IFRS és a nyereségadók


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A pénzügyi kimutatásait az IFRS előírásai alapján összeállító társaságoknak az IAS 12 standard előírásait kell alkalmazni valamennyi nyereség jellegű adó esetében. Az adóhatásokkal szembeni tárgyidőszaki és jövőbeni elszámolásra az IFRS a magyar szabályoktól eltérő, speciális szabályokat alkalmaz függetlenül attól, hogy külföldi, vagy belföldi adókról van szó! Az RSM Hungary szakértőjének cikke.

A nyereség típusú adók kapcsán azonban számos kérdés merül fel azok megítélését, meghatározását, elszámolását illetően. Az alábbiakban  az IAS 12 IFRS standard kapcsán  jellemző  kérdésekre adjuk meg a választ. 

Adónemek minősítése az IFRS szerint 

Fontos kérdés, hogy a különböző adónemeket miként ítéljük meg, azok jellege alapján figyelembe vehetőek-e, illetve figyelembe kell-e őket venni nyereségadókként az IFRS esetében?

Evidens, hogy a társasági adót nyereségadónak tekintjük Magyarországon. Nem egyértelmű azonban, hogy nyereségadónak minősül-e például a helyi iparűzési adó, vagy az innovációs járulék, amelyek megállapításánál a nettó árbevételből kell kiindulni.

Jogosan feltételezhetnénk, hogy ezen adónemek csak olyan vállalkozás esetén tekinthetőek nyereségadónak, amely nagymértékű csökkentő tételeket vehet figyelembe adóalapjának megállapítása során. Így például anyagköltséget, alvállalkozói teljesítést, eladott áruk beszerzési értékét és közvetített szolgáltatások értékét, hiszen tartalmában így kvázi a bruttó nyereség képezi az adóalapját.

Míg egy kereskedő cégnél nagy bizonyossággal megállapítható, hogy az iparűzési adó, illetve ez alapján az innovációs járulék is nyereségadónak tekinthető, addig egy szolgáltató vállalatnál nem jelenthető ki ilyen egyértelműen ugyanez. Utóbbi cégeknél ugyanis a jellemző költségek, ráfordítások személyi jellegűek. A helyi iparűzési adó és az innovációs járulék ilyen esetekben nagymértékben az árbevétel összegén alapul, amely inkább egy forgalmi típusú, fogyasztási adó sajátja, mint egy nyereség jellegű adóé.

Ugyanezen kérdéseket kell átgondolni az egyes adónemek, mint például a szektorális különadók esetén az IFRS beszámolók összeállításakor. A pontos minősítéshez érdemes szakembert igénybe venni, ha még nincs tényleges IFRS tapasztalattal rendelkező kolléga házon belül.

Mikor keletkezik halasztott adó egy vállalatnál?

A nyereségadót két részre bonthatjuk, a halasztott adóra és a tényleges adóra. Így egy közteher nyereségadóként történő minősítését követően az első kérdés, hogy a tényleges adó mellett az IFRS szerint halasztott adót kell-e kimutatni a társaságnak.

A válaszhoz meg kell vizsgálni, hogy a vállalat eszközeinek és forrásainak értéke számviteli és adózási értelemben megegyezik vagy eltérő-e? Ezentúl elemezni kell van-e áthozott, fel nem használt veszteség vagy még igénybe nem vett adókedvezmény, adójóváírás.

A különbségeket figyelembe véve áll elő az adómérleg, melyet összevetve a számviteli mérleggel azonosíthatók az IFRS szerinti halasztott adót érintő tételek.

Azonban ezek bármelyikének megléte önmagában még nem jelent automatikusan halasztott adót, ugyanis különbség esetén kizárólag az átmeneti különbségen alapulhat halasztott adó. Az állandó különbségeknek nincs hatása a vállalat későbbi adófizetési kötelezettségeire.

Az átmenti vagy állandó adókölönbségről, az elszámolhatóságról és az adókulcsok közötti különbségről a TELJES cikkből értesülhetnek, mely IDE kattintva érhető el.

A bejegyzés szerzője Varga Diana, az RSM Hungary szakértője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.

Forrás: rsm.hu/blog

https://www.rsm.hu/blog/ifrs/2023/01/ifrs-es-nyeresegadok-erre-kell-figyelni

Hirdetés


Töltse le ingyenesen „
A 2022. évi őszi adóváltozások” című 3 részes összefoglaló írást!Szerezzen első kézből, a Pénzügyminisztérium szakembereitől információt a 2023. január 1-jén életbe lépett adóváltozásokkal kapcsolatban.

Regisztráljon, és azonnal érkezik az anyag első része!


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.