Itt az új EU-büdzsé terve


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke pénteken brüsszeli sajtótájékoztatóján 1074 milliárd eurós uniós keretköltségvetést javasolt az Európai Unió számára a 2021-től kezdődő hétéves időszakra. A koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállításával összefüggésben azt javasolta, hogy az újjáépítési alap költségvetése 750 milliárd euró maradjon.

Michel a 2021 után érvényes hétéves költségvetésre vonatkozóan legutóbb februárban nyújtott be az előző pénzügyi időszakhoz képest mintegy 12 milliárd euróval magasabb összegű javaslatot, amely szerint az uniós büdzsé 1094,8 milliárd eurót tett volna ki. A belga politikus pénteken bemutatott javaslata mintegy 2,36 százalékkal marad el az Európai Bizottság által május végén benyújtott 1100 milliárd eurót kitevő tervezettől.

Az uniós tanács elnöke azt mondta, kompromisszumos javaslatában, amelyet a jövő hétre tervezett uniós csúcstalálkozón terjeszt a 27 tagállam vezetője elé, azt szorgalmazza: Németország, Hollandia, Ausztria, Svédország és Dánia esetében őrizzék meg a közös agrárpolitikához (kap) kapcsolódó kompenzációs mechanizmus által biztosított kedvezményeket.

„Megpróbálom áthidalni az eltérő véleményeket a javaslatommal, amelynek célja nem a pénz elégetése, hanem a befektetések és a reformok sikerének előmozdítása. Ideje cselekedni, ideje dönteni” – fogalmazott.

A javaslat egyebek mellett a migráció kezelésére és a határvédelemre korábban javasolt 21,9 milliárd eurós összeget megtartotta, ahogy a kohéziós és agrártámogatásokra szánt 373,2 milliárd eurós összeget is. Növelné az egészségügyre szánt összeget, valamint szintén emelné az innovációra, a kutatásra, a digitalizációra, a belső biztonság növelésére, valamint az oktásra szánt tételeket is. Csökkentette a védelemre és a biztonság fokozására, valamint a szomszédságpolitikára szánt tételeket, azonban megtartaná azon javaslatát, hogy a költségvetésnek jelentős összegeket kell fordítania az éghajlatváltozás elleni küzdelemre.

Michel emellett ötmilliárd eurós tartalékalap létrehozását javasolta a Brexit miatt az uniós tagországokat esetlegesen érintő „váratlan következményeinek” leküzdésére.

Az elnök az uniós pénzek kifizetését a jogállamiság kritériumainak betartásához kötné. Továbbá arányos intézkedések meghozatalát helyezi kilátásba az uniós források nem megfelelő felhasználása, vagy az uniós értékek tiszteletben tartásának elmaradása esetén.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 15.

Egy percig se vegyük be, hogy a tranzakciós illeték emelése nem érinti az ügyfeleket

A hétfői kormányinfón Gulyás Gergely miniszter bejelentette, hogy a kormány megemeli a pénzügyi tranzakciós illetéket. Az állami elvonás mértéke 2024. augusztus 1-től a nem készpénzes tranzakcióknál 0,45 százalékra, de maximum 20 ezer forintra emelkedik (eddig 0,3 százalék és maximum 10 ezer forint volt), míg a készpénzt érintő tranzakciók esetében a korábbi 0,6-ról 0,9 százalékra nő.

2024. július 15.

A fejlesztési tartalék kezelése a társasági adóban

Az adózó – döntése szerint – a jövőbeni beruházásaira fejlesztési tartalékot képezhet. A fejlesztési tartalék a következő évek beruházásaira számvitelileg elkülönített forrás, amelyet lekötött tartalékként addig kell kimutatni az éves beszámolóban, ameddig az adózó a beruházást meg nem valósítja. A fejlesztési tartalék népszerű vállalatfinanszírozási eszköz, amelyhez a társasági adóban adózás előtti eredményt csökkentő tétel kapcsolódik. Az Adó szaklap írása a fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó társaságiadó- és számviteli szabályokat ismerteti, illetve röviden kitér az egyéni vállalkozók fejlesztési tartalékképzési szabályaira is.