Így változik a cafeteria-rendszer


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Megjelentek a jövő évi adótörvények, az RSM DTM adószakértője összefoglalta a 2012. január 1-től életbe lépő cafeteria változásokat.

Béren kívüli juttatások: emelkedő teher

A 2012-es cafeteria-szabályozásban bekövetkezett változások egyik fő eleme, hogy míg eddig a béren kívüli juttatások értékének 1,19-szerese után a kifizetőnek csak 16 százalékos személyi jövedelemadót kellett fizetnie, a jövő évtől már 10 százalék egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni a juttatás adóalapként meghatározott összege után. Így összességében az adóteher 30,94 százalékra nő. A fenti kondíciókkal összesen évi 500 ezer forintot meg nem haladó (illetve a jogviszonyban töltött napokkal arányos) összegben nyújthatóak az egyes juttatások.

Átalakul az étkeztetés rendszere

Ha munkahelyi, üzemi étkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében valósul meg az ételfogyasztás, akkor az ilyen formában juttatott jövedelemből havi legfeljebb 12.500 forint, illetve emellett fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány is adható, havi legfeljebb 5000 forint értékben. 2012-ben az utalvány étkezési szolgáltatásra is használható melegkonyhás vendéglátóhelyeken.

A Széchenyi Pihenő Kártyán (SZÉP kártyán) három alszámlán az alábbi juttatások nyújthatók:

a) szálláshely-szolgáltatásra maximum 225 ezer forint,

b) vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatásra (munkahelyi étkeztetés is!) maximum 150 ezer forint,

c)szabadidős szolgáltatásra, rekreációra maximum 75 ezer forint.

Fentieknek köszönhetően a cafeteria keretén belül – munkahelyi étkeztetés biztosítása esetén – összesen havi 30 ezer forint fordítható étkezésre.

Folytatás az RSM DTM blogjában, az alábbi linken.

Forrás: RSM DTM


Kapcsolódó cikkek

2024. július 17.

Szponzori támogatások a sportban – társasági adó szemmel

2024 nyarán több olyan rangos sportesemény is megrendezésre kerül, amely nemcsak a sportközvetítések nézőit hozza lázba, hanem az esetleges támogatók, szponzorok számára is érdeklődésre tarthat számot. A jelentős marketingérték, amelyet ezek a rendezvények magukban hordoznak, azzal jár, hogy a gazdasági élet szereplői előszeretettel támogatják az adott sportág keretein belül működő sportszervezeteket, illetve sportköztestületet. Mindez természetesen adóvonzattal is jár – ennek kérdéskörét járjuk körül a társasági adó tekintetében.