Távirányítóval manipulálták a tachográfot
A NAV pénzügyőrei néhány óra alatt két olyan teherautót is ellenőriztek, amelyekben a sofőrök távirányítóval manipulálták a menetíró készülékek adatait.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A NAV célja, hogy szolgáltató hatóságként működjön, ahol az ügyfélnek is lehet igaza – derült ki egy budapesti konferencián, ahol Varga Mihály és Tállai András is előadást tartott. A névtelen bejelentésekkel az adóhatóság már nem foglalkozik, a végrehajtási bevétel növelése sem abszolút cél többé. Ősszel jön az új adózás rendjéről szóló törvény.
Egy éve nem vesz fel a NAV új munkatársakat – közölte Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára a Nemzeti Adókonzultáció címmel megrendezett adószakmai konferencián. 20 600-an dolgoznak a szervezetnél a korábbi 23 ezer helyett; cél a 20 ezer alatti létszám. Az államtitkár szerint a megnövekedett feladatok a hatékonyság emelése mellett látja el: megszüntették a párhuzamosságokat, érdemben összevonták a NAV és a VPOP szervezetét.
Megkezdődött az ellenőrzési tevékenység reformja is: az elhúzódó ellenőrzések 89,9 százalékát lezárták. “Géppuskalövések helyett mesterlövészek kellenek” – fogalmazott az államtitkár. Tállai szerint célzott, hatékony ellenőrzésekre van szükség, az erőforrásokat a csalók felkutatására kell fordítani, jelen idejű, komplex ellenőrzésekkel, ezért kockázatkezelési és kiválasztási főosztály jött létre 50 főve.
Új ügyfélszolgálati rendszert is terveznek: megjelenne a NAV a kormányablakokban egyszerűbb ügyeknél, azonban az adóhatóság önálló ügyfélszolgálatait is megtartanák.
Varga Mihály és Tállai András a rendezvény megnyitóján. Kép forrása: MTI Fotó: Soós Lajos
2015-től a NAV nem kezeli névtelen bejelentéseket, csak kiemelt esetekben (évi 36 ezer volt) – sok erőforrást vitt el minimális hatékonysággal, gyakran a bosszú motiválta a feljelentéseket.
Az államtitkár hangsúlyozta azt is, fontosnak tartja, hogy a NAV legyen képes kimondani, hogy az adózónak igaza van, és azt ne a bíróság mondja ki. „Vége kell hogy legyen, hogy csak azért is az adóhatóságnak van igaza” – mondta.
Arról is beszélt: a végrehajtási bevétel növelése rögeszmévé vált, ezzel szakítani kell. Az adózónak inkább öt nap haladékot kell kapnia – az adózók 50 százaléka fizet ennyi késéssel. A felszólítás és a helyszíni végrehajtás meg kell, hogy előzze az inkasszót – meg kell szokniuk az adózóknak, hogy a NAV-nak nem lehet tartozni.
Az államtitkár a NAV tervei között említette az ekáer bővitését az országúti kamerarendszer és ekáer összekapcsolásával; az online pénztárgépek használatának kiterjesztését, az e-szja és e-számla bevezetését.
Egyszerűbb szabályozást ígér Tállai
Idén ősszel kerülhet a parlament elé az új adózás rendjéről szóló törvény, amely az államtitkár szerint egyszerű, átlátható szabályozást, az adózók és a NAV kapcsolatának újraszabályozását jelenti majd. Két ellenőrzési fajta lesz a mostani hét helyett, rögzített lesz az ellenőrzés időtartama (maximum 365 nap).
Kedvezményeket kapnak majd a kezdő vállalkozások, a mulasztási bírság szabályozása egyszerűsödik. Tállai beszélt távlatosabb változtatásokról is: az illetékrendszer átírásáról és új végrehajtási törvényről is.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a rendezvényen a foglalkoztatásról és a lehetséges adó-és járulékcsökkentésről szólt. A miniszter szerint az új álláshelyek 2/3-a a versenyszférában jött létre az utóbbi években, és közel került a teljes foglalkoztatottság.
A feladat immár a termelékenység növelése, nagyobb hozzáadott-érték lenne szükséges – értékelt Varga. Ezért fontosak a kkv-támogatások – ezeknél a cégeknél dolgozik a munkavállalók kétharmada – és segíteni kell, hogy a szektor a beszállítói láncban az új szerepre találjon.
A strukturális munkanélküliséget is kezelni kell a munkaerő-mobilitás- , a
szakképzett munkavállalók számának növelésével – mondta. 22,3 százalékkal emelkedtek a nettó keresetek átlagosan 2010 óta, ezek szintjét tovább kell közelíteni az uniós átlaghoz- tette hozzá.
Átgondolt járulékcsökkentés
A miniszter hangsúlyozta: a kormány célja továbbra is az adó-és járulékcsökkentés, a munkát terhelő adók és az adminisztráció csökkentése. A cél, hogy az összes adó-és járulékteher (munkaadóé, munkavállalóé) 50 százalék alá csökkenjen, s legfeljebb a GDP 38 százaléka legyen az adócentralizáció.
A járulékcsökkentés azonban csak átgondolt lehet, a két társadalombiztosítási kassza egyensúlya nem kerülhet veszélybe. Az adócsalás elleni fellépés ezért is annyira fontos, ennek eredményeiből lesz az adócsökkentés – tette hozzá.
A NAV pénzügyőrei néhány óra alatt két olyan teherautót is ellenőriztek, amelyekben a sofőrök távirányítóval manipulálták a menetíró készülékek adatait.
Amikor egy olyan ország áfa-rendszeréről szólunk, amelynek egyik legfontosabb bevételi forrása az idegenforgalom, akkor mindenféleképpen ki kell térni a külföldieknek járó adó-visszatérítés működésére.
Az utóbbi időben jelentősen megváltoztak az ingatlanokkal kapcsolatos áfaszabályok, melyek ismerete nemcsak az építőipari cégeknek, illetve az ingatlant értékesítőknek, hanem az ilyen számlát befogadóknak is kulcsfontosságú. Az Áfa kalauz legfrissebb számában áttekinti az ingatlanokkal kapcsolatos áfa szabályokat.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!