Orbán: ismét öt százalék lesz a lakásáfa
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A 2022 végéig zajló építkezések esetében ismét 5 százalék lesz a lakásépítés áfája – jelentette be Orbán Viktor kormányfő szerdán a Hír TV Magyarország élőben című műsorában. Beszélt az új egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről is.
A miniszterelnök, beszámolva a szerdai kormányülésről, kifejtette: Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter egy új otthonteremtési program pilléreit terjesztette elő, ebből az 5 százalékos áfát – amit korábban már alkalmaztak – el is fogadta a kabinet.
Közölte, a gazdaságvédelmi operatív törzs előterjesztésére adókönnyítésekről, gazdaságélénkítő lépésekről is döntöttek.
Arra a kérdésre, hogy törvénymódosításokra is szükség lesz-e, azt válaszolta: az adóeljárási szabályok könnyítése, a bürokrácia csökkentése ezt mindenképpen meg fogja követelni.
A kormányfő elmondta továbbá: a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban azt a döntést hozták, hogy még nem kell műtéteket halasztani. Most úgy látni ugyanis, hogy a következő három hétben – bár felszálló ágban marad a járvány – nem várható olyan nagyarányú változás, ami a soron következő, ütemezett ellátások, műtétek lemondásához vezetne.
Jelenleg az úgynevezett első lépcsős kórházakban folyik a koronavírus-fertőzöttek kezelése, ha ezekben elfogytak az ágyak, következnek a második, majd harmadik lépcsős kórházak – közölte. Az egészségügyi dolgozók vezényléséről – szavai szerint a legkényelmetlenebb dologról – szólva hozzátette: a vezényeltek száma még nem érte el az összes orvos és ápoló egy százalékát sem, tehát még van vezénylési tartalék.
A kedden megszavazott orvosbéremelést kommentálva Orbán Viktor azt a kérdést tette fel: „mikor, ha nem most?” Hét-nyolc hónapig még el fog tartani a járvány, és amíg nincs vakcina, addig nincs „szabadulás”, így az orvosokra óriási teher hárul – mutatott rá.
Megjegyezte: a magyar orvosok a világ legjobbjai közé tartoznak, ezért „elszívó hatás” mindig lesz. Véleménye szerint ugyanakkor a tisztességes bérek mellett a kórházak atmoszférája és a tisztességes szakmai előmeneteli lehetőség is szerepet játszik abban, hogy egy orvos „megy vagy marad”.
A béremelés költségvetési hatásáról azt közölte: amit eddig a büdzséből kifizettek, annak biztosan kifizetik legalább a dupláját ezután. „Ez egy 100, de inkább 200 milliárd forintos nagyságrendű összeg” – jelezte.
Hangsúlyozta: a bértábla és az új hálapénz-szabályozás kialakítása „betű szerint és szám szerint” a Magyar Orvosi Kamara (MOK) javaslata volt.
Arra a felvetésre, hogy a MOK most mégis kritikát fogalmazott meg – például a vezénylés és a másodállás szabályozásával kapcsolatban -, a kormányfő úgy reagált: most járvány van, a vezénylés élet-halál kérdés, ha menni kell, akkor menni kell, „mert ha valaki nem megy, vagy nem találunk mást a helyére, aki menne, akkor valaki meg fog halni, mert nem kap ellátást”. Hozzátette ugyanakkor, hogy a vezénylés nem lehet napi gyakorlat, nem lehet őket rángatni ide-oda; „jól kell vezetni a kórházakat, jól kell tervezni, és akkor nem kell vezényelni, csak ha baj van”.
A hálapénz felszámolhatóságát firtató kérdésre azt válaszolta, meg kell próbálni, hangsúlyozva ezzel kapcsolatban is, hogy a MOK kérte, ezért mellé mert állni.
Abban a kamarának igaza van – mondta -, hogy az elfogadott törvényben van több mint tíz olyan kérdéskör, amit később rendeletben kell szabályozni. „Nem tudtuk le a problémákat, nem válaszoltunk meg minden kérdést, és jó néhány kérdést nem is tudunk megválaszolni az orvosi kamara nélkül, tehát rájuk szükség lesz a jövőben is” – magyarázta, megjegyezve, hogy az erkölcsi kérdések esetében a MOK-nak kell felállítania és betartatnia a sztenderdeket.
A miniszterelnök arról is szólt, hogy a koronavírus-járvánnyal összefüggésben a mindennapokat érintő szigorításokra egyelőre nem kell számítani, mert a nemzeti konzultációban az a közvélekedés alakult ki, hogy az országnak működnie kell. Tavasszal sikerült jól védekezni, az összefogás önbizalmat adott az embereknek és a kormánynak, és „ha összefogunk, akkor együtt újra sikerülni fog anélkül, hogy le kellene állítani az országot” – mondta.
Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bíróság az uniós joggal összeegyeztethetetlennek találta azokat a feltételeket, amelyeket az Országgyűlés a külföldi felsőoktatási intézmények tevékenységének magyarországi gyakorlásához szabott, Orbán Viktor azt mondta: az Európai Bíróság ítéleteit – függetlenül attól, milyennek tartják őket – végre szokták hajtani, most is így lesz, és ez nem is okoz nagy nehézséget, mert számos jogi megoldás lehetséges.
(MTI)