Hogyan hat a befektetésekre az új szocho adóteher?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Magyar Közlönyben 2023. május 31-én megjelent 205/2023. (V. 31.) Kormányrendelet alapján 2023. július 1-sejétől az Szja törvény szerint kamatjövedelmet – az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem kivételével – a 15% személyi jövedelemadó (szja) mellett 13% szociális hozzájárulási adó (szocho) is terheli a 424/2022. (X. 28.) Kormányrendelettel kihirdetett veszélyhelyzet ideje alatt. A jelenlegi tervek szerint 2023. november 26-ig tart a veszélyhelyzet, de nem lehet kizárni, hogy annak időtartamát újra meghosszabbítják – írja cikkében az RSM Hungary szakértője.

Érintett jogszabály: 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet

Fontos kihangsúlyozni, hogy míg a többi külön adózó jövedelem esetén, ahol felmerül szocho-fizetési kötelezettség (osztalék, árfolyamnyereség, értékpapírkölcsönzésből származó jövedelem, vállalkozásból kivont jövedelem),az adófizetésnek van felső korlátja, addig a kamatjövedelem utáni szocho-t korlát nélkül meg kell fizetni. 

Milyen esetekben kell szocho-t fizetni a kamatok után?

Az alábbiakban bemutatjuk, hogy az egyes Szja törvény szerinti kamatjövedelmek, mikortól vonnak maguk után szociális hozzájárulási adó-fizetési kötelezettséget:

  • Lekötött betét esetén a 2023. június 30-a után lekötött betét kamatára kell szocho-t fizetni. Így, a július 1-seje előtt lekötött betét esetében nem merül fel szocho-fizetési kötelezettség abban az esetben sem, ha a lekötési időszak egy része 2023. július 1. utánra esik.
  • Pénzforgalmi szolgáltatóval kötött szerződés alapján, a fizetési számla egyenlege esetén a 2023. június 30-át követő időszakra járó kamat után kell szocho-t fizetni.
  • Olyan értékpapírok esetében, amelyek hozama kamatjövedelemnek minősül (ide tartoznak jellemzően a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott kötvények, és számos befektetési jegy),továbbá amelynek az értékesítéséből, törlesztéséből származó jövedelem kamatjövedelemnek minősül (például nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott kötvények törlesztése, értékesítése, befektetési jegyek visszaváltása, tőzsdén kívüli értékesítése) az lesz mérvadó, hogy mikor szerezte a magánszemély az értékpapírt. Szocho-fizetési kötelezettség csak a 2023. június 30-át követően szerzett értékpapírok esetében merül fel. 2023. július 1-jét megelőzően szerzett értékpapírok esetében nem kell szocho-t fizetni, függetlenül attól, hogy mikor fizetnek az adott papír után hozamot, vagy mikor kerül a papír értékesítésre, törlesztésre.

A 2023. június 30-át követően szerzett papírok esetében érdemes megemlíteni, hogy az Szja törvény szerinti kamatjövedelemnek minősülő hozam után a szocho-t akkor is meg kell fizetni, ha az értékpapírt EGT tőzsdére bevezették (míg EGT tőzsdére bevezetett értékpapír után fizetett osztaléknak minősülő hozam után nincs szocho-fizetési kötelezettség).

  • A nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény, értékpapír esetén a 2023. június 30-át követően megszerzett kamatjövedelmet terheli szocho, a vagyoni érték szokásos piaci értékének 1,18-szorosa után.
  • A kamatjövedelemnek minősülő biztosítói kifizetés abban az esetben szocho-köteles, ha a biztosítási szerződést 2023. június 30-át követően kötötték. 
  • Fontos kiemelni, hogy a 205/2023. (V. 31.) Kormányrendeletben említett tagi kölcsön kamata nem a hétköznapi értelemben vett tagi kölcsönt jelenti, hanem bizonyos feltételek mellett a szövetkezet tagja által a szövetkezetének nyújtott tagi kölcsön után szerzett kamatot. Ez a kamat akkor lesz szocho-köteles, ha a tagi kölcsönt 2023. június 30-át követően nyújtották.
  • A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe befizetett összeg kamatjövedelemnek minősülő hozama esetén teljesített feltételes jogszerzési időtartamnak a 2023. június 30-át követő időszakkal arányos részére jutó jövedelem után kell a szocho-t fizetni.

Ön is fog levelet kapni a bankjától!

Ugyancsak a május 31-én megjelent  Magyar Közlönyben látott napvilágot az a kormányrendelet is, amelyik előírja a magyarországi székhelyű hitelintézetek számára, hogy 2023. október 1. és 2023. december 31. között egy alkalommal küldjenek figyelemfelhívó értesítést a náluk bankszámlaszerződéssel rendelkező természetes személyek számára, amelyben bemutatják, hogy mekkora hozamot érhetett volna el, aki a megadott időszakban 100.000 forintért, 500.000 forintért és 1.000.000 forintért a magyar állam által kibocsátott állampapírt vásárolt és folyamatosan tartott.

Arról, hogy az állampapírpiac hogyan alakul, illetve hogy kell-e szocho-t fizetni a Tartós befektetési számlák (TBSZ) után a teljes cikkből IDE kattintva értesülhetnek.

A bejegyzés szerzője Süli Szilvia, az RSM Hungary szakértője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.

Forrás: rsm blog

Teljes cikk: https://www.rsm.hu/blog/2023/adotanacsadas/06/hogyan-hat-a-befektetesekre-az-uj-szocho-adoteher


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.