Kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezménye a társasági adóban 2024-től (II. rész)
Cikkünk második részében a kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezménye érvényesítésének feltételeit vizsgáljuk meg.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Egyre több cseh és szlovák cég teszi át székhelyét adózási okokból Magyarországra. Azoknak éri meg különösen a váltás, ahol a profit egy része licencek illetékeiből származik.
Magyarország az utóbbi években rejtett adóparadicsommá vált a cseh cégek számára – állítja a CEKIA pénzügyi hírügynökség, miután 2009-től az idei év közepéig 41 százalékkal, 944-re emelkedett azon cseh cégek száma, amelyek székhelyüket hivatalosan Magyarországra helyezték át. Az áthelyezések oka az alacsony adók és az osztalékok, valamint tőkeműveletek nyereségének adómentessége Magyarországon – olvasható a prágai ügynökség elemzésében.
A CEKIA szerint az említett időszakban mintegy 50 százalékkal, majdnem 10 ezerre emelkedett azoknak a szlovákiai cégeknek a száma, amelyek Magyarországra helyezték át hivatalos székhelyüket.
„A tulajdonosok által a hivatalos magyarországi székhelyről ellenőrzött cseh és szlovák cégek számának növekedése az utóbbi három évben impozánsnak mondható” – jelentette ki Petra Stepánová, az ügynökség elemzője. Úgy vélte: Magyarország ezzel észrevétlen európai adóparadicsommá vált. Bár a magyar gazdaság nincs jó kondícióban, a magyar kormány valószínűleg különféle eszközöket keres ahhoz, hogy támogassa a gazdaság jövőbeni növekedést.
Az elemzés szerint Csehországgal és Szlovákiával összevetve Magyarországon sokkal jobb helyzetben vannak azok cégek, amelyek nyereségének egy része a licencek illetékeiből származik. A magyarországi adórendszer lehetővé teszi, hogy cégeknek az adóalapba a licenc használatából származó bevételeknek mindössze 50 százalékát kell beírniuk. Az 50 millió koronán aluli bevételekkel rendelkező cégek esetében ez reálisan 5 százalékos, míg 50 millió korona felett 9,5 százalékos adóterhet jelent. Csehország és Szlovákia a maga 19 százalékos adóterhével ezen a területen nem versenyképes – állítja a CEKIA.
Az anyag szerint Magyarországon ráadásul nem adóztatják meg az osztalékokat, a kamatokat és a licenc engedélyeket, még akkor sem, ha ezeket a pénzeket az adóparadicsomnak tartott országokba fizetik ki.
Problémát jelent azonban a vállalkozások rendkívül igényes adminisztrációja, és az hogy a kormányzati kísérletek következményeként az adótörvények nem stabilak – jegyezte meg Stepánová.
„Ezek alapján valószínűsíthető, hogy Magyarországnak továbbra is helye lesz az adótervezésben, de Ciprus vagy Hollandia pozícióját és kedvezményességét sosem fogja elérni” – mondta Michal Friedberger, az Akont Trust Company igazgatója. Szerinte Magyarország szerepe az utóbbi években egyebek között azért is erősödött meg, mert számos nemzetközi cég közép-európai központját Budapestre tette át, s onnan irányítja a környező országokban működő kirendeltségeit.
(Forrás: MTI)
Cikkünk második részében a kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezménye érvényesítésének feltételeit vizsgáljuk meg.
A svédek büszkék hazájukra és erre minden okuk megvan. Az ország versenyképes, a gazdaság nemcsak a hagyományos ágazatokban, hanem a high-tech szektorban is nagyon jó teljesítményt nyújt, a jóléti társadalom stabilitást, biztonságérzetet ad minden polgárnak. Svédország közismerten magas adózású országnak számít, a magas színvonalú jóléti szolgáltatások és biztonsági háló alapja a magas adójövedelem.
A Dél-afrikai Köztársasság a kontinens egyik legerősebb gazdasága. Az ország egykulcsos áfarendszerét 1991-ben vezették be.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!