Házastársi vagyonközösség megszüntetése – mikor merülhet fel adókötelezettség?


A házastársi vagyonközösség – egyebek mellett – akkor szűnik meg, ha a házassági életközösség megszűnik. Ilyen esetekben sor kerül a házastársi osztatlan közös tulajdonú vagyon megosztására, illetve adott esetben valamely megosztott vagyonrész egyik fél általi megváltására. Írásunkban áttekintjük, hogy ilyen esetekben mely pontokon merülhet fel adóztatás a házasságot felbontó feleknél.

A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik [A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény]. Ezen szabályból következően a házastársi osztatlan közös tulajdonú vagyon megosztása egyik félnél sem keletkeztet jövedelmet, mivel a felek azt osztják el, ami a házastársi közös szerzés alapján már a tulajdonukban van. Erre tekintettel a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) főszabályként nem tartalmaz a házastársi közös vagyon megosztására vonatkozó általános rendelkezést, hiszen a vagyonmegosztás révén nem történik átruházás, illetve szerzés.

Ha a házastársi vagyonközösség megszüntetésekor valamely vagyonrész (ingatlan, ingó, jog vagy értékpapír) házastárs általi megváltása történik – például a feleség kivásárolja férjét a közös tulajdonú ingatlanból, és annak egyedüli tulajdonosává válik –, a megváltásból származó jövedelem a másik félnél adómentes lesz, azt bevallani sem kell (Szja tv. 1. számú melléklet 7.6. pont). Annak a házasfélnek tehát, akinek a közös vagyon megváltásából jövedelme származik, adókötelezettsége nem keletkezik.

Személyijövedelemadó-kötelezettség felmerülhet abban az esetben, ha a házastársi vagyonközösség megszüntetése során az egyik fél nem csupán valamely vagyonrész megváltásából szerez bevételt, hanem értékesíti valamelyik őt megillető vagyontárgyát is (például a feleség eladja a férjnek a vagyonközösség felszámolása során őt megillető lakást). Ilyenkor az értékesítő félnek az ingatlanértékesítés szabályai szerint adókötelezettsége keletkezhet.

Szintén gyakori, hogy a korábban házastársi közös vagyonba tartozó ingatlant az egyik házastárs a házastársi vagyonközösség megszüntetése során megváltja, majd ezt követően értékesíti. Ebben az esetben szintén keletkezhet adókötelezettség. Egy példával szemléltetjük, ilyen esetekben milyen szabályokra kell figyelemmel lenni.

Példa:

A példa szerint egy házaspár a házastársi vagyonközösség ideje alatt egy családi házat vásárol 2017-ben. Az ingatlan-nyilvántartásban ½ – ½ arányú tulajdonosként kerültek bejegyzésre szintén 2017-ben. A felek 2022-ben elváltak, a házassági élet-, és vagyonközösségük is ebben az évben szűnt meg. A vagyonmegosztás során a férj ellenérték fejében megváltotta felesége tulajdonrészét, és ő vált az ingatlan egyedüli, 100 %-os tulajdonosává. Ezt követően az ingatlant még a 2022-es év során eladja (magasabb áron, mint amennyiért szerezte).

Ebben az esetben az ingatlan szerzési időpontja az, ami nagymértékben befolyásolja az adókötelezettséget. Az ingatlan szerzési időpontjának azt a napot kell tekinteni főszabály szerint, amikor az erről szóló érvényes szerződést – például adásvételi szerződést – az ingatlanügyi hatósághoz (földhivatalhoz) benyújtották.

Mivel az ingatlan ½ része már az eredeti szerzés óta a férj tulajdonában volt, és a vagyonközösség megszüntetésekor az ingatlan másik hányada került a tulajdonába, az ingatlanértékesítésből származó jövedelem kiszámításánál két szerzési idővel kell számolni.

1. szerzés: a férj az ingatlan egyik felét az adásvételi szerződés földhivatalba történő benyújtásának napjával szerezte meg, 2017-ben.

2. szerzés: a házastársi vagyonközösség megszüntetésével a férj tulajdonába kerülő másik 50%-os tulajdonrész szerzési időpontja az a nap, amikor a vagyonközösség megszüntetéséről szóló szerződést a földhivatalhoz benyújtották (a példa szerint legyen ez a dátum 2022).

Az Szja tv. 62. § (1) bekezdésében foglaltak szerint az ingatlan átruházásából származó bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt. Így egyebek mellett költségként elszámolható a megszerzésre fordított összeg, és az ezzel összefüggő más kiadások. Az Szja tv. 62. § (2) bekezdése alapján megszerzésre fordított összeg az átruházásról szóló szerződés (okirat, bírósági, hatósági határozat) szerinti érték.

