Húszmillióba fájt a látványosan olcsó repülőjegy


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jelek szerint későn vezette be a WizzAir, hogy az illetékeket és adókat már tartalmazó, ún. bruttó jegyárat kommunikálja – a korábbi gyakorlatért, amelyben az egy útra értendó nettó ár állt a reklámok középpontjában, a Versenyhivatal 20 millió forintos büntetést szabott ki.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Versenytanácsa 2007. június 5-én hozott határozatában megállapította, hogy a Wizz Air 2005-ben és 2006-ban közzétett egyes reklámjaiban szolgáltatásainak áráról a fogyasztók megtévesztésére alkalmas tájékoztatást adott. A jogsértés miatt a légitársaságnak 20 millió forint versenyfelügyeleti bírságot kell fizetnie. A GVH közleménye hangsúlyozza: a Wizz Air már a negyedik, fogyasztók megtévesztése miatt elmarasztalt légitársaság, de a kör tovább bővülhet, mivel a hivatal folytatja piactisztítási célból indított vizsgálatsorozatát.

A légitársaságok kiélezett versenyhelyzeétben a piaci szereplők különböző, főképpen az árakra vonatkozó marketing kommunikációs eszközökkel élnek, amelyek esetenként a ténylegesen fizetendő teljes (bruttó) árat, gyakrabban azonban az illetékek és adók nélküli, ún. nettó árat helyezik a reklámüzeneteik központjába. A fogyasztó nem mindig tud eligazodni a bruttó és nettó árak e kavalkádjában, és amiatt egyes légitársaságok közlései olykor alkalmasak a fogyasztó megtévesztésére – véli a GVH.

A hivatal emiatt döntött úgy, hogy piactisztítási célból vizsgálatsorozatot indít megtévesztő árközléseket közzétevő légitársaságokkal szemben. Eddig a Sky Europe (Vj-74/2006), a Malév (Vj-147/2006), valamint a SmartWings (Vj-25/2007) nevű légitársaságokkal kapcsolatos vizsgálatok zárultak le. A három ügyben összesen 83 millió forint bírságot szabtak ki. A GVH azonban tovább vizsgálódik, még legalább két légitársaság ellen indulhat versenyhivatali eljárás.

A GVH-nál az verte ki a biztosítékot, hogy a közölt árhoz „”megcsillagozva”” csatolták azt a lényeges információt, miszerint a meghirdetett összeg csak nettó ár, vagyis nem azonos azzal a teljes összeggel, amit a fogyasztónak a repülőjegy által megvásárolt repülőútért fizetnie kell, hanem annál nem ismert mértékben kisebb. Az is fekete pontot ért, hogy a csillaggal jelölt információ fogyasztóhoz való eljuttatására – ha a reklámot óriásplakáton helyezték el – az adott reklámhordozó nem volt alkalmas, hiszen ezeket a billboardokat általában az országutak mellett helyezik el és a fogyasztó az autóból legfeljebb néhány másodpercig képes rájuk figyelni.

Bár e kiegészítő információk a 2006. évi plakátokon közelebb kerültek az árakhoz, mint az előző éviek esetében, a GVH úgy látta, hogy a fogyasztó számára az újabb formák sem voltak megfelelő módon észlelhetők, ezért azok alkalmasak voltak a fogyasztók megtévesztésére.

Hasonló következtetésre jutott a versenyhatóság az ún. citylight plakátokkal kapcsolatban is, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy ez utóbbi reklámeszköz információátadó képessége nagyobb mint az óriásplakátoké, hiszen ezek többnyire megállókban, állomáson, váróteremben voltak elhelyezve, ahol a fogyasztónak több ideje van a plakáton lévő egyéb információk észlelésére. Hasonló megítélés alá estek az internetes banner-reklámok is.

A WizzAir egyébként május végén jelentette be, hogy hirdetéseiben immár bruttó árakat kommunikál, vagyis feltüntetett árak minden esetben tartalmazzák majd az adókat, illetékeket és a minimum fizetéskezelési díjat.

Forrás: Napi Gazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. április 12.

Niveus: milliókat nyerhetnek bizonyos cégek még néhány hétig

A 2024-es adótörvény módosítások egy egyszeri amnesztiát biztosítanak a társaságok számára, lehetővé téve a korábban be nem jelentett részesedések utólagos bejelentését. Így azok is mentesülhetnek a társasági adó (TAO) megfizetése alól, akik korábban nem jelentették be a NAV felé a más társaságokban szerzett tulajdonrészüket és azt most pótolják. Az utólagos bejelentésre május 31-ig van lehetőség-foglalja össze a Niveus Consulting Group.

2024. április 12.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (7. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.