Íme a gyermeket nevelők adóvisszatérítésének részletei


A gyermeket nevelő magánszemélyek adóvisszatérítéséről az 560/2021. (IX. 30.) kormányrendelet rendelkezik. Cikkünk a jogosultak számára legfontosabb tudnivalókat foglalja össze.

Az adóvisszatérítés a 2021. évben megfizetett három adóból jár:

  • az összevont adóalapba tartozó jövedelmek személyi jövedelemadója (szja),
  • az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szabályai szerinti közteher (ekhoo),
  • a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata).

A kormányrendelet értelmében az összevont adóalapba tartozó jövedelmek adójának visszatérítése olyan kedvezmény, amely sorrendben minden más kedvezmény levonás után fennmaradó részből illeti meg a jogosultat.

Ki jogosult adóvisszatérítésre?

Az adóvisszatérítés minden olyan magánszemélynek jár, aki 2021-ben akár csak egy napig, legalább egy gyermek (kedvezményezett eltartott) után jogosult a személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) szerint családi kedvezményre, akkor is, ha azt nem veszi igénybe, vagy nem ő veszi igénybe.

Ez a következőket jelenti:

Jogosult

  • az, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult (akkor is, ha azt nem neki folyósítják, vagy nem veszi igénybe);
  • a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa;
  • a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa, ha a magzat fogantatásának 91. napja 2022. január 1-jét megelőzően következett be;
  • a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói (ideértve a gyermek szüleinek hozzátartozóit is) közül döntésük szerint egy személy;
  • a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül döntésük szerint egy személy.

A családi pótlékra jogosultságnak megfelelően, házastársak esetében tehát mindkét fél jogosult a háztartásukban nevelt közös vagy a másik fél korábbi kapcsolatából „hozott” gyermek, továbbá a magzat után is a visszatérítésre.

A visszatérítést az olyan elvált szülők (és új házastársaik) is megkapják, akik közös felügyelet esetén jogerős bírósági döntés, egyezség, közös nyilatkozat alapján egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket, és ezért közös kérelmük alapján a családi pótlékra 50-50 százalékos arányban mindketten jogosultak.

Az élettársi kapcsolatban élőket fő szabályként a saját háztartásukban nevelt vérszerinti gyermekre tekintettel (szülőként) illeti meg a visszatérítés, azonban családi pótlékra, és így az adóvisszatérítésre jogosult lehet a szülővel együtt élő nem szülő élettárs is, feltéve, hogy az élettársaknak és az ellátással érintett gyermeknek közös a lakó vagy tartózkodási helye, valamint az élettársak legalább egy éve szerepelnek az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában (ENYER), vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatot legalább egy éve kiállított közokirat igazolja.

Várandósság esetén viszont az élettárs akkor sem jogosult, ha igazoltan vér szerinti apa, míg a házastárs akkor is jogosult, ha a magzat nem tőle származik.

A visszatérítésre a főállású és nem főállású kisadózó katás egyéni vállalkozó és bármely más bejelentett kisadózó azon hónapok után jogosult, amelyekkel kapcsolatban tételes adófizetési kötelezettsége volt 2021-ben. (A veszélyhelyzet miatt mentesített időszak nem vehető figyelembe.)

A visszatérítés kérelem alapján az elhunyt magánszemély házastársát vagy örökösét is megilleti, ha az elhunyt magánszemély a 2021. év bármely napján jogosultságot szerezhetett volna.

Mennyi adót lehet visszakapni?

Az adóvisszatérítés összege jogosult személyenként külön-külön) kötelező sorrendben

  • a szja adóalap-kedvezmények (négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, súlyosan fogyatékos magánszemély személyi kedvezménye, első házasok kedvezménye) levonása után megállapított összevont adóalap 2021. évi adójának (15 százalék) az adókedvezmények (őstermelői kedvezmény) levonása utáni része, és/vagy
  • a 2021. évi ekho-alapból levont ekho személyi jövedelemadónak minősülő része (9,5 százalék) és/vagy
  • a katás vállalkozót/vállalkozást 2021. évre terhelő tételes adó (25/50/75 ezer forint) 25 százaléka,

de együttvéve (jogosultanként külön-külön) legfeljebb a 2020. év december hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó havi átlagkereset tizenkétszeresének 15 százaléka, ezer forintra kerekítve, azaz 809 ezer forint.