A jövedelemszámítás során a férj által megszerzett bevételt meg kell osztani 1/2 -1/2 arányában, és ezen bevételrészek csökkenthetők a hozzájuk tartozó, elszámolható költségekkel.

Eltérő időpontban szerzett ingatlan tulajdoni hányadok esetében a tulajdoni hányadok arányában külön-külön kell a megszerzésre fordított összegeket, a tulajdonban tartás időszakát és a jövedelem alapján az adókötelezettséget megállapítani.

Az első ingatlanrész szerzési összege a korábban közösen vásárolt ingatlan adásvételi szerződésében meghatározott vételár 1/2 része. A férj a másik 1/2 részt a vagyonközösség megszüntetésével szerezte. Ennek a tulajdoni hányadnak a szerzési értéke a házastársi vagyonközösség megszűntetéséről szóló megállapodásban meghatározott ingatlan értékének a fele.

Az így kiszámított összegek – tulajdoni hányad arányában meghatározott bevételrész csökkentve az arra jutó szerzési értékkel – csökkenthetőek külön-külön a tulajdonban tartás időszakának megfelelő százalékos arányban. Az Szja tv. 62. § (4) bekezdése szerint az ingatlan átruházásából származó jövedelem a számított összeg (bevételből levonva a fentiekben ismertetett kiadásokat) 100 százaléka a megszerzés évében és az azt követő évben, 90 százaléka a megszerzés évét követő második, 60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik, 30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik és 0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és minden további évben.

Az ingatlan értékesítése során arra a tulajdoni hányadra vonatkozóan nem keletkezik adókötelezettség, mely szerzésének éve az értékesítés évétől számított 5 évben vagy annál régebben volt.

A példa szerinti esetben a férjnek azon 50%-os ingatlanrészre vonatkozóan nem keletkezik adókötelezettsége az értékesítés kapcsán, amelyet még a házassági vagyonközösség fennállása alatt, 2017-ben szerzett meg, mivel ezen ingatlanrészre vonatkozóan a szerzéstől számított 5 év már eltelt. A házastársi különvagyon megszüntetésekor megváltott ingatlanrész esetén a szerzés évében történik az értékesítés, ezért az ezen részre jutó jövedelem nem csökkenthető az Szja tv. 62. § (4) bekezdésében szereplő – a szerzéstől számított időmúláshoz kapcsolódó – sávos módon. Az értékesített ingatlan 50%-os tulajdonára eső jövedelem után tehát a férjnek adót kell fizetnie.

Előfordul, hogy a házaspár valamelyik tagja a házastársi vagyonközösség fennállása alatt ún. ingatlannyilvántartáson kívüli tulajdonos. Ez akkor fordulhat elő, ha a házasság fennállása alatt a felek közösen ingatlant vesznek, de a szerzéskor csak az egyik házastárs nevére jegyzik be az ingatlant az ingatlan-nyilvántartásba. Ha az így megszerzett ingatlan nem tartozik egyik fél különvagyonához sem, a következők szerint kell eljárni. Ilyen esetben is igaz az, hogy a házastársi vagyonközösségbe tartozó ingatlannál mind a férjnek, mind a feleségnek fennáll a tulajdonjoga, még akkor is, ha csupán egyikük neve szerepel az ingatlan-nyilvántartásban. Az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonos tehát éppen olyan tulajdonosnak minősül, mint a bejegyzett tulajdonos, hiszen tulajdonjog és tulajdonjog között nem tesz különbséget a polgári jog. A Ptk. 4:37. § (1) bekezdése szerint házastársi vagyonközösség esetén a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereztek. Ezen előírás szerint az ingatlan-nyilvántartásban nem szereplő házastársnak az ingatlan szerzési időpontja a tulajdonosként bejegyzett házastárs szerzési időpontjával egyezik meg, illetve az ingatlan szerzési értéke az adásvételi szerződésben szereplő vételár ½ részével egyezik meg. Ezekre tehát figyelemmel kell lenni akkor is, ha a házastársi vagyonközösség utóbb megszűnik.



Kapcsolódó cikkek

2022. december 6.

Kisokos az innovációs járulékról

Cikkünkben ismertetjük az innovációs járulék szabályozását, elmondjuk, miként mentesülnek a járulékfizetés alól a kkv-k, és külön kitérünk a járulék és a kiva viszonyára.

2022. december 5.

Varga Mihály reagált Matolcsy éles bírálatára

A jegybank elnökének igaza van abban, hogy baj van, de a baj mindenkit érint: a magas energiaárak egész Európában recesszió felé viszik a gazdaságokat – közölte a pénzügyminiszter Facebook-oldalán hétfőn.