Így adóztathatják a franciák a közösségi oldalakat

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A franciák hivatalosan a multilateralizmusnak, vagyis annak a hívei, hogy a nemzetközi közösség és / vagy az Európai Unió közösen oldja meg az olyan közös problémákat és kihívásokat, mint a klímavédelem, a nemzetközi biztonság, vagy éppen a nemzetközi adóelkerülés. De a francia kormány láthatóan nem fél attól sem, hogy egyoldalú lépéseket tegyen, ha nem sikerül európai vagy nemzetközi megállapodásra jutni. A nagy, elsősorban amerikai techcégek (az ún. GAFA-cégek) adóztatása például kifejezetten ilyen eset.

Ebben az ügyben ugyanis minden francia törekvés ellenére megrekedtek az európai tárgyalások, így Párizs szerint az OECD szintjén nagyobb az esélye a megegyezésnek. Amíg utóbbi meg nem születik, a franciák úgy döntöttek: ők bizony egyoldalúan megadóztatják a nagy techcégeket, akik híresek kreatív adóoptimalizálási technikáikról. De mi is készül pontosan a GAFA, vagyis a Google, az Amazon, a Facebook, az Apple és mások számára a francia boszorkánykonyhában? És mit léphet erre válaszul az Egyesült Államok?

A francia kormány márciusban fogadta el azt a törvénytervezetet, amely a nagy techcégek adóztatását készíti elő, addig, amíg nem sikerül a kérdést nemzetközi, vagyis OECD-szinten rendezni. Az eredeti tervek szerint a GAFA-adó visszamenőleges hatállyal működne, 2019 elejétől számítva (erre van lehetőség a francia adójogban). Az adó azokra a techcégekre vonatkozhat a jelen állás szerint, amelyeknek a globális összebevétele eléri a 750 millió eurót, a franciaországi bevétele pedig meghaladja a 25 millió eurót hirdetések értékesítése, személyes adatok használata terén. A befizetett adó mindazonáltal levonható lesz a francia vállalati adóból. A tervezett GAFA-adó kulcsa 3% lehet, ez mintegy 500 millió euró bevételt hozhat a francia költségvetésnek, véli a kormányzat. Egy francia tanácsadócég elemzése szerint egyébként 27 céget érinthet a bevezetésre kerülő adó, jó részük amerikai, de van köztük kínai, s elvétve francia is.

A Nemzetgyűlés áprilisban, a Szenátus májusban szavazta meg a szöveget, gyorsított eljárásban. A két verzió ugyanakkor nem egyezik, így a szöveg egy úgynevezett paritásos vegyesbizottság elé kerül, ahol a két ház megpróbál megegyezni a részletekről. E bizottságban nemcsak elvi, hanem bonyolult technikai részleteket is meg kell tárgyalni: például azt problémát, hogy honnan tudjuk, a felhasználó ténylegesen hol tartózkodik? Az igazi nyitott kérdés ugyanis az, hogy például egy Írországban elkönyvelt tranzakció esetén a franciaországi felhasználókhoz kötődő, az ő adataikkal bizniszelő forgalmat miként lehet majd technikailag ellenőrizni, a franciaországi tartózkodást „bizonyítani”. Vagyis technikailag hogy lehet az adó alapját megállapítani?

Az Egyesült Államok érthető okokból nem örül az elsősorban amerika cégeket érintő adótervnek. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter tavasszal fel is szólította a franciákat, hogy ne vezessék be az adónemet. Ez természetesen nem tántorította el a gallokat, akik egyébként is amellett érvelnek kormányzati szinten, hogy nem Amerika-ellenes adónemről van szó, hiszen az nem kizárólag amerikai cégeket érint. Ugyanakkor úgy tűnik, legalábbis Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter szavaiból ítélve, hogy az amerikaiaknak a vita ellenére feltett szándéka az OECD szintjén együttműködni, vagyis nemzetközi, multilaterális megoldást találni a tech-kihívásra.

A megoldás megtalálása szép kihívás lesz. Példának okáért Németország is félti egy ilyen adótól az autóiparát, bár a franciáknak és a németeknek európai szinten azért sikerült megegyezniük, az uniós terve bukása nem kettejükön múlott. A francia gazdasági miniszter, Bruno Le Maire nem csinál titkot abból, hogy az OECD-tárgyalások során fel kívánja használni ezt az új adónemet a francia tárgyalási pozíció javítására. Másként fogalmazva: a GAFA-adó egy nyomásgyakorlási eszköz Franciaország és a francia kormányzat számára. Vélhetően ezért nem szerepelt a 2022-es automatikus kivezetés a kormány által támogatott javaslatok között, pedig a Szenátus erről is szavazott.

A Kínával kereskedelmi háborút nyitó Trump-adminisztrációtól azonban nem idegen a visszatámadás és megtorlás, ennek a lehetőségével minden bizonnyal a tárgyalási pozíciót javító és a GAFA-adót nyomásgyakorlási eszközként felvonultató franciák is számolnak (egyes elemzők pedig tartanak valami megtorló amerikai reakciótól). Első blikkre úgy tűnik, ha az USA reagál, akkor a francia borexport vámolása kerülhet először a Fehér Ház napirendjére, lévén az már amúgy is napirenden van Donald Trump amerikai elnök nyilatkozataiban.

---