Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A közel három éves mélypontra, 2,9 százalékra süllyedt infláció mögött a kereslethiány áll, év végére azonban az áfaemelés miatt ismét nem tudjuk elérni a kitűzött célt. Így is az utóbbi két évtized legalacsonyabb drágulását érhetjük el.
Annak ellenére tovább csökkent az infláció márciusban, hogy az élelmiszerek már harmadik hónapja igen erőteljesen drágulnak. A tizenkét havi drágulási ütem 2,9, a februárhoz viszonyított pedig 0,5 százalékos lett a KSH legfrissebb adatai szerint. Az éves drágulási ütem utoljára 2006 júliusában kezdődött kettessel, az előző időszakban 3 százalékos volt. A mérséklődés tavaly július óta folyamatos, akkor még 6,7 százalékos volt a pénzromlás. A maginfláció ismét az alapmutató felett alakult valamivel, 3,1 százalékon állt.
A havi bázisú drágulási ütemekből kitűnik, hogy a szezonális okokkal magyarázható ruházati áremelkedést leszámítva az élelmiszerek terén, de itt is lényegében az idényáras termékek okozták a drágulást. Emelkedett még az élvezeti cikkek, illetve az egyéb cikkek, üzemanyagok termékkör árszintje is, utóbbinál szerepet játszott a világpiaci árak év eleji mélypontról történt visszapattanása, illetve a forint gyengélkedése is. Erre azonban teljesen rácáfol a nagy részben importcikkeket tartalmazó tartós fogyasztási cikkcsoport, amelyben kereken egy százalékos leértékelődés ment végbe. A szolgáltatások éppen az átlagnak megfelelő mértékben drágultak, vagyis nem kell aggódni a bérinflációs nyomás miatt sem.
A pénzromlás további enyhe mérséklődésével számolnak a prognózisok egészen júliusig, amikor a tervezett áfaemelés jó egy százalékponttal megdobhatja a tizenkét havi drágulást. Ezt csak részben tudja majd ellensúlyozni a nyárra várt gázárcsökkenés. Éves átlagban így is 3,5 százalék körüli lehet az infláció, amelyre az utóbbi két évtizedben nem volt példa. A legkedvezőbb inflációs adat 2005-ben volt, akkor 3,6 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak.
A mostani dezinflációt elsősorban a kereslethiány magyarázza, amely miatt az eladók nem képesek árat emelni. Emellett szerepet játszik még, hogy a tavalyi rekordszintekről gyorsan alábbszállt a kőolaj illetve az élelmiszerek világpiaci ára. Szakértők azonban figyelmeztettek, hogy a növekedés beindulását követően ezek ismét elkezdhetnek emelkedni, és hosszabb távon a nyugati kormányok és jegybankok által most a pénzpiacba pumpált likviditás is inflációgerjesztő hatással lesz.
Forrás: Világgazdaság Online
Mivel az elmúlt években Európa lemaradt a globális versenyben az Egyesült Államokhoz és Kínához képest, az Európai Unió Tanácsának féléves, július elsején kezdődő magyar elnöksége egyik legfontosabb prioritása az uniós versenyképesség javítása lesz – jelentette ki a magyar pénzügyminiszter pénteken Luxembourgban.
Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
