Hogy adózik a tengerjárón felszolgált étel?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Miként alkalmazandó fogyasztás helye szerinti adóztatás olyan hajó fedélzetén nyújtott ügyletnél, amely több tagállam között közlekedik és a nemzeti szabályozás erre vonatkozóan eltér? A Faaborg-Gelting Linien A/S-ügyet ismerteti blogbejegyzésében az RSM DTM.

Az FG Linien egy dán székhelyű cég, amely Németország és Dánia között közlekedő kompon nyújt éttermi szolgáltatást. A német adóhatóságban felmerült kérdésként, hogy a fedélzeten felszolgált étel-ital termékértékesítésnek vagy szolgáltatásnak minősül-e, illetve hol van az ügylet teljesítési helye. Másképp megfogalmazva a kérdést: miként alkalmazandó fogyasztás helye szerinti adóztatás olyan hajó fedélzetén nyújtott ügyletnél, amely több tagállam között közlekedik és a nemzeti szabályozás erre vonatkozóan eltér?

A döntés

Az Európai Bíróság szerint ahhoz, hogy az ügylet teljesítési helyét meg lehessen határozni, tudni kell pontosan, hogy éttermi szolgáltatásról (étel előkészítése, felszolgáláshoz szükséges infrastruktúra biztosítása, étel felszolgálása és eltakarítása stb.) vagy inkább termékértékesítésről (étel eladása „elvitelre”) van-e szó. Az Európai Bíróság szerint a hajón lévő étkeztetés biztosítása több részből áll össze, amelynek az étel átadása csak az egyik eleme, és amely eltörpül az egyéb szolgáltatási elemek mellett: étel előkészítése, felszolgáláshoz szükséges infrastruktúra biztosítása, étel felszolgálása, és eltakarítása stb. Így az étkeztetést összességében véve szolgáltatásként kell kezelni, nem termékértékesítésként.

A tagállamok között közlekedő hajó fedélzetén nyújtott éttermi szolgáltatások tekintetében a szolgáltatás teljesítési helye a szolgáltatást nyújtó társaság székhelyén, telephelyén van. Állandó telephely szerinti adózásra csak abban az esetben lehet hivatkozni, ha a székhely szerinti adózás nem vezet racionális eredményre.

Áfa törvény és számlázás szabályainak gyakorlati alkalmazása
Ízelítő a tematikából: Gyűjtő számla Számla korrekciók szabályai Az adóalap meghatározása, valamint az adóalap utólagos csökkenésének esetei és elszámolása A külföldi fizetőeszközben kifejezett ellenértékes ügyletről kibocsátott számla sajátossága Előadó: Sike Olga főosztályvezető-helyettes, NAV Bővebb információ és jelentkezés>>

A konklúzió

Ez az ügy részben hasonlít a C-168/84. sz. Berkholz-ügyhöz, részben pedig különbözik attól. Mindkét esetben Németország és Dánia között közlekedő hajón teljesített szolgáltatások áfabeli megítélése volt a kérdés, mindkét esetben az Európai Bíróságnak az állandó telephely szerinti adózás kérdésében kellett dönteni. Fontos eltérés viszont, hogy míg Berkholz-ügyben egy olyan szolgáltatásról volt szó (játékgépek üzemeltetése), amelyhez nem szükséges biztosítani személyi feltételeket, addig a Faaborg-ügyben (éttermi szolgáltatás), személyi feltételek (étterem személyzete) állandó jelleggel jelen voltak a hajón. Mindkét esetben az Európai Bíróság úgy ítélte meg, hogy állandó telephely szerinti adózás nem vezet racionális eredményre (azaz, hogy egyik tagállamban sem adózik) és megerősítette azt a nézetet, hogy teljesítési hely vizsgálatánál elsődlegesen a székhelyt kell figyelembe venni.

A bejegyzés szerzője Sztankó Dániel, az RSM DTM Hungary pénzügyi képviseleti csoportvezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.

---