Húszmillióba fájt a látványosan olcsó repülőjegy
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A jelek szerint későn vezette be a WizzAir, hogy az illetékeket és adókat már tartalmazó, ún. bruttó jegyárat kommunikálja – a korábbi gyakorlatért, amelyben az egy útra értendó nettó ár állt a reklámok középpontjában, a Versenyhivatal 20 millió forintos büntetést szabott ki.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Versenytanácsa 2007. június 5-én hozott határozatában megállapította, hogy a Wizz Air 2005-ben és 2006-ban közzétett egyes reklámjaiban szolgáltatásainak áráról a fogyasztók megtévesztésére alkalmas tájékoztatást adott. A jogsértés miatt a légitársaságnak 20 millió forint versenyfelügyeleti bírságot kell fizetnie. A GVH közleménye hangsúlyozza: a Wizz Air már a negyedik, fogyasztók megtévesztése miatt elmarasztalt légitársaság, de a kör tovább bővülhet, mivel a hivatal folytatja piactisztítási célból indított vizsgálatsorozatát.
A légitársaságok kiélezett versenyhelyzeétben a piaci szereplők különböző, főképpen az árakra vonatkozó marketing kommunikációs eszközökkel élnek, amelyek esetenként a ténylegesen fizetendő teljes (bruttó) árat, gyakrabban azonban az illetékek és adók nélküli, ún. nettó árat helyezik a reklámüzeneteik központjába. A fogyasztó nem mindig tud eligazodni a bruttó és nettó árak e kavalkádjában, és amiatt egyes légitársaságok közlései olykor alkalmasak a fogyasztó megtévesztésére – véli a GVH.
A hivatal emiatt döntött úgy, hogy piactisztítási célból vizsgálatsorozatot indít megtévesztő árközléseket közzétevő légitársaságokkal szemben. Eddig a Sky Europe (Vj-74/2006), a Malév (Vj-147/2006), valamint a SmartWings (Vj-25/2007) nevű légitársaságokkal kapcsolatos vizsgálatok zárultak le. A három ügyben összesen 83 millió forint bírságot szabtak ki. A GVH azonban tovább vizsgálódik, még legalább két légitársaság ellen indulhat versenyhivatali eljárás.
A GVH-nál az verte ki a biztosítékot, hogy a közölt árhoz „”megcsillagozva”” csatolták azt a lényeges információt, miszerint a meghirdetett összeg csak nettó ár, vagyis nem azonos azzal a teljes összeggel, amit a fogyasztónak a repülőjegy által megvásárolt repülőútért fizetnie kell, hanem annál nem ismert mértékben kisebb. Az is fekete pontot ért, hogy a csillaggal jelölt információ fogyasztóhoz való eljuttatására – ha a reklámot óriásplakáton helyezték el – az adott reklámhordozó nem volt alkalmas, hiszen ezeket a billboardokat általában az országutak mellett helyezik el és a fogyasztó az autóból legfeljebb néhány másodpercig képes rájuk figyelni.
Bár e kiegészítő információk a 2006. évi plakátokon közelebb kerültek az árakhoz, mint az előző éviek esetében, a GVH úgy látta, hogy a fogyasztó számára az újabb formák sem voltak megfelelő módon észlelhetők, ezért azok alkalmasak voltak a fogyasztók megtévesztésére.
Hasonló következtetésre jutott a versenyhatóság az ún. citylight plakátokkal kapcsolatban is, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy ez utóbbi reklámeszköz információátadó képessége nagyobb mint az óriásplakátoké, hiszen ezek többnyire megállókban, állomáson, váróteremben voltak elhelyezve, ahol a fogyasztónak több ideje van a plakáton lévő egyéb információk észlelésére. Hasonló megítélés alá estek az internetes banner-reklámok is.
A WizzAir egyébként május végén jelentette be, hogy hirdetéseiben immár bruttó árakat kommunikál, vagyis feltüntetett árak minden esetben tartalmazzák majd az adókat, illetékeket és a minimum fizetéskezelési díjat.
Forrás: Napi Gazdaság
