Jelentősen szigorodó KATA szabályozás 2021-től

Az Országgyűlés elfogadta a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló T/10856. számú törvényjavaslatot. Az elfogadott törvény számos adótörvényt módosít több ponton is, így a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényt is. A kata jelentősen szigorodik.

A módosítás eredményeként jelentősen szigorodik a kisadózó vállalkozások tételes adójának (KATA) szabályozása:

  • Ha a belföldi székhelyű kifizető olyan kisadózónak juttat bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, úgy a kifizetőnek a juttatás után a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig 40 %-os mértékű adót kell megállapítania, bevallania és megfizetnie. A bevallásban pedig köteles feltüntetni a kisadózó vállalkozás adószámát, nevét és címét.
  • Ha a belföldi kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 %-os mértékű adót fizet. Az adó alapjának meghatározása során bizonyos összegeket, így példáula kapcsolt vállalkozástól származó összeget nem kell számításba venni.
  • A belföldi kifizető az adót elsőként annak a hónapnak a 12. napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg, amelyet megelőzően az említett juttatási értékhatárt átlépte, majd ezt követően a tárgyév minden olyan hónapját követő hónap 12. napjáig köteles így tenni, amelyben a kisadózó vállalkozás részére bevételt juttat.
  • A belföldi kifizető a tárgyévet követő év január 31-éig köteles tájékoztatni a kisadózó vállalkozást a 40 %-os mértékű adó alapjaként figyelembe vett összegről.

A módosítás azon esetköröket is szigorítja, amikor a kisadózó külföldi kifizetőtől szerez 3 millió forintot meghaladó bevételt:

  • Ha a külföldi kifizető olyan kisadózónak juttat bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, a juttatás után a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig a kisadózó 40 %-os mértékű adót fizet meg.
  • Ha a kisadózó vállalkozás a tárgyévben ugyanazon külföldi kifizetőtől az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt szerez, a 3 millió forintot meghaladó összegű bevétel után a kisadózó vállalkozás 40%-os mértékű adót fizet. Az adó alapjának meghatározása során ebben az esetben sem szükséges a törvényben meghatározott bizonyos összegeket (pl. a kapcsolt vállalkozástól megszerzett) figyelembe venni.
  • Amennyiben a kisadózónak a fentiek alapján adót kell fizetnie, akkor köteles az adóévet követő év február 25-éig havonkénti és kifizetőnkénti bontásban bevallást tenni az adóévben az adó alapjába tartozó bevételről, továbbá nyilatkozni a bevételt juttató személy nevéről és címéről.

Fontos rendelkezés, hogy a fentiek alapján számítandó 3 millió forint feletti értéket a 12 milliós értékhatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni. Emellett a fentiek alapján megfizetett 40%-os adó nem mentesíti a kisadózót a tételes adófizetés alól.

A kisadózó adatszolgáltatási kötelezettsége tájékoztatási kötelezettséggel is párosul a fentiekkel összhangban. A kifizetővel szerződéses jogviszonyba lépő kisadózó vállalkozó a szerződés megkötésekor írásban köteles tájékoztatni a kifizetőt arról, hogy kisadózó vállalkozásnak minősül. Akisadózó a változást megelőzően – a változás kezdő időpontjának megjelölésével – tájékoztatni köteles továbbá a kifizetőt a kisadózó vállalkozás jogállása megszűnéséről,avagy annak újrakeletkezéséről.

A fentiekben összefoglalt változások vajon mely kisadózó vállalkozókat fogják hátrányosan érinteni?

A szabályozás nyilvánvalóan a burkolt munkaviszonyok fenntartásának megakadályozását szolgálja, de például a következő esetekben is rosszabbul járhatnak a kisadózó vállalkozók:

  1. Kisadózó egyéni ügyvédnek a sok kisösszegű megbízása mellett van 2-3 olyan nagyobb összegű állandó megbízása, amelyek keretében az ügyfeleinek állandó jogi képviseletét látja el. Nem áll fenn tehát a munkaviszony vélelme.A havi megbízási díj mondjuk 250.000-300.000 Ft közötti, így az egy megbízótól származó bevétele éves szinten eléri, illetve meghaladja a 3MFt-ot. Ezen esetekben a kifizetőnek a 40%-os adó megfizetési kötelezettségével kell számolnia.
  2. Más esetet példaként említve mondjuk egy villanyszerelő kisadózó egyéni vállalkozó több, kisösszegű munkái mellett felvállalja független alvállalkozóként épülő családi házak komplett villanyszerelési munkáit. Akár egy ilyen megbízás jócskán meghaladhatja a 3 MFt-ot. Ezen esetben is 40%-os adóteherrel kell kalkulálnia a kifizetőnek.

Mi lehet a megoldás az ehhez hasonló esetekben? Erről itt olvashat részletesen.

A cikk szerzője Jacsmenik Gyula okleveles könyvvizsgáló, adószakértő, az MKVK Oktatási Bizottságának tagja, MKVK Hajdú-Bihar megyei szervezetének elnökségi tagja, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója.


Kapcsolódó cikkek:


Csökkennek az áfabevételek
2020. október 22.

Az államháztartási hiány óriási megugrását leginkább a járvány okozta többletkiadások indokolják. Az áfabevételek csökkentek, több jelentős adónemből több folyt be a büdzsébe szeptember végéig.