Így változnak a béren kívüli juttatások

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény több helyen módosította a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény rendelkezéseit. Ennek eredményeképpen 2012. január 1-jétől változnak a béren kívüli juttatásokról szóló rendelkezések is. A NAV részletes tájékoztatójából kiderül, hogy pontosan hogyan.

A módosítás keretében az internetjuttatás már nem minősül béren kívüli juttatásnak. A korábbi a 2011. október 1-jei hatállyal történt változásnak megfelelően ezen időponttól az üdülési csekk ugyancsak kikerül a béren kívüli juttatások köréből.

Változnak az étkezésre vonatkozó szabályok

Béren kívüli juttatásnak minősül a munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában juttatott jövedelemből a havi 12 ezer 500 forintot meg nem haladó rész. Szintén munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek kell tekinteni a kizárólag az adott munkáltató munkavállalóit ellátó, a munkáltató telephelyén működő munkahelyi (üzemi) étkezőhelyen az említett értékben és célra felhasználható – a munkáltató vagy az étkezőhelyet üzemeltető személy által kibocsátott – utalvány, elektronikus adathordozó juttatását is.

Béren kívüli juttatásnak minősül fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 5 ezer forintot meg nem haladó rész. (Ez felel meg a korábbi ”hideg” étkezési utalványnak.

Az Szja tv. lehetővé teszi, hogy a munkáltató ugyanazon időszakra meleg étkeztetést és Erzsébet utalványt is biztosítson a munkavállaló részére.

Az Erzsébet-utalvány 2012. december 31-ig melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatás vásárlásra is felhasználható.

Széchenyi Pihenő Kártya

Kissé átalakulnak a Széchenyi Pihenő Kártyára (SZÉP Kártya) vonatkozó szabályok. A Kártyán belül alszámlákat alakítanak ki.

Béren kívüli juttatásnak minősül az adóévben Széchenyi Pihenő Kártya

• szálláshely alszámlájára utalt, szálláshely-szolgáltatásra felhasználható legfeljebb 225 ezer forint;
• vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) étkezési szolgáltatásra felhasználható legfeljebb 150 ezer forint;
• szabadidő alszámlájára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatásra felhasználható legfeljebb 75 ezer forint támogatás.

A megadott éves keretösszegeket több juttató esetében együttvéve kell meghatározni.

A SZÉP kártyára utalt összeg a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól 55/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet által meghatározott szolgáltatásokra használható fel.

A kifizető az adókötelezettség megállapításához a béren kívüli juttatásra vonatkozó feltételekről kérheti a magánszemélynek az adott juttatásra vonatkozó nyilatkozatát.

Nincs változás, így 2012-ben is béren kívüli juttatásnak kell tekintendő: üdülési szolgáltatás saját üdülőben, iskolakezdési támogatás, iskolarendszerű képzés, helyi bérlet juttatása, szövetkezeti tagnak adott juttatás, önkéntes nyugdíj- és egészség/önsegélyező pénztári hozzájárulás, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményi foglalkoztatói hozzájárulás.

E két utóbbi juttatást továbbra is csak a munkáltató juttathatja a munkavállalója részére, ilyen juttatást a társas vállalkozás a személyesen közreműködő tag részére az önkéntes pénztárakról és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményekről szóló törvényekben foglaltakra tekintettel nem adhat.

A béren kívüli juttatások után az adó a kifizetőt terheli. Béren kívüli juttatások esetében jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke, illetőleg abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapja az előzőek szerinti jövedelem 1,19-szerese.

Lényeges változást jelent, hogy a kifizető a béren kívüli juttatás (Szja tv. 71. §) adóalapként meghatározott összege után 10 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet.

Azon béren kívüli juttatások esetében, amelyek az Szja tv. 71.§-ában meghatározott feltételeknek megfelelnek, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladják, az értékhatárt meghaladó rész egyes meghatározott juttatásnak minősül.

Egyes meghatározott juttatásnak minősül a munkáltató által a munkavállalónak, valamint a munkavállalóra tekintettel más magánszemélynek az adóévben biztosított béren kívüli juttatások együttes értékének az évi 500 ezer forintot meghaladó része. Abban az esetben, ha a munkáltató nem teljes adóévben foglalkoztatja a munkavállalót, az 500 ezer forintnak a juttatás alapjául szolgáló a jogviszonyban töltött napokkal arányos összegét kell figyelembe venni.

Ennek megfelelően az értékhatárt meghaladó rész 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli.

Forrás: NAV tájékoztató

---