Így járna vissza a 98 százalékos különadó


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 98 százalékos különadó nem jár vissza, csak visszajárhat, ha az adózó teljesít bizonyos feltételeket. S ha végül vissza is jár az összeg, azonnal újabb adó terheli, amely akár 75 százalékos is lehet.


2014. szeptember 30-tól hatályos a 2010. évi XC. törvény azon rendelkezése, amely törvényi szintre emeli azon alkotmánybírósági álláspontot, amely szerint nemzetközi egyezménybe ütközik a 98 %-os különadó – ez természetesen nem szó szerint jelenik meg és nem is jelenti azt, hogy a teljes összeg visszajár.

A törvény 12/D §-a tartalmazza tizenkét bekezdésen át azokat a feltételeket, amelyek alapján a különadó levonás egy része, más adónemen keletkezett túlfizetésként visszajárhat.

Miért csak „járhat” és nem „jár”?

Először is: azokat az eseteket, amelyben különadóval terhelték a kifizetéseket, nem vizsgálják felül hivatalból. Kizárólag kérelem alapján jár el az adóhatóság.

Másodszor, a korábbi különadó alapját új adónem terheli: az átalányközteher. Technikailag az adófolyószámlán azonos adónem kódon fog megjelenni, ugyanis a törvény szerint az adóhatóság ezt egyazon adószámlán kezeli.

Társadalombiztosítás, járulékfizetés és családtámogatási szabályok

Előadók:

Farkasné Gondos Krisztina osztályvezető, OEP
Matlné Kisari Erika vezető tanácsos, NAV
Orbán Zsófia főosztályvezető-helyettes, Magyar Államkincstár

Időpont: 2014. december 16.

Részletes tematika és jelentkezés >>

Harmadszor, mert kiutalás csak akkor történhet meg, ha az adózónak nincs más adónemben tartozása,

és nem utolsó sorban: csak adóelévülési időn belül kezdeményezhető a különadó törlése.

A kérelemben nyilatkozni kell:

– mely jogviszonyára tekintettel vált jogosulttá az adózó, az egykori különadó alapját képező bevételre, és a bevételnek mely része minősül nem jogszabály alapján megszerzettnek (külön megállapodás),

– kifizető neve, székhelye, adószáma,

– van-e az adott üggyel kapcsolatban-folyamatban lévő vagy lezárt jogorvoslati eljárás, illetve kártérítésre jogosulttá vált-e.

Az adóhatóság felszólíthatja a kifizetőt adatszolgáltatásra, ezzel ellenőrizve a nyilatkozatban foglaltakat.

Miért fontos a jogszabály alapján megszerzett bevétel?

A különadó alapját képezte az érintettek adott jogviszonyának megszűnésével összefüggésben juttatott (pénzbeli vagy egyéb formában felmerülő) bevétel. Ez lehetett jogszabály alapján meghatározott összeg, amelyhez nem kellett a foglalkoztató külön beleegyezése, törvény írta elő, és/vagy külön megállapodás alapján meghatározott juttatás, amely csak az adott jogviszonyban lévők, kölcsönös megállapodása alapján járt. Ez utóbbi bevételeket magasabb átalányközteherrel rendeli terhelni a törvény, mértéke 75%. A jogszabály alapján megszerzett bevételek esetén, az egykori különadó megállapításának éve szerint a megállapítandó átalányközteher mértéke:

– 2010. adóévre 40%,

– 2011. adóévre 15%,

– 2012. adóévre 20%,

– 2013. adóévre 25%.

Ki nyújthatja be a kérelmet?

Kérelmet az egykori különadó terheltje, illetve – időközbeni elhalálozása esetén – bármely örököse nyújthatja be, ha különadó ügyben korábban jogorvoslati eljárás alapján kártérítést nem ítéltek meg.

Mikorra várható határozat? Hogyan kapják vissza a pénzt?

Az első, ez ügyben meghozott határozatok 2015. január 28-át követően jelennek meg. Pozitív elbírálás esetén, újabb eljárási cselekmény következik: 17-es átvezetési kérelmen kell kérni az így immár túlfizetésként jelentkező összeg kiutalását vagy más adónemre történő átvezetését. A törvény szerint késedelmi kamat – a módosuló kötelezettséggel kapcsolatban – nem jár az adózónak, ebben az ügyben.

Mi történik a folyamatban lévő önellenőrzésekkel?

A folyamatban lévő, még el nem bírált kérelmekre a 2014.09.30-tól hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. A 2014.02.26-át követően benyújtott és elutasított önellenőrzések határozatát visszavontnak kell tekinteni és az eljárást a jelenleg hatályos előírások alapján folytatják le. Ha volt olyan önellenőrzés, amelyben 2014.09.30-át megelőzően csökkentették a különadót és visszaigényelték (kivéve, ha nem is állt fenn különadó kötelezettség), azt – lezárt időszakot eredményező vizsgálat ellenére is – az adóhatóság ellenőrzi és hivatalból állapítja meg az átalányközteher-kötelezettséget. Itt fontos megemlíteni: az átalányközterhet a kötelezettség eredeti esedékességének napjára vonatkozó hatállyal állapítják meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 1.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (2. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel foglalkozunk, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazásáról szólnak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. február 29.

Adóamnesztia a részesedés korábbi megszerzése bejelentésének pótlására

A 2024-es adótörvény módosításai egy egyszeri amnesztiát biztosítanak társaságok számára, lehetővé téve a korábban be nem jelentett részesedések utólagos bejelentését és az ezzel járó társasági adófizetési kötelezettség alóli mentesülést 2024. május 31-ig. A rendelkezés részleteit dr. Szarvák Jenő, a HÍD Consulting adó üzletágának vezetője foglalja össze.

2024. február 28.

A magyar adórendszer modernizációja: az eÁFA-bevallás

Az eÁFA-rendszer 2024-es magyarországi bevezetése új korszakot nyitott az adóbevallások terén. Ez az innovatív, digitális megoldás jelentős változást hozott az ÁFA-bevallás folyamatában, amely megkönnyítheti a vállalkozások és könyvelők munkáját. S bár az új lehetőségek használata még önkéntes, várható, hogy hamarosan felváltja a hagyományos ÁNYK nyomtatványokat. Ennek ismeretében pedig minden vállalkozásnál érdemes elkezdeni a felkészülést az eÁFA-„konform” ügyviteli folyamatok és nyilvántartások kialakítására.