Így kerülhetsz a NAV célkeresztjébe


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tíz pontba szedte a NAV, hogy miféle cégeket és magánszemélyeket fog leginkább ellenőrizni idén. Alább közöljük, mire lesznek érzékenyek a revizorok.


Honlapján nyilvánossá tette az adóhatóság az „Ellenőrzési irányok a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóztatási és vámszerve 2012. évi ellenőrzési feladatainak végrehajtásához„ frappáns címet viselő dokumentumot, amelyből kiderül, hogy kockázatelemzés után a revizorok milyen cégeket fognak előszeretettel felkeresni.

Ezek szerint a NAV számára kockázatot jelent, ha

  • a bejelentett székhelyet székhelyszolgáltató biztosítja;
  • a külföldi ügyvezetőnek nincs belföldi bejelentett lakcíme, csak kézbesítési meghatalmazottja;
  • a megalakulást követően – különösen alacsony jegyzett tőke esetén – jelentős forgalom, illetve nagy összegű fizetendő és emellett közel azonos összegű levonható áfa bevallása történik;
  • a bevallások benyújtását az adózó elmulasztja;
  • gyakori a székhely-, illetékesség, illetve tulajdonosváltás;
  • nagy összegű adóhátralékot halmoznak fel;
  • folyamatos működés mellett tartós veszteséget mutatnak ki;
  • magas a készpénzállomány és az adott kölcsön;
  • a társaság fantomcégek tulajdonosainak, képviselőinek érdekeltségi körébe tartozik;
  • több, egymással üzleti kapcsolatban álló vállalkozás azonos székhellyel, tulajdonosi körrel, ügyvezetővel rendelkezik.

„Új lehetőségeket nyit meg a célzott kiválasztásban és a kockázatkezelésben a más hatóságtól és más adózóktól beszerzett adatállományok, valamint a nyilvánosan elérhető adatok felhasználásának lehetősége” – olvasható még a dokumentumban.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 18.

A pénztárérték-változáshoz kapcsolódó adóalap-korrekciók a kisvállalati adóban (I. rész)

Bár a kisvállalati adóban 2017. január 1-je óta már nem a pénzforgalmi szemlélet érvényesül az adóalap meghatározása során, mégis létezik olyan korrekciós tétel, amely a pénzmozgáshoz, a pénztár nyitó és záró értékéhez kapcsolódik, és „páros” formában szerepel a jogszabályban (tehát van adóalap-növelő-, és csökkentő verziója is, a pénztárérték változásának előjelétől függően).