatlanok értékesítése tekintetében az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján adókötelezettséget nem választott. A társaságnak a fenti ügylettel összefüggésben milyen feltételek mellett keletkezik áfakötelezettsége? A kérdés – és a válasz – az Adó szaklap friss számában jelent meg.