Hétfőig kérhető egyszerűsített szja-bevallás

Szerző: Surányi Imréné Ado Online
Dátum: 2014. február 11.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Akinek nem a munkáltatója készíti el az szja-bevallást, kérheti az adóhatóság segítségét is: az egyszerűsített bevallást február 17-éig lehet igényelni – hívta fel a figyelmet közleményében a NAV.


Az erről szóló nyilatkozatot a 1453NY jelű nyomtatványon 2015. február 16-áig lehet a NAV-hoz eljuttatni postán, ügyfélkapun keresztül elektronikusan, vagy személyesen annak, akinek nem kötelező a 2014. évi adóbevallását adóhatósági közreműködés nélkül elkészíteni, de az adóját nem a munkáltatója állapítja meg, illetve adónyilatkozatot sem tehet, ugyanakkor nem akarja, vagy nem tudja egyedül vállalni a meglehetősen terjedelmes a 1453-as nyomtatványcsomag kitöltését.

Ki választhatja az egyszerűsített bevallást?

Az egyszerűsített bevallás akkor választható, ha a magánszemély az adóévben kifizetőtől (munkáltatótól) kizárólag olyan bevallási kötelezettség alá eső bevételt szerzett, melyből a kifizető (munkáltató) adót/adóelőleget vont le, és ha ezen kívül akár még

  • ingatlan átruházásából származott bevallásköteles jövedelme (akkor is, ha adókiegyenlítést kíván figyelembe venni);

  • ingó vagyontárgy értékesítéséből származott bevallásköteles jövedelme;

  • vagyoni értékű jog átruházásából származott bevallásköteles jövedelme (pl. haszonélvezeti jog, használati jog, földhasználat stb.);

  • termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából kifizetőtől származott bevallásköteles jövedelme;

  • az adóévben egyszerűsített foglalkoztatás révén is szerzett bevételt;

  • magán-nyugdíjpénztártól kedvezményezettként részesült nem szolgáltatásnak minősülő kifizetésben;

  • mezőgazdasági őstermelői tevékenységéből adóköteles bevétele nem származott vagy mezőgazdasági őstermelői tevékenységével összefüggésben nemleges nyilatkozatot tesz, vagy bevételéből nem kell jövedelmet megállapítani;

  • osztalékból származott jövedelme, és annak adójával szemben az adóévet megelőzően felvett osztalékelőlegből levont adót nem számol el;

  • értékpapír kölcsönzésből származott jövedelme;

  • vállalkozásból kivont jövedelme keletkezett;

  • a szja tv-ben meghatározott sorrend szerint kíván az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezményeket érvényesíteni;

  • az összevont adóalapot csökkentő családi kedvezményt (ideértve a családi adóalap, illetve családi járulékkedvezményt is) érvényesít;

  • rendelkezni kíván nyugdíj-előtakarékossági és/vagy az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári számla és/vagy nyugdíjbiztosítási szerződés alapján biztosító pénzforgalmi számla javára (kivéve külföldi biztosítóval kötött nyugdíjbiztosítási szerződés alapján történő rendelkezés);

  • visszafizetendő adókedvezménye keletkezett;

  • valamely bevételének adózására az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szabályai szerint kíván eleget tenni, és az ekho törvény szerinti különadó fizetésére nem kötelezett, ezt az adózási módot a törvény rendelkezéseinek megfelelően, jogszerűen választotta, valamint a kifizetőtől nem vállalta át a kifizetőt és az őt terhelő ekho megállapítását, bevallását, megfizetését;

  • olyan jövedelmet szerzett, amely után a kifizető (munkáltató) az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségét teljes egészében megfizette, vagy ezzel összefüggésben év közben nem keletkezett előleg-fizetési kötelezettsége.

Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban –

Második, átdolgozott kiadás

A szerzők a számla és egyéb bizonylatok kiállításának, valamint az elektronikus számlázásnak az alapvető szabályait foglalják össze.

További információ és megrendelés >>

Ki nem választhatja az egyszerűsített bevallást?

