Januártól jobban kell figyelni a szállítmányokra


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A raktárosok, logisztikusok és beszerzők számára komoly fejfájást jelenthet , hogy mit kezdjenek egy más EU tagállamból érkezett szállítmánnyal, ha annak indításáról előzetesen nem kaptak információt, így azt az EKAER-ben sem tudták bejelenteni.


Készüljön fel, mert a tét magas: hatósági zár, terméklefoglalás és a szállítmány értékének 40 százalékára rúgó mulasztási bírság! A legnehezebb dolga a közösségen belüli beszerzőknek lesz!

Míg a korábbi évek adótörvény módosításainak fő célja a fekete- és a szürkegazdaság kifehérítése mellett az adózók adminisztrációs terheinek csökkentése is volt, addig ez utóbbi szempont már nem mondható el a 2015. évi adótörvény módosító csomagra. A tavalyi évben a figyelem középpontjába került határon átnyúló, illetve belföldi áfa csalások visszaszorítása érdekében a NAV  fokozatosan egyre hatékonyabb eszközöket kap, azonban ezek egyre több és több adminisztrációval járnak a gazdaság szereplői számára.

Az áfa csalások visszaszorítására tett legújabb kísérletet Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszernek, vagy röviden EKAER-nek nevezik és szabályrendszerének bonyolultsága mellett másik sajátossága, hogy minden eddiginél rövidebb idő alatt kell rá felkészíteni az adózók beszerzési, logisztikai és raktározási szervezeti egységeit, akiknek január 1-jétől egyrészt egymással, másrészt szerződéses partnereikkel is szoros együttműködésre lesz szükségük, hogy határidőben és szakszerűen tudják rögzíteni a termékmozgásokat az EKAER-ben. Akiknek ez nem sikerül, azok súlyos következményekkel számolhatnak: a NAV hatósági zár alá veheti a szállítóeszközök rakterét, lefoglalhatja a rakományt és a be nem jelentett áruk értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.

Az EKAER-t 5 termékfuvarozási típus esetén kell használniuk az adózóknak:

  • az EU más tagállamából Magyarországra irányuló útdíjköteles (3,5 tonna össztömegnél nagyobb) gépjárművel végzett közúti fuvarozások;
  • Magyarország területéről az EU más tagállamába irányuló útdíjköteles gépjárművel végzett közúti fuvarozások
  • a nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítésre, ha az Magyarországon belüli útdíjköteles gépjárművel végzett közúti fuvarozással jár
  • kockázatos élelmiszerek esetében (ezek körét egy még előkészítés alatt álló NGM rendelet fogja meghatározni) ha egy fuvarozás keretében ugyanazon címzett részére fuvarozott termékek tömege a 200 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke a 250 000 forintot meghaladja, függetlenül attól, hogy a fuvarozás útdíjköteles, vagy nem útdíjköteles gépjárművel történik-e;
  • egyéb kockázatos termékek esetében (ezek körét szintén a még előkészítés alatt álló NGM rendelet fogja meghatározni), ha egy fuvarozás keretében ugyanazon címzett részére fuvarozott termékek tömege az 500 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot meghaladja, függetlenül attól, hogy a fuvarozás útdíjköteles, vagy nem útdíjköteles gépjárművel történik-e.

A felsorolás a vonatkozó előírásoknak csupán a töredékét képezik a részletes előírásokról itt olvashat, viszont már ebből is látszódik, hogy január 1-jétől a jelenleg szükségesnél több információval kell rendelkezni egy szállítmány elindítása előtt. Be kell azonosítani, hogy a fuvarozáshoz használt gépjármű útdíjköteles-e, vagy sem, a belföldi vevő végfelhasználó-e, a felrakodásra kerülő termékek beletartoznak-e a kockázatos élelmiszerek, vagy a kockázatos termékek körébe és ha igen, tömegük várhatóan meghaladja-e a meghatározott határértéket?

Az áfa-kötelezettség keletkezésének időpontja és a teljesítés helye

Áfa kiskönyvtárunk negyedik része két kucsfontosságú területet dolgoz fel: az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjára vonatkozó szabályokat, illetve a teljesítési hely szabályrendszerét. A kiadvány a jogszabályi rendelkezések részletes, magyarázatokkal tűzdelt ismertetésén túl számos példával segíti a jogalkalmazókat.

További információ és megrendelés >>

Miután bebizonyosodott, hogy a tervezett fuvarozás EKAER bejelentésre köteles, azt kell tisztázni, hogy ki és meddig köteles az előzetes bejelentést teljesíteni. A bejelentést a címzettnek kell a fuvarozás megkezdéséig megtenni abban az esetben, ha az EU valamely tagállamából hoznak be árut Magyarországra, azonban ha Magyarországról az EU egy másik tagállamába visznek ki árut, vagy ha belföldi fuvarozás történik, akkor az áru feladója kötelezett a bejelentés megtételére a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdéséig.

Az EKAER-nek az adózókat várhatóan a legnagyobb kihívás elé állító szabálya, hogy egy EU termékbeszerzés esetén már a kamion elindulása előtt bejelentést kell tenni a fuvarról a NAV felé!

