Feltöltési kötelezettség az egyes adónemeknél

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Írásunkban áttekintjük a feltöltési kötelezettséggel összefüggő szabályokat a társasági adó, az innovációs járulék, az egyszerűsített vállalkozói adó, az energiaellátók jövedelemadója, valamint a reklámadó rendszerében.

Közeleg a 2014-es év vége, amely egyben bizonyos adózók esetén az adóelőleg-kiegészítési – más néven a feltöltési – kötelezettség határidejének közeledtét is jelenti. A feltöltési kötelezettség teljesítésekor az adózóknak az adóévre már befizetett előlegek összegét ki kell egészíteni az adóévi várható fizetendő adó összegére, azaz a várható fizetendő adó és a már megfizetett előlegek különbözetét kell megfizetni, figyelemmel az egyes adónemeket szabályozó anyagi jogszabályok rendelkezéseire.

1. Feltöltési kötelezettség a társasági adóban

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao-tv.) 26. § (10) bekezdésében foglaltak alapján az adóévre már befizetett előlegek összegét ki kell egészíteni az adóévi várható fizetendő adó összegére.

A feltöltési kötelezettség keretében teljesítendő összeg kiszámítása során azonban nemcsak a várható fizetendő adó összegére kell tekintettel lenni, ugyanis a szabályozás kimondja, hogy amennyiben az adózó az Európai Uniótól és/vagy a költségvetésből támogatást kap, akkor a várható fizetendő adó meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni az e támogatások miatt elszámolt adóévi bevételből azt az összeget, amelyet az adózó az adóév utolsó hónapjának 15. napjáig nem kapott meg. Tehát az adóalapot úgy kell meghatározni, hogy az ne tartalmazza a meg nem kapott ilyen bevételt. A hivatkozott támogatásokról az adózók a társaságiadó-bevallásban adatot szolgáltatnak, amelyre a feltöltési kötelezettség elégtelen teljesítése miatti szankció meghatározása szempontjából van szükség.

Már a várható adó összegének meghatározásakor célszerű az adózónak azt megvizsgálnia, hogy az éves adót az általános szabályok szerint, vagy – ha annak feltételei fennállnak – a jövedelem- (nyereség-) minimum szabályai szerinti adóalapra állapítja meg, illetve fizeti meg. Az adózónak tehát e körben azt kell eldöntenie, hogy a Tao-tv. 6. § (1) bekezdésében foglaltak alapján (az adózás előtti eredmény adóévben felmerült jogcímeken történő módosításával) határozza meg az adóalapját, vagy pedig alkalmazza a Tao-tv. 6. § (7) bekezdésében foglaltakat. E választásától az adózó a bevallásában természetesen eltérhet, de akkor vállalnia kell annak esetleges következményeit.

1.1. A feltöltésre kötelezettek köre

A Tao-tv. 26. § (10) bekezdése szerint felöltésre kötelezett minden kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózó, valamint minden külföldi vállalkozó abban az esetben, ha az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele meghaladta a 100 millió forintot. Az árbevétel fogalmát a Tao-tv.  4. §-ának 4. pontja alapján kell meghatározni, ami nem azonos (vagy nem feltétlenül azonos) a beszámolóban kimutatott értékesítés nettó árbevételével.

A megelőző adóévi évesített árbevétel vizsgálata az egyesüléssel és szétválással érintett adózók esetében vethet fel további kérdéseket. Az egyesülés és szétválás azon formáinál, amely esetekben a jogelőd(ök) megszűnt(ek), a jogutódnál – a feltöltési kötelezettség vizsgálata során – a megelőző adóév első ízben csak a jogutód első adóéve lehet, tehát az egyesülés, szétválás napját követő naptól az adóév végéig terjedő időszak. Így például a kiválással létrejövő jogutód esetében – az adózó első adóévében – a tárgyévet megelőző évi árbevétel nem értelmezhető. Ennek megfelelően a Tao-tv. 26. § (10) bekezdése nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a kiválással létrejövő jogutódot társaságiadó-előleg feltöltésének kötelezettsége terhelné. A kiválással létrejövő jogutódnak tehát az első adóévében nincs előleg-feltöltési kötelezettsége. Például egy 2014-ben kiválással létrejött naptári éves adózót először 2015. december 20-áig terheli feltöltési kötelezettség, amennyiben az adóévet megelőző, 2014. évi adóévében (a kiválás napját követő naptól az adóév végéig terjedő időszakban) az évesített árbevétele meghaladja a 100 millió forintot.

Annak a jogelődnek viszont, amely az átalakulás következtében nem szűnik meg, teljes megelőző adóéve van, amelynek árbevétele vizsgálandó a feltöltési kötelezettség megállapításánál. Így tehát beolvadás esetén az átvevőt, kiválás esetén pedig a fennmaradót terheli adóelőleg-kiegészítési kötelezettség.

