Hogyan érinti a foglalkoztatókat a kata változása?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kata tv. szeptemberi módosítása alapjaiban fordította fel ezt az adózási formát. A jelenlegi becslések szerint a korábbi 460 ezer katás vállalkozóból mindössze 100 ezer marad a katában, a többiek kiszorulnak belőle. Mindeközben a módosítás nem csak a kata szerint adózók, hanem az őket foglalkoztatók helyzetét is több szempontból érinti. Ezekből a hatásokból mutat be néhányat Barta Péter, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.

Kell-e a foglalkoztatónak ellenőriznie, hogy partnere kijelentkezett-e a katából?

A törvénymódosítás alapján a katás vállalkozónak kell bejelentenie azt, ha vállalkozástól – azaz nem magánszemélytől – bevételt szerez. Ez azzal jár, hogy a katás vállalkozónak a kata-alanyisága a bevétel megszerzését megelőző nappal megszűnik és a kapott bevételt a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerint kell leadóznia.

A foglalkoztatónak ebből a szempontból semmilyen feladata nincsen, nem kell ellenőriznie sem azt, hogy a vállalkozója áttért-e a katából, sem azt, hogy a bejelentést megteszi-e, sem pedig azt, hogy adózási kötelezettségének szabályszerűen eleget tesz-e. Ettől függetlenül a foglalkoztatónak – az üzleti együttműködés szellemében – érdemes lehet ezekre a tényekre a vállalkozója figyelmét felhívni.

Kifizetheti-e a foglalkoztató előre a katás vállalkozót szeptembert követően megillető díjakat?

Ha a vállalkozó a foglalkoztatónak rendszeresen (esetlegesen egy havi átalányösszeg ellenében) szolgáltatást végez, és augusztus hónapban leszámlázza a későbbi hónapokra eső vállalkozói díjat, úgy a számla, tartalma szerint, előlegszámlának fog minősülni. Ha a számla szeptember 1-jét megelőzően kerül kiállításra, akkor annak teljes összege a kata szerint adózik – függetlenül attól, hogy teljesítésre esetleg csak később kerül sor.

Ha a kifizető számára üzleti szempontból elfogadható a teljesítés előtti számlázás, akkor ebből hátránya nem fog származni. Fontos azonban, hogy a felek a szerződésüket az így megállapodott számlázási módhoz igazítsák – azaz módosítsák a megállapodást és tételesen szerepeltessék benne az előlegfizetést.

Másrészt fontos észben tartani, hogy a megállapodás nem lehet színlelt. „Amennyiben pl. a katás vállalkozó kiállítja ugyan a számlát augusztusban, de a foglalkoztató azt csak az eredeti ütemezés szerint, hónapról-hónapra fizeti meg, akkor az adóhatóság átminősítheti a szerződést azon az alapon, hogy a felek egyedüli szándéka az adó minimalizálása volt” – figyelmeztet a Jalsovszky szenior ügyvéde.

Felvehetem-e a katás vállalkozót munkavállalóként?

Sokakban felmerül az az igény, hogy a vállalkozóját szeptembertől kezdődően a katás viszony helyett munkavállalóként foglalkoztassa. Ilyenkor nem szabad elfelejteni, hogy az adóhatóság jogosult az elmúlt öt éves időszakot ellenőrzés alá vonni. Azaz, ha a katás vállalkozó tovább-foglalkoztatására munkaviszonyban kerül sor, úgy jogos kérdésként merülhet fel a NAV oldaláról: nem volt-e a szeptembert megelőző időszak is rejtett munkaviszony?

Fontos ezért ilyenkor még egyszer alaposan szemügyre venni, hogy a magánszemély katásként való foglalkoztatása valóban minden szempontból megfelelt-e a kata követelményeinek. Másrészt nem árt a magánszemély foglalkoztatásának a körülményein az átálláskor változtatni: így pl. ha a katás vállalkozó eddig döntően otthonról dolgozott, akkor ezután inkább járjon be a munkahelyre, vagy ha eddig saját számítógéppel dolgozott, akkor ezentúl a munkáltató biztosítsa neki a számítógépet. Érdemes lehet esetleg az átállást egy átmeneti időszak közbeiktatásával bevezetni.

---