Az ingatlanok bérbeadásának legfontosabb szabályai (5. rész)
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Sorozatunk mostani részében az ingatlan-bérbeadás teljesítési helyét vizsgáljuk, megnézzük a bizonylatolási szabályokat, és szólunk az ingatlan-bérbeadásról kiállított számla utólagos korrekciójáról.
Tovább haladva az ingatlan-bérbeadás témájában vizsgáljuk meg az ingatlan bérbeadás teljesítési helyét. A bérbeadás olyan szolgáltatásnak minősül, amelyik abban az országban teljesül, ahol az ingatlan található, magyarán a fekvés szerinti ország szabályai szerint kell az adókötelezettséget teljesíteni. Röviden ezt úgy kell értelmezni, ha az ingatlan Magyarországon található, akkor a magyar áfa szabályai szerint adózik, ellenben ha az ingatlan hazánk határain kívül fekszik (függetlenül, hogy az unión belül, vagy teljesen harmadik országban), akkor annak az országnak a szabályai lesznek az irányadóak, ahol az ingatlan van. Ez még akkor is igaz, amennyiben a bérbeadás két magyar adóalany között történik.
Ennek fordított logikája is igaz, azaz ha külföldi adóalany Magyarország területén fekvő ingatlanát adja bérbe, akkor be kell jelentkeznie a magyar áfa hatálya alá, és a helyi szabályok szerint fog adózni a szolgáltatása után. Természetesen ennek analógiája is igaz, magyar adóalany köteles bejelentkezni a fekvés szerinti ország adórendszerébe, adószámot kell kérnie, és adóznia a teljesített bérbeadás után. Ez alól egy kivétel van, nem kell a magyar adóalanynak a fekvés szerinti országban adószámot kérnie, amennyiben bérlője ott regisztrált áfa-alany és az ottani szabályok szerint bérbeadott ingatlan nem minősül állandó telephelynek.
A továbbiakban nézzük meg az ingatlan-bérbeadás bizonylatolási szabályait. Induljunk ki a főszabályból, azaz ha az ingatlan-bérbeadásra az adóalany nem választotta az adókötelessé tételt, és azt adómentesen végzi, akkor nem szükséges sem számlát, sem nyugtát kiállítania az ügyletről, tekintettel annak adómentes jellegére. Ettől függetlenül, amennyiben a bérlő kéri a számla kiállítását, akkor a bérbeadó köteles számla kiállításáról gondoskodni.
Amennyiben a bérbeadó választotta az adókötelessé tételt, de a bérlője magánszemély és nem áfa-alany, aki ráadásul készpénzben fizeti meg a bérleti díjat, akkor nyugtát kell kiállítani az ügyletről. Ezzel szemben, ha a bérlő adóalany, vagy magánszemély, aki átutalással fizet, akkor számla kiállítására lesz kötelezett a bérbeadó.
Kapcsolódva az előző gondolatsorhoz, amely a bérbeadás teljesítési helyéről szólt, jegyezzük meg, ha az ingatlan külföldön található és a belföldi bérbeadó adóalany erről számla kiállítására kötelezett, akkor a számlán fel kell tüntetni, hogy az ügylet „az áfa területi hatályán kívül” esik.
Jelen cikk zárásaként jöjjön egy kicsit bonyolult téma, amely az ingatlan-bérbeadásról kiállított számla utólagos korrekciójáról szól. Elsőként közelítsük meg a témát a bérbeadó szemszögéből. Amennyiben a korábbi kiszámlázott ellenérték nő, akkor új számla kiállítása szükséges, amelynek teljesítési időpontját a folyamatosan nyújtott szolgáltatások teljesítési idejére vonatkozó szabályai szerint kell meghatározni.
Ez lehet a számla kelte, a fizetési határidő vagy az időszak utolsó napjától számított 60. nap, a megfelelő szabályok alkalmazása szerint. Amennyiben az ellenérték csökken, nem kell új számlát kiállítani, és nem kell önellenőrizni, elég számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátása. Végül a bérbeadó szemszögéből az utolsó eset, ha olyan időszakot kell leszámlázni, amely már eltelt és korábban nem lett számla kiállítva, akkor is a folyamatos szolgáltatások teljesítésére vonatkozó szabályok szerint kell a teljesítés időpontját meghatározni, és önellenőrzésre is szükség lehet.
A bérlő szemszögéből sokkal egyszerűbb a kérdéskör, amennyiben helyesbítő számlát kap, akkor a különbözetet a kézhezvétel időpontja szerinti bevallásban veheti figyelembe, akár fizetendő adót növelő, akár levonható adót növelő tételről beszélünk is.
A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.