Jelentős változás a csőd és a felszámolás szabályaiban

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az igazságügyi tárca által készített tervezet korszerűsíti a sok tekintetben elavultnak tekinthető csődtörvényt, egyszerűsíti és gyorsítja a csőd- és a felszámolási eljárásokat, illetve olyan új szabályokat alkot, amely igazodik a jelenlegi gazdasági helyzethez, gazdaságosabbá teszi az eljárásokat és új szankciókat vezet be a visszaélések megakadályozására.

Manapság csődeljárásra a gyakorlatban alig kerül sor. A törvényi szabályozás ugyanis előzetes hitelezői konszenzust követel meg a fizetési haladékhoz, és viszonylag nehéz a csődegyezség feltételeit is teljesíteni. Ebből kiindulva az új csődszabályozás az célozza meg, hogy a piacvesztés vagy a veszteséges gazdálkodás miatt likviditási vagy fizetési nehézségekkel rendelkező vállalkozások inkább csődöt jelentsenek, mint, hogy jelentős adósságfelhalmozást követően felszámolás induljon ellenük. A hatékony csődvédelem alapján ugyanis esély nyílhat a vállalkozás tevékenységének az újraszervezésére, illetve, hogy az adósságok rendezésére a hitelezőkkel olyan megállapodást tudjanak kötni, ami elkerülhetővé teszi a felszámolásukat.

Az egyik leglényegesebb újítás, hogy bevezetnék a bíróság által automatikusan engedélyezett ideiglenes fizetési haladékot, majd a kérelem formai vizsgálata után, hivatalból rendelnék el csődeljárás szerinti fizetési haladékot. A moratórium így a csődeljárás elrendelésétől kezdve védelmet jelenthet az adósnak a hitelezők követelés-érvényesítésével szemben. Arra szolgál, hogy az adós és a hitelezők kidolgozzák az adósságrendezés részletes feltételeit.

A csődegyezség megkötésének a feltételei is lényegesen kedvezőbbek lesznek, mert például az egyes hitelezői osztályokban a követelésarányosan számított többség már elegendő a szabályszerű egyezséghez.

A törvénymódosítás az egyszerűsített felszámolásoknál új szabályrendszert teremt meg annak érdekében, hogy a vagyontalan, már nem működő cégeket gyorsított eljárás lehessen megszüntetni. Ha a cég iratanyaga annyira hiányos, rendezetlen, hogy a felszámolási eljárás lefolytatása gyakorlatilag ellehetetlenül, akkor a cégvezetőknek, sőt a többségi cégtulajdonosoknak is megteremtődik az anyagi felelősségük, így a vagyontalan cég megszüntetésével kapcsolatos eljárások költségei nem az államot terhelik majd. Néhány esetben rövidülhetnek a határidők. A felszámoló eljárása is részletesebb lesz, és felelősségi szabályai szigorodnak. A tervezet ugyanakkor lehetővé teszi a felszámolási eljárás megszüntetését, ha az adós valamennyi tartozását rendezi, és kifizeti az eljárás költségeit is.

---