Iskolakezdési támogatás a munkáltatótól

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Október végéig használhatják fel a munkavállalók az iskolakezdési támogatást, akár utalvánnyal fizetnek, akár számlát kérnek a vásárolt iskolaszerekről. Számba vettük a jogosultsági feltételeket, valamint a juttatással kapcsolatos munkáltatói kötelezettségeket is.

A címből már levonható a következtetés,
hogy ezt a támogatást a munkáltató adhatja
a munkaviszonyban foglalkoztatott
dolgozójának a közoktatásban, vagy bármely
EGT tagállamban ennek megfelelő
oktatásban részt vevő gyermekére tekintettel,
a családok támogatásáról szóló törvény,
vagy bármely EGT állam hasonló jogszabálya
alapján családi pótlékra vagy hasonló
ellátásra jogosult szülőként vagy a vele közös
háztartásban élő házastárs útján.

Adómentes természetbeni juttatás

A személyi jövedelemadóról szóló 1995.
évi CXVII. törvény 1. számú mellékletében
adómentes természetbeni juttatásként
szerepel az iskolakezdési támogatás,
a 8.30. pontban. Azt azonban tudnunk
kell, hogy csak akkor beszélhetünk adómentes
természetbeni juttatásról, ha minden
előírt feltétel teljesül, valamint az értékhatárt
is betartjuk.
2008-tól kezdődően a személyi jövedelemadóról
szóló törvény már nem egy
konkrét összeget jelöl meg az iskolakezdési
támogatás adómentes felső határaként,
hanem „az adóév első napján érvényes
havi minimálbér (2008-ban 69 000 forint)
30%-áig” terjedően határozza meg az
adómentes természetbeni juttatás felső
értékhatárát. Ez az összeg ebben az évben
gyermekenként és dolgozónként 20 700
forint.
A támogatás adómentességének nem feltétele,
hogy a családi pótlékot ténylegesen
is az adott szülőnek folyósítsák. Csak a jogosultságot
kell vizsgálni a családok támogatásáról
szóló törvény szerint.
A juttatásban a gyermek, tanuló mindkét
szülő (illetve közös háztartásban élő házastárs)
útján részesülhet még akkor is, ha az
érintett magánszemélyek azonos munkáltatónál
dolgoznak. Először arra a tanévre
adható a támogatás, amikor a gyermek az
általános iskola első osztályát meg kezdi.
A juttatás felhasználható tankönyv, taneszköz
vagy ruházat vásárlására.

Az adómentes természetbeni
juttatásnak nincs munkaidőkorlátja.
A részmunkaidős munkaviszonyban
foglalkoztatott dolgozók is
forintkorlátozás nélkül kaphatnak
iskolakezdési támogatást, a teljes
munkaidősökkel azonos mértékben.

Adóköteles is lehet

Adóköteles viszont az iskolakezdési támogatás
akkor, ha

• a szülő nem felel meg az előírt feltételeknek
  (például: nem munkaviszonyban
  foglalkoztatott munkavállaló, hanem
  személyesen közreműködő tulajdonos,
  vagy nem közös háztartásban élő házastárs
  stb.),
• a gyermek már nem általános vagy középiskolás,
• ha támogatásként 20 700 forintnál magasabb
  értékű juttatást adtak, akkor az
  értékhatár feletti része,
• a támogatásra pénzben fizetnek egy
  összeget (pénzben nyújtják).

Amennyiben az iskolakezdési támogatás
adókötelessé válik, azt munkabérként, illetve
a foglalkoztatott jogviszonyának
megfelelően (például tag esetében személyes
közreműködési díjként) kell kezelni,
annak minden adó és járulékvonzatával
együtt. (Tehát nem adóköteles természetbeni
juttatás!) A társasági adóban elismert
költségnek tekinthető.