Nem adható egyszerűsített bevallásra nyilatkozat, ha a magánszemély akár

  • a bevételét terhelő adóelőleg megállapításakor a kifizetőnek tett nyilatkozatában költség levonását kérte (kivéve, ha ez igazolás nélkül elszámolható költség levonására vonatkozott);

  • az adóévben valamely önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által jóváírt támogatói adományban részesült;

  • az adóévben egyéni vállalkozó volt (kivéve, ha az adóév egészében szüneteltette a vállalkozói tevékenységét);

  • az adóévben mezőgazdasági őstermelő volt és e tevékenységével összefüggésben adóköteles bevétele származott, és nem tesz nemleges nyilatkozatot;

  • a fizető-vendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást választotta,

  • az adóelőleg-fizetésre vonatkozó szabályok szerint különbözeti-bírság fizetésére köteles (ideértve a családi járulékkedvezmény jogosulatlan érvényesítéséből származó 10 ezer forintot meghaladó befizetési különbözet miatti 12%-os bírságot is);

  • ingatlant – egyéni vállalkozónak nem minősülő – bérbeadó magánszemélyként (ideértve az egyéb szálláshely-szolgáltatót is) értékcsökkenési leírást számol el a szja tv. 11. számú mellékletének rendelkezései szerint;

  • termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából származott olyan bevallás köteles jövedelme, mely után a 14%-os egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése őt terheli;

  • privatizációs lízingből származott jövedelme;

  • árfolyamnyereségből származott jövedelme;

  • egyéb forrásadós jövedelmet szerzett és utána adót, adóelőleget kell (kellett) megfizetnie, bevallania;

  • az adóévben tartós befektetésből származó jövedelmet szerzett;

  • ellenőrzött külföldi társaság, egyéb szervezet által juttatott jövedelmet szerzett;

  • az adóévben ellenőrzött tőkepiaci ügyletből, csereügyletből származott jövedelme/ vesztesége, illetve ha a keletkezett veszteségre tekintettel adókiegyenlítést kíván elszámolni;

  • önkormányzatnak történő lakás bérbeadásával összefüggésben a szerződése megszűnt és adófizetési kötelezettsége keletkezett;

  • olyan bevételt szerzett, amely nem kifizetőtől származott, vagy amelynek adó- vagy adóelőleg megállapítására önmaga köteles (kivéve az ingó vagyontárgy, ingatlan, vagyonértékű jog átruházásából származó bevételt);

  • a kifizető által megállapított adó (pl. árfolyamnyereségből származó jövedelem és annak adója) módosítására az adóbevallásában jogosult;

  • külföldi illetőségű magánszemély;

  • külföldön (is) adóztatható, adóköteles bevétele volt, vagy amely a jövedelemszerzés helye szerint nem belföldről (nem Magyarországról) származott;

  • olyan jövedelmet szerzett, amellyel összefüggésben egészségügyi hozzájárulásra előleg-fizetési kötelezettsége keletkezett, melyet önmagának kell megállapítania, bevallania és megfizetnie,

  • a jóváhagyott osztalék adójával szemben az adóévet megelőzően felvett osztalékelőlegből levont adót számolt el,

  • utóbb jogosulatlannak minősül az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásra (ekho-ra) vonatkozó választása (azaz különadó fizetési kötelezettség terheli), vagy a kifizetőt és az őt terhelő ekho összegének bevallását és megfizetését a kifizetőtől átvállalta;

  • az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba történő befizetéshez kapcsolódó adóalap-kedvezményt érvényesít,

  • a 75 %-os különadó hatálya alá tartozó bevételt szerzett.

Miért előnyös az egyszerűsített bevallás?

A határidőben beküldött 1453NY jelű nyilatkozat adataiból, valamint a saját adatbázisában nyilvántartott adatokból az adóhatóság egyedileg a magánszemélyre szabott 1453E jelű egyszerűsített személyi jövedelemadó bevallást készít, amelyet legkésőbb 2015. április 30-áig megküld a megadott postacímre vagy elektronikus tárhelyre. Az adózónak – ha elfogadja – nincs több tennivalója, csak ha a megküldött bevallás javításra vagy kiegészítésre szorul, akkor kell a javított példányt aláírva 2015. május 20-áig visszajuttatnia az adóhivatalhoz.

A vezető tisztségviselő felelőssége

A kézikönyv bemutatja a legfontosabb polgári jogi szabályokat, a polgári jogi felelősség alapjait és a jogágakon átívelve, közérthetően összefoglalja a téma által érintett különböző területek szabályozását is. 

További információ és megrendelés >>

Mire kell ügyelni?

  • A február 16-ai határidő jogvesztő! Ez azt jelenti, hogy a 1453NY jelű nyilatkozat határidőn túli beküldését semmilyen indokkal nem lehet igazolni, vagyis aki lekési a határidőt, már csak a saját maga által elkészített 1453-as nyomtatványcsomag kitöltésével készítheti el az adóbevallását.

  • Aki nem kapott a NAV-tól nyomtatványcsomagot, a 1453NY jelű nyilatkozat-nyomtatványt és kitöltési útmutatót a NAV honlapjáról letöltheti, vagy az ügyfélszolgálatokon szerezheti be. Az ügyfélkapus benyújtáshoz szükséges regisztrációról szintén NAV-portálon található 32. számú információs füzet tartalmaz eligazítást.