A Tao-tv. 26. § (11) bekezdése tételesen felsorol olyan adózókat, amelyek általános jelleggel mentesülnek az adóelőleg-kötelezettség, ennek okán a feltöltési kötelezettség alól. Ezen körbe az alábbi nonprofit szervezetek tartoznak:

–   az MRP szervezetek,

–   a közhasznú nonprofit gazdasági társaságok,

–   a vízitársulatok,

–   az alapítványok,

–   a közalapítványok,

–   az egyesületek,

–   a köztestületek,

–   az egyházak,

–   a lakásszövetkezetek,

–   a közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmények,

–   az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak,

–   a szociális szövetkezetek és

–   az iskolaszövetkezetek.

Nem vonatkozik továbbá a feltöltési kötelezettség:

–   az egyszeres könyvvitelt vezetőkre,

–   a kettős könyvvitelt vezető adózók közül azokra, amelyeknek a megelőző adóévi évesített árbevétele legfeljebb 100 millió forint.

A Tao-tv. 26. § (11) bekezdése is meghatároz újabb kivételeket, e szerint nem terheli adóelőleg-kiegészítési kötelezettség a megszűnő adózót, továbbá azt az adózót, amely az adóbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt adja be.

A cégbejegyzési eljárás alapvetően kétféleképpen fejeződhet be: vagy a társaság bejegyzésével, vagy pedig a bejegyzési kérelem elutasításával. Ez utóbbi esetben a társaság nem is jön létre, ilyen esetben nyilvánvalóan nincs feltöltési kötelezettség. Amennyiben a társaságot bejegyzik, úgy ezzel az időponttal lezárul az előtársasági időszak.

1.2. A feltöltési kötelezettség határideje

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 1. számú melléklet I./B/2. c) pontja, illetve a 2. számú melléklet I. Határidők 3. b) pontja szerint a feltöltési kötelezettség befizetésének és bevallásának határideje az adóév utolsó hónapjának 20. napja (általános esetben december 20-a).

A feltöltésre kötelezett adózók az utolsó havi, negyedévi társaságiadó-előleget a feltöltéssel egyidejűleg fizetik meg. E rendelkezés gyakorlatilag a negyedéves adóelőleg-fizetők számára jelent az utolsó negyedévi adóelőleg esetében előrehozott fizetési határidőt.

A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségeinek szabályairól az Art. 6. számú melléklete rendelkezik. E szerint a Tao-tv. szerinti előleg-kiegészítésre kötelezett adózó a várható éves fizetendő adó és az adóévre már bevallott adóelőlegek különbözetéről az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig nyújtja be bevallását, és ezzel egyidejűleg tesz eleget fizetési kötelezettségének.

Társadalombiztosítás, járulékfizetés és családtámogatási szabályok
Előadók: Farkasné Gondos Krisztina osztályvezető, OEP Matlné Kisari Erika vezető tanácsos, NAV Orbán Zsófia főosztályvezető-helyettes, Magyar Államkincstár Időpont: 2014. december 16. Részletes tematika és jelentkezés >>

A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózóknál a határidők számítása úgy alakul, hogy adóévük első hónapja kezdő napjaként a választott üzleti év kezdő napját kell számításba venni. Az első adóévi hónap kezdő napjának naptári hónapon belüli sorszáma határozza meg valamennyi további adóévi hónap kezdő napjának naptári hónapon belüli sorszámát. Amennyiben valamely adóévi hónap kezdő napjának naptári hónapon belüli sorszáma magasabb, mint a követő naptári hónap napjainak száma, a követő adóévi hónap kezdő napjaként a követő naptári hónap utolsó napját kell tekinteni. Ha például az adózó választott mérlegforduló napja november 15-e, akkor a 2014-es (2014. november 16-tól 2015. november 15-ig tartó) adóévének az utolsó (2015. október 16-tól 2015. november 15-ig tartó) adóévi hónapja 20. napjáig, 2015. november 5-ig kell a feltöltést teljesítenie.

1.3. A feltöltési kötelezettség bevallása

Az adóelőleg kiegészítésének teljesítéséhez bevallási kötelezettség is társul, amelyet a 2014-es adóévben a 1401-es számú bevalláson, a 1401-01-es lap 15. sorában kell teljesíteni.

Érdemes megjegyezni azt, hogy a feltöltéskor a befizetendő és a bevallásban szerepeltetendő adóelőleg összege eltérhet egymástól, ugyanis befizetni a várható fizetendő adó és az adóévre megfizetett előlegek különbözetét, bevallani viszont a várható fizetendő adó és az adóévre bevallott előlegek különbözetét kell.

Ha az adózó az adóévre több előleget fizetett be, mint amennyit a bevallásában feltüntetett, akkor ténylegesen kevesebbet kell megfizetnie annál, mint amit a ’01-es bevallásban feltüntetett.

Az innovációs járulék, az egyszerűsített vállalkozói adó, az energiaellátók jövedelemadója, valamint a reklámadó feltöltési kötelezettségről is olvashat Dr. Németh Nóra az Adó Szaklap 2014/16 számában megjelent cikkében.

---