Ilyen kedvezmények járnak a gyerekek után


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A gyereknap apropóján egybegyűjtve olvashatóak azok a könnyítések a magyar adórendszerben, amit a gyermeket nevelő szülők és a gyermeket nevelő szülőket alkalmazó munkáltatók vehetnek igénybe – a BDO összeálíltása.

1. Családi kedvezmény

A személyi jövedelemadó-kedvezmények talán legismertebb fajtája a családi kedvezmény. Ennek összegével a gyermeket nevelő szülők csökkenthetik személyi jövedelemadó-alapjukat, az eltartott gyermekek számától függően. A kedvezmény azokra a hónapokra érvényesíthető, amelyekben a jogosultság legalább egy napig fennáll. Ennek mértéke havonta

• 1 eltartott esetén 10 000 forint adómegtakarítást jelent;

• 2 eltartott esetén 20 000 forint adómegtakarítást jelent kedvezményezett eltartottanként;

• 3 (és minden további) eltartott esetén 33 000 forint adómegtakarítást jelent kedvezményezett eltartottanként.

2. 2021. évi adó-visszatérítés

A 2021. évre vonatkozóan egy másik ismert intézkedés a gyermekes családoknak járó rendkívüli adó-visszatérítés. A családi kedvezményre jogosult szülőknek, – többek között – a 2021-ben megszerzett összevonás alá eső jövedelmükből levont személyi jövedelemadót az adóhatóság visszatérítette legfeljebb 809.000 Ft összegig. Azoknak, akikről az adóhatóság megfelelő információval rendelkezett, a visszajáró összegek automatikusan kiutalásra kerültek. Akikről nem állt elég információ rendelkezésre, a személyi jövedelemadó bevallásban tudták az adóvisszatérítést kérelmezni. Akik ezt nem tették, az ötéves elévülési időszakon belül, a 2021. évi bevallásuk módosításával még megtehetik.

3. A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye (NÉTAK)

A négy vagy több gyermeket nevelő anyák, ha más, nem összevonás alá eső jövedelemmel nem rendelkeznek, a személyi jövedelemadó kötelezettségük összegét akár nullára is csökkenthetik. Fontos, hogy ezt azok is megtehetik, akiknek ez a státusza korábban legalább 12 éven át fennált.

4. Munkáltatókat érintő szociális hozzájárulási adókedvezmény a munkaerőpiacra visszatérő szülőkhöz kapcsolódóan

A munkaerőpiacra lépő személyt foglalkoztató munkáltató adókedvezményt vehet igénybe. A kedvezmény a foglalkoztatás első két évében legfeljebb a minimálbérre jutó szociális hozzájárulási adó mértékéig, a 3. évben pedig maximum annak 50 százalékáig vehető igénybe. A kedvezmény igénybevételéhez az adóhatóság által kiállított igazolás szükséges. Ezt bővíti ki a három vagy több gyermeket nevelő nők kedvezménye. Náluk a foglalkoztatás első három évében legfeljebb a minimálbérre jutó szociális hozzájárulási adó mértékéig, a negyedik és az ötödik évben pedig maximum annak 50 százalékáig vehető igénybe a kedvezmény a munkáltató által.

5. Pótszabadság

A szülők számára a saját háztartásban nevelt gyermekek számától függően az alapszabadságon túl további szabadság napok is megillethetik. A munkavállalókat egy gyermek után kettő, kettő gyermek után négy, és kettőnél több gyermek után pedig hét plusz szabadnap illeti meg. A fogyatékos gyermeket nevelő szülőknek, fogyatékos gyermekenként évi két-két nap plusz pótszabadság jár. Az említett pótszabadságok csak a gyermek 16. életévének betöltése évéig illetik meg a szülőket – derül ki a BDO közleményéből.


Kapcsolódó cikkek

2024. február 27.

Karbonvám kötelezettség – még pár nap és lejár a határidő

Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) egy olyan rendszer, amelyet az Európai Unió hozott létre a kibocsátási kockázat csökkentése érdekében. A CBAM célja, hogy az uniós országokba behozott termékek szén-dioxid-kibocsátását megfelelően számontartsa és ellensúlyozza. Az első CBAM adatszolgáltatási kötelezettség határideje eredetileg január 31. volt, de ezt végül kitolták 30 nappal, így van még pár nap felkészülni – foglalja össze az Adó Online-nak eljuttatott közleményében a Niveus Consulting Group.

2024. február 27.

Cafeteriával kapcsolatos 2024-es változások

A SZÉP-kártya két speciális szabálya már nem hatályos az év elejével; a 2024-es módosítások inkább a könyvelői, bérszámfejtői oldalt érintik. A részletekről friss videónkban dr. Kovács Ferenc okleveles adószakértő, az Adó szaklap főszerkesztője beszél.