Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Egy hónap alatt csaknem a háromszorosára nőtt azoknak a dolgozóknak a száma, akiktől a cégük csoportos leépítéssel akar megválni. A foglalkoztatási hivatal szerint ez az érték nem számít kimagaslónak, volt már a sokszorosa is. A bejelentés nem egyenlő a tényleges elbocsátással, szerencsés esetben akár „meg is menekülhetnek” az alkalmazottak.
A munkanélküliek számának várható emelkedésére sokféle becslés látott napvilágot. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) részben a csoportos létszám-leépítési bejelentések alapján tudja az állásukat elvesztők mennyiségét megbecsülni.
Bajnai: egyre több munkahely szűnik meg „Bár az októberi statisztikában sem a nyilvántartott álláskeresők, sem a csoportos létszám-leépítési bejelentések adataiban nem mutatkoztak a válság jelei, azt mindenképpen elmondhatjuk, hogy a következő időszakban – a szokásos szezonális létszámmozgáson túl – az álláskeresők száma nagyobb mértékben emelkedhet a pénzügyi válság reálgazdaságra átgyűrűző hatásai miatt” – mondta korábban Ignits Györgyi, az ÁFSZ statisztikai és elemzési főosztályának munkatársa.
Sajnos igaza lett: októberben 424 600 álláskereső volt nyilvántartásban a munkaügyi központoknál, egy hónap alatt több mint 21 ezerrel nőtt a számuk. Ebben a nem pályakezdők között az elmúlt időszakban sok építőipari és segédmunkás, eladó, irodai adminisztrátor, írnok, tehergépkocsi-vezető és gyártósori összeszerelő regisztrált.
Októberben országosan 17 cég jelentett be csoportos létszámleépítést, 1090 főtől válnának meg. A legfrissebb, novemberi adatok szerint pedig 3100 főt bocsátanának el csoportosan, 58 munkáltatótól. Az év során eddig ez a legmagasabb havi érték. Az ÁFSZ ennek ellenére nem tartja kimagaslónak a számokat: tavaly novemberben ugyan 15 százalékkal kevesebb embert akartak elküldeni a vállalatok, ám két évvel korábban 46-tal többet.
A leépítések fő indoka a finanszírozási probléma és a szervezeti átalakulás volt, de mind a belföldi, mind a külföldi kereslet csökkenése belejátszott a cégek döntésébe. 2007-ben 29 376 főnek szűnt meg ilyen módon a munkaviszonya, az idén eddig 18 812 bejelentés érkezett.
Viszont a munkáltatók szándéknyilatkozataiból már látszik, hogy a következő hónapokban jelentős létszámleépítéseket terveznek. Az ÁFSZ becslése szerint a még be nem jelentett elbocsátások 13-14 ezer munkavállalót érinthetnek. Ez februárnál korábban nem következhet be, ugyanis a csoportos létszám-leépítési szándék bejelentésének időszakában a cégek vezetése az érdekvédelmi szervezetekkel, a munkavállalók képviselőivel kezd egyeztetni. A vállalat a munkaügyi központtal csak ennek végén, a végső döntést követően köteles pontos számadatokat közölni a leépítésben érintett munkavállalók számáról.
Azt viszont a munkáltatók nem kötelesek bejelenteni a munkaügyi központban, ha a határozott időre szerződött és a kölcsönzött munkavállalóiktól válnak meg, utóbbiak ugyanis a kölcsönző céggel állnak munkaviszonyban. Ignits Györgyi szerint tőlük válnak meg a munkáltatók a leghamarabb. És mivel ezeknek az embereknek az „elbocsátása” sokkal könnyebb, így a jövőben a cégvezetők egyre nyitottabbak lesznek az ilyen atipikus foglalkoztatási formákra.
A legtöbb csoportos létszám-leépítési bejelentés a közép-dunántúli régióból érkezett, itt korábban nem volt túlságosan magas a munkanélküliség. A nyilvántartásba belépők száma is Nyugat-Magyarországon „ugrott meg”, ahol a nagyobb leépítések történtek.
Azokban a régiókban, ahol korábban is magasabb volt a munkanélküliség, mint az országos átlag – tehát az Észak-Alföldön, Észak-Magyarországon, a Dél-Alföldön és a Dél-Dunántúlon – a válság hatásaként várhatóan növekszik majd a munkanélküliek száma. Ezeken a területeken egy-két nagyobb cég foglalkoztatja az embereket, így ha ezek a dolgozók az utcára kerülnek, akkor nem lesz másik, hasonló profilú vállalat, amely fel tudja őket venni.
Olyan emberek is elveszíthetik állásukat, akik évtizedek óta ugyanannál a cégnél dolgoztak, és ugyanazt a munkát végezték. Ezek az alkalmazottak még soha sem, vagy igen régen voltak munkanélküliek, tehát az álláskeresésben sem járatosak. A leépítések az autóalkatrész-, az elektronikai, a textil- és a papíripari ágazatok (összességében a feldolgozóipar), illetve a szállítmányozási, raktározási terület munkavállalóit érinthetik a közeljövőben.
A hiányszakmák lehetséges megváltozásáról Ignits Györgyi jelenleg még nem tud empirikusan alátámasztott adatokkal szolgálni, az ÁFSZ legutóbbi munkaerő-gazdálkodási felmérése még a válság előtt készült, a következőt pedig a jövő év elejére értékelik ki. Ez utóbbinak az adatai a szakember szerint várhatóan jobban reflektálnak a válság munkaerő-piaci hatásaira.
A munkaügyi központok égisze alatt működik egy szolgáltatás, amely a csoportos létszámleépítésben érintett munkavállalóknak nyújt tanácsadást és segítséget. Ezt nem a válság miatt hozták létre, már 1998 óta működik. Az ÁFSZ Foglalkoztatási és Szolgáltatásfejlesztési Főosztálya a FigyelőNet megkeresésére közölte, hogy a korábbi igényekhez képest nem nőtt a támogatást igénybe vevő cégek száma.
Az ÁFSZ foglalkoztatási tanácsadói a munkájuk során nyomon követik a munkaadók gazdasági helyzetét, a foglalkoztatási helyzetet javító programokat dolgoznak ki, és megpróbálnak segíteni az elbocsátott munkavállalók újbóli elhelyezkedésében. A jogszabályok külön rendelkeznek a csoportos létszámleépítés esetén követendő eljárásról: a munkáltatónak kötelessége a dolgozókat tájékoztatni, a képviselőikkel tanácskozni az érintettek számáról, a kockázatok csökkentéséről, illetve a munkavállalóknak nyújtott segítség módjáról – ami lehet átképzés, tanács a munkahely megőrzésére. Egyébként a Munkaerő-piaci Alapból támogatás adható az újbóli elhelyezkedésre.
Felszámoláskor a dolgozók bérének kifizetését szintén a Munkaerő-piaci Alap bérgarancia alaprésze biztosítja akkor is, ha a munkáltatónak erre nincs már forrása. A csoportos létszámleépítésben érintett cég egy évre egymillió forint vissza nem térítendő támogatást is kaphat, ha a székelyén vagy a telephelyén létrehoz egy Munkába Helyezést Elősegítő Bizottságot (MEB), amely a csoportosan leépített dolgozókat segíti az új állás megtalálásában.
Forrás: Figyelőnet
A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.
Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.
Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