A támogatás formája, időkorlátja

Az iskolakezdési támogatás kétféle formában
nyújtható: a munkáltató nevére szóló
számla végösszegének a dolgozó számára
történő megtérítésével, vagy kizárólag
tankönyv, taneszközök, gyerekruházat vásárlására
jogosító utalvány átadásával.
Amennyiben a munkáltató utalványt vásárol
a dolgozóknak, fi gyelembe kell vennie,
hogy az utalvány akkor minősül természetbeni
juttatásnak, ha az utalványra
vonatkozóan a juttatási feltételek alapján
megállapítható, hogy az milyen termékre,
szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy
szolgáltatáskörben használható fel, és
egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek
az adott természetbeni juttatásra
vonatkozó rendelkezésekben foglaltaknak.
Nem minősül természetbeni juttatásnak a
bármire felhasználható utalvány, valamint
a természetbeni juttatás helyett adott,
a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról
szóló törvény szerinti készpénzhelyettesítő
fi zetési eszköz.
Mindkét módszernél a felmerült költségeket
a személyi jellegű egyéb kifi zetések
– 55. számlacsoport – számlarend szerinti
főkönyvi számlájára kell könyvelni. A juttatás
értékét általános forgalmi adóval
együtt kell fi gyelembe venni.
Figyelni kell arra is, hogy iskolakezdési támogatás
nem nyújtható az év bármely
szakában adómentesen. Kizárólag a tanév
első napját megelőző 60 és azt követő 60
napon belül. Tehát összesen 120 nap áll a
rendelkezésünkre. Ezen adómentes időszakon belül a magánszemély részére történő
átadásnak kell megvalósulnia. Egy olyan
cégnél, amely a cafetéria rendszerében
többféle utalványt alkalmaz, előfordulhat,
hogy már az év elején megvásárol a forgalmazótól
többféle utalványt (étkezési,
iskolázási, ajándék stb). Ezeket a vásárláskor
a különféle egyéb követelések között
kell nyilvántartásba venni, és a felhasználáskor
kell a személyi jellegű ráfordítások
közé átvezetni, hiszen csak az adómentes
időszakban kiadott iskolakezdési utalványra
értelmezhető az adómentesség.

Példa:

Egy munkaviszonyban foglalkoztatott férfi négy gyermek után kap iskolakezdési támogatást
utalvány formájában a munkáltatójától, összesen 4 × 20 700 forint = 82 800 forint értékben.
Jelenlegi feleségével közös háztartásban nevelik azt a két középiskolás gyereket,
akik feleségének előző házasságából származnak. A feleség is kap a saját munkaviszonya
alapján 2 × 20 700 forint értékű utalványt. A férfi két saját gyermekét volt felesége – külön
háztartásban – neveli.
Ezért a férfi számára adott utalványokból 2 × 20 700 = 41 400 forint a munkaviszonyából
származó jövedelmének tekintendő, tehát az adó és járulék közterheket ezen összeg után
meg kell fi zetni.

Munkáltatói nyilvántartás

A személyi jövedelemadóról szóló törvény
értelmében, a munkáltatónak analitikus
nyilvántartást kell vezetnie az iskolakezdési
támogatás összegéről magánszemélyenként.
A dolgozó adatain (adószámán),
a juttatás időpontján (kifi zetés) és a támogatás
összegén kívül, a gyermek azonosító
adatait is fel kell jegyezni, a jogosultság
igazolásaként. Elsősorban a gyermek neve,
születési időpontja és adóazonosító jele
szükséges, de ha ez utóbbival nem rendelkezik,
akkor a születési hely, időpont, anyja
neve, lakcím adatok is megfelelőek. A nyilvántartást
az adó utólagos megállapításához
való jog elévüléséig meg kell őrizni.

Felhívom a munkáltatók fi gyelmét, hogy
az iskolakezdési támogatás az adóköteles
béren kívüli juttatások korlátozott értékhatárába
beletartozik. Ez azt jelenti, hogy
a személyi jövedelemadóról szóló törvény
71. §-a szerinti, az éves szinten adómentesen
adható béren kívüli juttatások
400 000 forintos összegének meghatározása
során fi gyelembe kell venni, mind a
teljes, mind a részmunkaidőben foglalkoztatott
munkavállalóknál.

Tehát a munkáltatónál az adóköteles béren
kívüli juttatás – 400 001 forinttól –
meghatározásához, a 71. §-ban szereplő
juttatásokat összesíteni kell, és az értékhatár
feletti rész után 54% személyi jövedelemadót kell fi zetni. A munkavállalónak,
valamint a munkavállaló munkaviszonyára
tekintettel más magánszemélynek adott
juttatásokat kell fi gyelembe venni a számítás
során. A dolgozó kilépésekor szintén
el kell végezni az összesítést, és időarányosan
megállapítani az értékhatárt. Kilépéskor
az adatlapon az iskolakezdési támogatást
a feljegyzések elnevezésű rovatban
kell feltüntetni.
A munkáltatónál az adóköteles béren kívüli
juttatás utáni személyi jövedelemadót
az adóévet követő év május hónapjának
kötelezettségeként kell bevallani, illetőleg
megfi zetni.

Összefoglalásként, a figyelembe veendő szempontok:

• általános- vagy középiskolát kezdő, illetve oda járó gyermek,
• munkaviszonyban foglalkoztatott szülő(k) és együtt élő házastárs,
• családi pótlékra jogosultság,
• tankönyv, taneszköz, ruházat vásárlása a cég nevére szóló számlával vagy
  szabályos utalványra,
• iskolakezdés előtti és utáni 60-60 nap,
• 20 700 forintos értékhatár
• a támogatás nyilvántartása személyi adatokkal,
• a napi munkaidő hossza lényegtelen,
• 400 000 forintos éves adómentes határ fi gyelembevétele.

Kovácsné Álmosdy Judit

ADÓparadicsom Magzin 2008/7. szeptemberi szám

---