A jogosult tehát csak azt az összeget kapja meg, amelyet köteles volt/lenne megfizetni, ami azt jelenti, hogy a 809 ezer forintot csak az kapja meg, akinek együttvéve legalább ennyi vagy több a 2021. évi összevont adóalap után fizetendő adója és/vagy az ekho-alap adójának szja része és/vagy a tételes kata 25 százaléka. Akinek például csak munkaviszonyból származik jövedelme és a családi kedvezmény miatt nincs szja-fizetési kötelezettsége, nem számíthat visszatérítésre.

Fontos, hogy nem jár adóvisszatéítés a külön adózó jövedelmek (például osztalék, árfolyamnyereség) adójából, a fizetővendéglátó tételes adójából.

Hogyan történik az adóvisszatéítés kiutalása?

Az adóvisszatéítésre a NAV a kifizetők és más adatszolgáltatásra kötelezett szervek adatszolgáltatása, valamint a magánszemély nyilatkozata szerint rendelkezésére álló adatok alapján 2022. február 15-éig előleget utal ki, azzal, hogy a ténylegesen járó összeghez képest mutatkozó eltérés korrekciója (további visszatérítés, esetleg szükséges visszafizetés) az adóbevallási tervezet összeállítása, annak javítása, illetve a szja-bevallás elkészítése során történik.

Ahhoz, hogy a jogosultság megállapításához, az adóvisszatérítés-előleg összegének meghatározásához, a kiutalás teljesítéséhez minden szükséges adat a NAV rendelkezésére álljon,

  • a kifizetők előírt adatszolgáltatási kötelezettségét a 2021. adóév tekintetében 2022. január 20-áig kell teljesíteni;
  • a magánszemély 2021. december 31-éig elektronikus úton vagy papír alapon nyilatkozatot tehet.

A magánszemély nyilatkozata

A magánszemély 2021. december 31-éig nyilatkozhat a következőkről:

  • neve, adóazonosító száma,
  • valamennyi olyan kedvezményezett eltartottnak minősülő – eltartott neve és adóazonosító jele, akire tekintettel a családi kedvezményre jogosult,
  • ha a jogosultság magzatra tekintettel illeti meg, jogosultságának e jogcíme,
  • az adóvisszatérítés kiutalásához szükséges adatok (belföldi fizetési számlaszámát vagy postai utalási címét) és
  • annak a magánszemélynek a neve, adóazonosító jele, aki ugyanarra a kedvezményezett eltartottra tekintettel jogosult családi kedvezményre.

A nyilatkozat nem kötelező, de az adóvisszatérítés-előleg 2022. február 15-ei kiutalása érdekében – különösen a katásoknak – célszerű az előírt határidőig megtenni (utána már nem lehet). A nyilatkozat hiánya a kedvezményre való jogosultságot nem érinti, ilyenkor az adóvisszatérítés az adóbevallási tervezet javításával vagy a szja bevallás benyújtásával érvényesíthető.

Ha a kisadózó 2021. december 31-éig nem adja be a nyilatkozatot, akkor a visszatérítéshez abban az esetben is külön személyi jövedelemadó bevallást kell készítenie, ha egyébként arra nem lenne köteles.

A NAV 2021. október 31-éig honlapján közzéteszi a nyilatkozat megtételének rendjére vonatkozó részletes tájékoztatást.

Rendelkezés az adóról

Mivel a szja-visszatérítés az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezménynek minősül, a Szja tv. 44/A.-44/F. § szerinti rendelkezési jogosultságot csak az a magánszemély érvényesítheti, akinek a fizetendő adójából a visszatérített összeggel együtt számított adókedvezmények levonása után fennmaradó rész azt lehetővé teszi.

Ugyanakkor az adó 1+1 százalékára a Szja tv. 45. §-a szerinti rendelkezési jogosultságát a magánszemély az őt megillető adóvisszatértés figyelembevétele nélkül megállapított összeg tekintetében gyakorolhatja. Az adóvisszatérítés után a rendelkezési jogosultság mértékével megállapított összeg költségvetési támogatásként illeti meg a kedvezményezettet.



Kapcsolódó cikkek

2021. október 22.

PM: jócskán nőttek az adóbevételek szeptemberben

Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere 2292,0 milliárd forint hiánnyal zárta az év első kilenc hónapját – derül ki a Pénzügyminisztérium részletes adataiból.