Infografika: arányok a munkaerőkölcsönzésben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kölcsönbe vett munkavállalók egynegyedét vették át saját állományukba a hazai munkaerő-kölcsönzőkkel tavaly szerződött foglalkoztatók, amelyek átlagosan 11 embernek adtak ilyen módon munkát. Az InfoTandem heti infografikája.


Zala megyében mindösszesen 32 foglalkoztató szerződött tavaly munkaerő-kölcsönző cégekkel, ám ezek alaposan kitettek magukért. Egy-egy érintett megyei vállalkozásnál a kikölcsönzött dolgozók 2013-ban 15,3 ezer munkanapot teljesítettek, s 109,2 millió forintnyi bértömegen osztozhattak; mindkét adat nagyjából nyolcszorosa az országos átlagnak. E fajlagos mutatókat tekintve a másik véglet Hajdú-Bihar volt, munkáltatónkként csupán 550 munkanappal, illetve 3,7 milliós bértömeggel. Igaz, ezen észak-magyarországi megyében jóval több, összesen 292 társaság elégítette ki átmeneti vagy tartós munkaerőigényét ilyen módon. Érdekesség, hogy Nógrádban egyetlen vállalkozás sem vette igénybe ezt a lehetőséget az elmúlt esztendőben.

Az abszolút számokat tekintve persze e téren is Budapest dominált; az 1016 kölcsönző szervezet valamelyikével szerződő 7557 vállalkozás csaknem 60 százalékának, 4480 cégnek a fővárosban van a székhelye. Esetükben a kölcsönzöttek által teljesített munkanapok egy foglalkoztatóra vetített száma 1465, keresettömegük pedig 10,3 millió forint volt; mindkettő némileg az országos átlag (1925 munkanap, illetve 13,3 millió forint) alatt maradt. Megjegyzendő, hogy a Nemzeti Munkaügyi Hivatal a szerződök közé egy céget tavaly már csak egyszer számított be, függetlenül attól, hogy az esetleg többször is kölcsönzött munkavállalókat. (Mivel korábban eltérő módszertannal készült az adatfelvétel, a kölcsönvevőket jellemző tavalyi számok a 2012-es adatokkal nem összehasonlíthatóak.)
A szolgáltatást igénybe vevő társaságok közel fele, 45,5 százaléka a feldolgozóiparba tartozott; ezen belül a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása ágazat adta az összes szerződő 13,5 százalékát. Hasonló súlyt képviseltek az adminisztratív szolgáltatásra specializálódott vállalkozások is.

A kölcsönzés jellemzően egy időszakos munkaerő-igény kielégítésének az eszköze, nem ritka azonban, hogy az így megismert dolgozók annyira beválnak (vagy épp azért, mert az átmenetinek gondolt igény tartósnak bizonyul), hogy a cégek leszerződtetik őket. A 2013-ban összesen – túlnyomó többségben határozatlan idejű szerződéssel – kikölcsönzött 120,7 ezer munkavállaló közül a foglalkoztatók 29,5 ezret vettek át saját állományukba, ami egynegyedes aránynak felel meg. Ez a ráta Csongrádban, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Győr-Moson-Sopron megyében a 40 százalékot is meghaladta.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.

2024. április 18.

Kapcsolt vállalkozások közötti ingyenes juttatások a társasági adóban

Az ellenérték nélkül adott támogatások, juttatások, térítés nélkül átadott (pénz)eszközök vonatkozásában a Tao-törvény különbséget tesz atekintetben, hogy az ingyenes átadás adománynak minősül-e, és ha nem, a támogató oldaláról vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek tekinthető-e. Elmerülünk a részletekben.