Így változik az szja és a TB szabályozása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Januártól több apróbb és nagyobb változás lesz hatályos.


Jelentősen átalakul a nem pénzben adott juttatások adózása. A munkáltató béren kívüli juttatásokat (például Erzsébet-utalvány, helyi bérlet) 500 ezer forint helyett csak évi 200 ezer forintig adhat a jelenlegi 35,7 százalékos közteher mellett, az e feletti rész terhelése 51,17 százalék lesz. Ugyanakkor SZÉP-kártya formájában a 200 ezer forintos keretösszeg felett is megmarad az alacsonyabb adóterhelés évi 450 ezer forintig.

A 2014. december 31. után kötendő házasságoknál a párok együttesen havi 31 250 forinttal csökkenthetik adóalapjukat – elegendő az egyik félnek első házasnak lenni -, ami havi 5000 forint adómegtakarítást jelent számukra. Az első házasok adóalap-kedvezményét a házasságkötés hónapját követő hónaptól 24 hónapig, de legfeljebb a gyermekek után járó családi adóalap-kedvezményre való jogosultság hónapjáig lehet érvényesíteni.

Az iskolaszövetkezeteken keresztül foglalkoztatott diákoknak a munkáltató ugyanolyan adózási feltételek mellett biztosíthat juttatásokat, mint a munkavállalóinak, így részükre béren kívüli juttatásokat is adhat.

A jövő évtől a lakás akadálymentesítéséhez is adómentesen adhat a munkáltató támogatást, továbbá nem kell kamatjövedelemből származó jövedelmet megállapítani, ha ilyen célból nyújt hitelt a munkavállalónak.

Módosultak az adóelőleg-nyilatkozatokra vonatkozó szabályok is, a tartós megbízási szerződésben álló személyek nemcsak az adóbevallásban, hanem év közben is érvényesíthetik majd az szja-t vagy az adóalapot csökkentő kedvezményeket, illetve a családi járulékkedvezményt.

Felejtse el a Jogtár Csütörtököt!

Az új Jogtár egyes előfizetési konstrukciói
mellé most táblagépet adunk!

További részletekért kattintson »

A 2015. január 1. után indult elismert munkavállalói értékpapír-juttatási programokról a szervezőnek a jövőben a tartási időszak kezdő napját követő hónap 20. napjáig tájékoztatnia kell az adóhatóságot.

A papír alapú kiküldetési rendelvények mellett a jövőben azok a digitálisan kiállított kiküldetési rendelvények is megfelelőek lesznek, amelyek a törvény által előírt adatokat tartalmazzák és a jogszabálynak megfelelő zárt rendszerben állították elő és őrizték meg.

A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni (tehát nem tartozik az adóalapba) a pénzügyi intézmény – amennyiben követelésvásárlással, mint pénzügyi szolgáltatással üzletszerűen foglalkozik – által elengedett követelést, ennek következtében pedig egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség sem keletkezik ezzel kapcsolatban.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege a jelenlegi 6810 forintról 6930 forintra nő, napi összege pedig 231 forintra.

A külföldi jog hatálya alatt kötött munkaszerződések alapján végzett munka esetében alapbér helyett a munkaszerződésben meghatározott díj minősül majd járulékalapnak.

A harmadik országbeli magánszemélyek két évet meg nem haladó magyarországi munkavégzése továbbra is mentes marad mind az egyéni járulékok, mind a szociális hozzájárulási adó alól, azonban – a korábbi 2013. január 1-jei határidővel szemben – a 2013. július 1-jét megelőző kiküldetések esetében a kétéves időtartamot 2013. július 1-jétől szükséges számítani, és a biztosítási kötelezettség – a korábbi 2015. január 1-jei határidővel szemben – legkorábban 2015. július 1-jétől jön létre.

Pontosították a nyugdíjbiztosítás fogalmát is. A jövőben csupán az olyan biztosítások tekinthetők nyugdíjbiztosításnak, amelyek a törvény által felsorolt négy kockázati elemet (halál, egészségkárosodás, nyugdíjba vonulás, nyugdíjkorhatár elérése) együttesen tartalmazzák, és ezeken kívül a biztosítás más kockázatra nem terjed ki.

Biztosítások esetén nem keletkezik bevétel a magánszemélynél akkor, ha egy másik személy által kötött biztosításban a szerződő helyére lép.

A jogalkotó a nyugdíjcélú megtakarításokat kívánja támogatni, ezért ha az alapbiztosítás kockázati díjrésze meghaladja az alapbiztosítás díjának 10 százalékát, kizárólag a nyugdíjcélú megtakarítást szolgáló díjrész alapján vehető igénybe kedvezmény.

A nyugdíjbiztosítás után járó kedvezményt csak azon a nyugdíjbiztosítási szerződésen lehet jóváírni, amelyre az adóévben kedvezményre jogosító díjfizetés történt. Ha a magánszemély több nyugdíjbiztosítás után jogosult kedvezményre, akkor a kedvezményt az egyes szerződéseken a befizetett díjjal arányosan írják jóvá.

A teljes életre szóló életbiztosítások 2018. január 1-jével azonos megítélés alá esnek az egyéb megtakarítási jellegű biztosításokkal.

A vezető tisztségviselők felelősségbiztosításának a társaság által fizetett díja adómentessé válik, ami visszamenőleges hatályú, bármely korábbi évben alkalmazni lehet.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. március 1.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (2. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel foglalkozunk, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazásáról szólnak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. február 29.

Adóamnesztia a részesedés korábbi megszerzése bejelentésének pótlására

A 2024-es adótörvény módosításai egy egyszeri amnesztiát biztosítanak társaságok számára, lehetővé téve a korábban be nem jelentett részesedések utólagos bejelentését és az ezzel járó társasági adófizetési kötelezettség alóli mentesülést 2024. május 31-ig. A rendelkezés részleteit dr. Szarvák Jenő, a HÍD Consulting adó üzletágának vezetője foglalja össze.