Itt az újabb offshore-botrány
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Újabb nagyszabású adatbázis szivárgott ki offshore cégekről a Süddeutsche Zeitung című német laphoz, amely a Panama-iratok néven is ismert dokumentumok esete után ismét az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciumával (ICIJ) együtt dolgozta fel az anyagot. A munka eredményeinek ismertetését vasárnap este kezdték meg.
A Paradise-iratok (Paradise Papers) nevű adatbázis két offshore-specialistától, a Nagy-Britanniához tartozó Bermuda szigetcsoporton bejegyzett Appleby ügyvédi irodától és a szingapúri székhelyű Asiaciti Trust vagyonkezelő társaságtól tartalmaz iratokat, és szerepel benne 19, adóparadicsomként számon tartott ország és terület, köztük Málta és a Cook-szigetek cégnyilvántartása.
A 13,4 millió dokumentumból álló adatbázis feldolgozásában világszerte 96 szerkesztőség vett részt csaknem 400 újságíróval, a munka egy éve kezdődött.
A dokumentumokban 47 országból 120 állam-, illetve kormányfő és egyéb politikus nevét találták meg, és találtak bennük adatokat élsportolókról, híres művészekről és nemzetközi óriáscégekről is.
Az offshore gazdasági társasági forma önmagában nem törvényellenes, de alkalmas lehet adókerülésre, vagyon, jövedelem elrejtésére vagy tranzakciókban résztvevő személyek vagy szervezetek leplezésére.
Az ICIJ tényfeltáró munkája alapján közölt első írások többek között Justin Trudeau kanadai kormányfő egyik közeli barátjáról és támogatójáról, Stephen Bronfmanról szólnak. A montreali üzletember a Paradise-iratok szerint érintett egy offshore-cégekből álló hálózatban, amelynek működése révén a kanadai állam valószínűleg elesett több millió dollár adóbevételtől.
Két amerikai óriáscég, a Nike és az Apple is szerepel az iratokban. A Nike a Bermuda szigetcsoporton, majd Hollandiában épített ki egy céghálózatot, amelynek révén elkerülte több milliárd euró adó befizetését, az Apple pedig az egyik érintett offshore-specialista közreműködésével olyan országot vagy területet keresett cégszékhelynek, ahol garantáltan mentesülhet az adófizetés alól.
A nemzetközi nyersanyag-kereskedelem egyik vezető szereplője, a svájci Glencore a Paradise-iratok alapján azzal a céllal használhatott offshore-cégeket, hogy bányászati ügyletekkel összefüggésben megvesztegessen embereket a Kongói Demokratikus Köztársaságban, aminek révén az ország több százmillió dollár adóbevételtől eshetett el. A U2 ír popzenekar frontembere, Bono pedig egy litvániai bevásárlóközpontban szerzett tulajdonrészt offshore-cégek révén.
A Süddeutsche Zeitung egy sor további esetet is ismertetett vasárnap este az online kiadásában. A érintett politikusok, hírességek és vállalkozások jellemzően elismerték, hogy a feltárt adatok helytállóak, de hangsúlyozták, hogy nem követtek el törvénytelenséget.
A lap a Paradise-iratok eredetéről a forrás vagy források védelme érdekében csak annyit hozott nyilvánosságra, hogy nem fizettek a dokumentumokért. Hozzátették, hogy az adatbázis feldolgozását nem befolyásolták az ICIJ támogatói, köztük Soros György.
Az iratok alapján az üzletember az Appleby révén működtetett egy offshore-cégekből álló hálózatot. A „konstrukció nem veti fel az illegalitás gyanúját” – írta a müncheni lap.
(MTI)