A raktárosok, logisztikusok és beszerzők számára komoly fejfájást jelenthet, hogy mit kezdjenek egy más EU tagállamból érkezett szállítmánnyal, ha annak indításáról előzetesen nem kaptak információt, így azt az EKAER-ben sem tudták bejelenteni, de a kamion már a kapuban áll, vagy csak jóval a felrakodás és indulás után kaptak róla információt?

Tekintettel arra, hogy a jogszabály alapján a bejelentés pótlására nem, csak bizonyos időn belüli módosítására van lehetőség és a NAV az útdíjrendszerben kezelt adatokhoz hozzáféréssel rendelkezik, így forgalmi rendszám alapján az adóellenőrök könnyen meg tudnak győződni arról, hogy egy-egy szállítmány az EKAER bejelentést megelőzően, vagy azt követően lépett-e be Magyarország területére, vagy érkezett meg a címzetthez. E két rendszer összehangolásával a NAV könnyen fényt tud deríteni az elmulasztott bejelentésekre. Ekkor kiszabhatóvá válik az áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírság, függetlenül attól, hogy minden egyéb dokumentum, így pl.: szerződés, megrendelés, elfogadott árajánlat, vevő által aláírt CMR, szabályszerűen visszaigazolt e-TKO rendelkezésre áll.

A bejelentendő adatok köre minden eddiginél szorosabb együttműködést követel meg a beszerző és az eladó között, hiszen az EU más tagállamából történő beszerzések esetén 2015-től már a szállítmány elindulása előtt tudnia kell a magyar vevőnek számos olyan információt, amik birtokába jelenleg sokszor csak a szállítmány megérkezésekor jut, mind például a felrakodás címe, a termékek bruttó tömege, az alkalmazásra került veszélyességi bárca száma, vagy a gépjármű forgalmi rendszáma. Mindez az Európai Unióban teljesen szokványos láncügyletek esetében – mikor a terméket több szereplő vásárolja meg és értékesíti tovább egyidejűleg, miközben az áru közvetlenül a lánc első tagjától az utolsóhoz kerül leszállításra – igen nagy kockázatot jelenthet, különösen azokban az esetekben, amikor nem a címzett a fuvarozás megrendelője, így annak sem a lánc első tagjával, sem a fuvarozást lebonyolító vállalkozással nincs közvetlen kapcsolata! Mindez számos vállalkozás működési kockázatát fokozhatja!

Mint látható, számos bizonytalanság és kérdés merül fel az egy hónap múlva már élesben használandó, a NAV felügyelete alá rendelt új áruforgalom ellenőrző rendszer, az EKAER kapcsán.

Különös – a felkészülést hátráltató – körülmény, hogy mindezidáig még nem került kihirdetésre két kapcsolódó NGM rendelet. Az egyik az EKAER szám megállapításnak rendjét, az EKAER elektronikus felületén történő bejelentéssel, változásbejelentéssel, a kockázati biztosíték mértékének folyamatos meghatározásával kapcsolatos szabályokat rendezné, míg a másik az ún. kockázatot termékek és kockázatos élelmiszerek körét határozná meg.

Az idő fogy, de marad-e elég idő a felkészülésre? Könnyű belátni, hogy a közeli határidők és a hiányzó részletszabályok miatt célszerű lenne egy átmeneti, szankciókkal nem fenyegetett betanulási időt hagyni a vállalkozások számára ellenkező esetben csak a kockázat marad a számukra.

A bejegyzés szerzője Hegedűs Sándor, az RSM DTM Hungary adóüzletág vezetője. Az RSM DTM Blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 15.

Egy percig se vegyük be, hogy a tranzakciós illeték emelése nem érinti az ügyfeleket

A hétfői kormányinfón Gulyás Gergely miniszter bejelentette, hogy a kormány megemeli a pénzügyi tranzakciós illetéket. Az állami elvonás mértéke 2024. augusztus 1-től a nem készpénzes tranzakcióknál 0,45 százalékra, de maximum 20 ezer forintra emelkedik (eddig 0,3 százalék és maximum 10 ezer forint volt), míg a készpénzt érintő tranzakciók esetében a korábbi 0,6-ról 0,9 százalékra nő.

2024. július 15.

A fejlesztési tartalék kezelése a társasági adóban

Az adózó – döntése szerint – a jövőbeni beruházásaira fejlesztési tartalékot képezhet. A fejlesztési tartalék a következő évek beruházásaira számvitelileg elkülönített forrás, amelyet lekötött tartalékként addig kell kimutatni az éves beszámolóban, ameddig az adózó a beruházást meg nem valósítja. A fejlesztési tartalék népszerű vállalatfinanszírozási eszköz, amelyhez a társasági adóban adózás előtti eredményt csökkentő tétel kapcsolódik. Az Adó szaklap írása a fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó társaságiadó- és számviteli szabályokat ismerteti, illetve röviden kitér az egyéni vállalkozók fejlesztési tartalékképzési szabályaira is.