Dőlnek az adóbevételek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szja-ból, szochóból. áfából és jövedéki adóból is érdemben több bevételhez jutott a büdzsé az első félévben, mint 2018 azonos időszakában.

A magyar gazdaság dinamikus és kiegyensúlyozott növekedési pályán van, az év első negyedévében 5,3 százalék volt a bővülés mértéke. Ennek elérésében kiemelt szerepet kapnak a különféle kormányzati intézkedések. Ezek közül is a 2016-ban kötött béremelési és adócsökkentési megállapodás emelhető ki, melynek eredményeként ma már 4,5 millióan dolgoznak Magyarországon – írja friss, az Adó Online-nak eljuttatott közleményében a Pénzügyminisztérium.

Ebből adódóan az uniós viszonylatban egyik legalacsonyabb kulcs mellett is az év első hat hónapjában személyi jövedelemadóból 105,4 milliárd forinttal, míg a kapcsolódó a szociális hozzájárulási adóból, illetve a nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékokból összesen 260,1 milliárd forinttal több folyt be az államkasszába, mint az előző év azonos időszakában.

A kétszámjegyű béremelkedésnek és az adókedvezményeknek köszönhetően több pénz marad a családoknál, akik így többet költhetnek fogyasztásra is. A gazdaságfehérítő intézkedésekkel és a jó adózók számára tavaly kedvezően megváltozott szabályozással együtt ez megmutatkozik abban, hogy az általános fogalmi adóból származó bevételek 397,4 milliárd forinttal, a jövedéki adóból származóak pedig 45,3 milliárd forinttal emelkedtek az első félévben tavalyhoz képest.

Miután júniusban 213,6 milliárd forint volt a központi alrendszer hiánya, az év első felének halmozott adata 390 milliárd forint, a tervezett előirányzat 39,1 százaléka volt. Ezen belül a központi költségvetés 467,3 milliárd forint hiánnyal zárt, míg az elkülönített állami pénzalapok 61 milliárd forint, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 16,3 milliárd forint többletet értek el.

Az év egészére továbbra is reális és elérhető a GDP-arányában meghatározott 1,8 százalékos hiánycél, miközben az államadósság-mutató is tovább csökken – olvasható a pénzügyi tárca közleményében.


Kapcsolódó cikkek

2024. február 29.

Adóamnesztia a részesedés korábbi megszerzése bejelentésének pótlására

A 2024-es adótörvény módosításai egy egyszeri amnesztiát biztosítanak társaságok számára, lehetővé téve a korábban be nem jelentett részesedések utólagos bejelentését és az ezzel járó társasági adófizetési kötelezettség alóli mentesülést 2024. május 31-ig. A rendelkezés részleteit dr. Szarvák Jenő, a HÍD Consulting adó üzletágának vezetője foglalja össze.

2024. február 28.

A magyar adórendszer modernizációja: az eÁFA-bevallás

Az eÁFA-rendszer 2024-es magyarországi bevezetése új korszakot nyitott az adóbevallások terén. Ez az innovatív, digitális megoldás jelentős változást hozott az ÁFA-bevallás folyamatában, amely megkönnyítheti a vállalkozások és könyvelők munkáját. S bár az új lehetőségek használata még önkéntes, várható, hogy hamarosan felváltja a hagyományos ÁNYK nyomtatványokat. Ennek ismeretében pedig minden vállalkozásnál érdemes elkezdeni a felkészülést az eÁFA-„konform” ügyviteli folyamatok és nyilvántartások kialakítására.

2024. február 27.

Karbonvám kötelezettség – még pár nap és lejár a határidő

Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) egy olyan rendszer, amelyet az Európai Unió hozott létre a kibocsátási kockázat csökkentése érdekében. A CBAM célja, hogy az uniós országokba behozott termékek szén-dioxid-kibocsátását megfelelően számontartsa és ellensúlyozza. Az első CBAM adatszolgáltatási kötelezettség határideje eredetileg január 31. volt, de ezt végül kitolták 30 nappal, így van még pár nap felkészülni – foglalja össze az Adó Online-nak eljuttatott közleményében a Niveus Consulting Group.