Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Számlázás mellett pénztárgépben rögzíteni csak a pénzmozgást kell. Ha a vevő nem áfaalanyként jár el, a számlán nem kell feltüntetni az adószámát. Mentesül a járulékfizetés alól a nyugdíjas egyéni és társas vállalkozó is.
Egy ügyletről egyféle bizonylatot, vagyis vagy számlát, vagy annak adása alóli mentesülés esetén nyugtát kell kibocsátani. Ugyanarról az ügyletről a számla és nyugta egyidejű kibocsátása nem merülhet fel. Ez vonatkozik a pénztárgéppel teljesített nyugtaadás esetére is, mivel az NGM rendelet nem tartalmaz olyan előírást, hogy a számlával kísért értékesítést a pénztárgépben rögzíteni kell. A NAV azt javasolja az adóalanyoknak, hogy a számlával bizonylatolt értékesítés ellenértékéről az online pénztárgéppel ne állítsanak ki nyugtát.
Természetesen az adózók a számlával bizonylatolt ügylet ellenértékeként átvett pénzt a pénztárgéppel bizonylatolt bevételekkel együtt – a pénztárgéphez rendelt pénztároló eszközben (pl. pénztárfiókban) – tarthatják. Ebben az esetben a számlával bizonylatolt ügylet ellenértékeként átvett és a pénztároló eszközben elhelyezett pénzről pénzmozgás (pénztári befizetés) bizonylatot kell kiállítani a pénztárgéppel. A pénzmozgás bizonylat kiállítása biztosítja, hogy a pénztároló eszközben levő pénzkészlet megegyezzen a pénztárgépen bizonylatolt értékesítések és egyéb pénzmozgások egyenlegével.
Tehát egy ügyletről egyféle bizonylatot – számlát vagy nyugtát – kell kibocsátani. Ha az adózó a számlával bizonylatolt ügylet ellenértékéről továbbra is kiállít pénztárgépes nyugtát, akkor az értékesítés adatai az online számlaadat-szolgáltatás és az online pénztárgép útján is megérkeznek a NAV-hoz. A dupla bizonylatolásból adódó dupla adatszolgáltatás, és az abból esetlegesen következő ellenőrzés elkerülésére célszerű megszüntetni ezt a gyakorlatot.
Javasoljuk tehát nyugta helyett ilyenkor egyéb pénzmozgás bizonylat kiállítását, mivel a kassza tartalmának változását minden esetben pénzmozgás bizonylattal szükséges igazolni.
A számlázási szabályok változása miatt 2020. július 1-jétől a belföldön teljesített ügyletről kibocsátott számlán fel kell tüntetni a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő áfaalany adószámának első 8 számjegyét. Ha azonban a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő – szóban vagy írásban – úgy nyilatkozik, hogy nincs adószáma, vagy az ügyletben nem áfaalanyként jár el, és ezért a számlázáshoz nem ad meg az adószámot, akkor a számlának nem kell vevői adószámot tartalmaznia.
Ha az online pénztárgép, illetve a kezelőszemélyzet nélküli élelmiszer-automatában működő felügyeleti egység éves felülvizsgálatának határideje a veszélyhelyzet ideje alatt járt le, akkor a felülvizsgálatot az üzemeltető a veszélyhelyzet megszűnését követő 120 napon belül köteles elvégeztetni. A veszélyhelyzetet 2020. június 18-án szűnt meg. Az ebben az időszakban esedékessé vált és elhalasztott felülvizsgálatokat a veszélyhelyzet megszűnését követő 120 napon belül, azaz legkésőbb 2020. október 16-ig köteles pótolni az üzemeltető.
A NAV-figyelőben a fentieken túl olvashat az egyéb oktatás körébe tartozó szolgáltatások áfamentességének feltételeiről, arról, hogy minden dolgozó nyugdíjas menteül a járulékfizetés alól, valamint megismerheti a NAV július 1-től érvényes IBAN-számlaszámait. Frissültek az adóhatóság feketelistái, és kiderül, hol kattog az adótraffipax.
A cikk szerzője, Kertész Gábor az Accace Hungary adómenedzsere. Az Accace az Adó Online szakmai partnere.