  • A helyes kitöltéshez feltétlenül szükséges a kitöltési útmutató alapos áttanulmányozása, illetve célszerű az ÁNYK nyomtatvány-kitöltő program használata.

  • A nyilatkozat aláírás nélkül érvénytelen!

  • A nyilatkozattal együtt igazolást, egyéb iratot (pl. munkáltatói, kifizetői igazolás, kedvezmény igénybevételére vonatkozó igazolás stb.) nem kell beküldeni. Ezeket az iratokat 2020. december 31-éig meg kell őrizni.

  • Az adózók az ügyfélszolgálatok felkeresése helyett adóügyeiket telefonon is intézhetik a NAV Ügyféltájékoztató és Ügyintéző Rendszerében, a 06-40/20-21-22-es számon. A telefonos ügyintéző rendszer használatához a TEL nyomtatvánnyal igényelhető ügyfél-azonosító szám szükséges. Az ügyfél-azonosító szám a 2014-es évre vonatkozó szja-bevallásban, illetve a 1453NY nyomtatványon is kérhető. Ennek birtokában telefonon egyszerűen intézhető pl. a hibás bevallás javítása is.

Bizonyos jövedelemforrások és egyes kedvezmények esetén ez a lehetőség nem választható, ezért a döntés előtt érdemes tájékozódni a feltételekről a hatóság honlapjának szja menüpontján.

Az egyszerűsített bevalláshoz a honlapról letölthető, vagy az ügyfélszolgálatokon beszerezhető 1353NY jelű nyomtatványt kell kitölteni, amit aláírás után, legkésőbb február 17-ére kell eljuttatni az adóhivatalhoz. A nyilatkozat – amelyhez semmilyen bizonylatot, igazolást nem kell mellékelni – elküldhető postán, leadható személyesen az ügyfélszolgálatokon vagy elektronikusan továbbítható az ügyfélkapun keresztül.

A nyilatkozat beérkezése után az adóhatóság a rendelkezésére álló adatokat felhasználva elkészíti az egyszerűsített bevallási ajánlatot, amit április 30-ig elküld az adózónak, akinek azt össze kell vetnie a tavalyi jövedelméről szóló igazolásokkal. Ha eltérést tapasztal, az aláírt bevallást javítva, illetve kiegészítve május 20-áig kell visszajuttatnia a NAV-hoz. Ha nincs eltérés, nem kell visszaküldeni a dokumentumot, mert ekkor a NAV által kiküldött bevallás (1353E bevallás) az adózó határidőig benyújtott bevallásának minősül.

Ha az adózónak a levont adóelőleget ki kell egészítenie, az adót május 20-áig kell megfizetnie. Az adatok javítása esetén azonban az adót a NAV értesítésének kézhezvételétől számított 30 napon belül kell megfizetni. Ha a levont adóelőleg meghaladja a fizetendő adót, a különbözetet a NAV május 20-ától számítva 30 napon belül, javítás esetén pedig a javítás alapján módosított bevallásról szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül visszautalja.

A közlemény szerint az egyéni vállalkozóknak, az áfafizetésre kötelezett magánszemélyeknek és az áfafizetésre kötelezett őstermelőknek február 25-éig kell bevallaniuk és befizetniük személyi jövedelemadójukat a 1353 számú nyomtatvány kitöltésével.

(Forrás: MTI)

 


Kapcsolódó cikkek:


Kata, kiva: fontos kérdések és válaszok
2021. március 5.

Mikor kell pontosan különadót fizetnie a katás vállalkozásnak? Mi számít katás bevételnek? A veszélyhelyzet adókönnyítései, költségtérítései milyen kapcsolatban vannak a kiva alapjával? Fontos kérdések és válaszok az Adó szaklapból.

Az iszlám adózás – zakát és szadaka (3.1. rész)
2021. március 5.

A Korán elveinek megfelelő adózás az önkéntes teljesítésen alapul. Alapvetően a vagyon után kell adózni, így a szociális helyzettől függ annak összege, a szegény embernek nincs adókötelezettsége. Az iszlám állam másfajta adót is bevezethet, ha az állami működéshez erre szükség van, vagy rendkívüli helyzet ezt indokolja.

A BKIK adóvégrehajtási moratóriumot kér a legkiszolgáltatottabbaknak
2021. március 3.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) azt javasolja, hogy az önhibájukon kívül nehéz helyzetben lévő vállalkozások körében központilag függesszék fel a Főpolgármesteri Hivatal és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által indított hatósági beszedési megbízások kiadását.