A Minősített Könyvelők Egyesülete szerint a katát nem megszüntetni kellene


Négyszázezernél is több egyéni vállalkozó katázik, így az ő megélhetésüket nagyban átalakítaná az adózási forma megszüntetése, amely viszont alaposam megérett a felülvizsgálatra és átalakításra.

A magyar adórendszer követése és értelmezése nem csak a vállalkozóknak, de még a könyvelőknek is gyakran összetett feladat. Nemzetközi összehasonlításban igen rosszul áll hazánk, hiszen a Paderborni Egyetem az adózási egyszerűségét mérő listáján Magyarország az 53. helyen áll a 69 mért országból. Ezért jelentett óriási előrelépést a kisadózó vállalkozások tételes adója, azaz a kata bevezetése majdnem egy évtizede.

Segített fehéredni

„A kata legnagyobb előnye és érdeme a mai napig az egyszerűsége” – emelte ki Harkai István, a Minősített Könyvelők Egyesületének elnöke. Tapasztalataik szerint ez az adózási mód nagyban segítette a gazdaság fehérítését és tette vonzóvá és egyszerűvé a vállalkozások működését.

Az elmúlt hetekben számos nyilatkozat jelent meg a hazai médiában, hogy a katát másra használják a vállalkozók, mint amire kitalálták, túl sok a visszaélés. Emiatt a kritikusok szerint jelentősen szigorítani kellene szabályain, vagy akár meg is kellene szüntetni.

Harkai István szerint azonban mindenképpen érdemes megőrizni a katát, a részletek finomítása mellet. „A kata 2013-as bevezetése óta nem változott az adó mértéke, főállású egyéni vállalkozó esetében ez továbbra is havi 50 ezer forint. Ezalatt a minimálbér összege több, mint a duplájára emelkedett, az átlagbér 2,3-szorosára növekedett” – mutatott rá a katával kapcsolatos talán legfontosabb problémára Harkai István.

Fenyegető nyugdíj

Nem csak a költségvetésben jelenthet hiányzó bevételt, hogy immár egy évtizede nem változott a kata összege. Ez a vállalkozóknak sem előnyös: mivel a befizetett adó utáni ellátási alap, például táppénz, nyugdíj, alig haladja meg a minimálbér felét, félő hogy a katások alig 30 ezer forint körüli nyugdíjra számíthatnak csak, ami nem biztosíthatja az időskori megélhetést.

Mivel ma már több százezer olyan vállalkozó van, akinek a katás egyéni vállalkozásán kívül nincsen más bevétele, nem csak egyéni problémát jelent ez. Társadalmi szinten is kihívás, ha ilyen sokan nem tudnak majd nyugdíjasként megélni.

Ugyan van lehetőség a főállású katásoknak arra is, hogy 50 ezer forint helyett 75 ezer forintot fizessenek havonta. Ezzel a nyugdíj számításakor 108 ezer forint helyett 179 ezer forintos nettó jövedelmet vesznek majd figyelembe, de még ez is alacsonyabb a jelenleg 200 ezer forintos minimálbérnél.

Szigor helyett növelés lehet a helyes irány

A kata szabályai már 2021-ben jelentősen változtak: ekkortól legfeljebb 3 millió forintnyi bevétele lehet egy egyéni vállalkozónak egy kifizetőtől, az e feletti összegek után a belföldi kifizetőnek 40 százalékos adót kell megfizetnie.

Ezek után már nem éri meg a munkajövedelmet katásként fizetni. Korábban sem volt azonban ez igazán jellemző. Még a szigorítás előtt, 2020 októberében a Minősített Könyvelők Egyesülete egy felmérését készített 300 könyvelőiroda részvételével, akik közel 5 ezer katás vállalkozó könyvelését végezték. Csupán 8 százalékára volt tehető azok aránya, akiknél felmerülhetett a gyanú, hogy a foglalkoztatási jogviszonyt próbálták részben vagy teljesen megkerülni.

A NAV-nak minden jogszabályi háttere meg van már ma is ahhoz, hogy ellenőrizze, hogy egy katás legálisan vállalkozik, vagy bújtatott foglalkoztatásról van szó. A kötelező online számlázás bevezetése ezt tovább erősítette, így a meglévő jogszabályok betartása elengedő lehet a katás vállalkozóknál az esetleges visszaélések kiszűrésére – derül ki a Minősített Könyvelők Egyesületének közleményéből.

(Adó Online)



Kapcsolódó cikkek

2022. június 24.

Hamisított órákra csapott le a NAV

Több mint hétmillió forint értékben órát és csaknem egymillió forint értékben cigarettát találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei egy furgonban az M1-es autópálya Komárom-Esztergom megyei szakaszán.

2022. június 24.

Jönnek az ispánok – a középkor feltámadása?

A Kormány képviseletében Varga Mihály pénzügyminiszter benyújtotta az Országgyűlésnek Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslatot. Az előterjesztés számos törvényben a kormánymegbízottról főispánra módosítja a kormányzat megyei elöljáróinak megnevezését. Kérdés, hogy valóban csak elnevezésbeli változásról van-e szó, vagy egy új kormányzati stílusról.