Javítsuk a hibás szja-bevallást!

Szerző: Ado Online
Dátum: 2015. május 21.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Érdemes az elmaradt bevallást pótolni, a rosszul beadottat korrigálni. Kisokos az adózói javításról, önellenőrzésről, adóhatósági javításról, a „felhívás önellenőrzésre” nevű intézményről.


A személyi jövedelemadó bevallási- és befizetési határideje szerdán lejárt, de annak, aki nem küldött be adóbevallást annak ellenére, hogy kellett volna, vagy rosszul töltötte ki a bevallás típusának megfelelő 1453-as nyomtatványt, egyszerűsített bevallást (1453E), adónyilatkozatot (1453ADO), vagy elfelejtette valamely jövedelmét bevallani, vagy olyan jövedelmet vallott be, amelyet nem tavaly szerzett, vagy tévesen kérte a munkáltatói elszámolást, van még tennivalója. Célszerű az elmaradt bevallást sürgősen pótolni, a hibákat mielőbb kijavítani, mert az elmaradt bevallás miatt 200 ezer forintig, hibázás esetén 20 ezer forintig terjedhet a mulasztási bírság akkor is, ha az adó befizetése időben megtörtént, az adó befizetésének késedelme esetén pedig késedelmi pótlékot is fizetni kell.

Késve beadott adóbevallás

Az, aki a bevallás benyújtására előírt határidőn belül bejelentést tett az adóhatósághoz, hogy a bevallását előreláthatólag nem tudja határidőben benyújtani, mert a benyújtáshoz önhibáján kívül nem állnak rendelkezésére az elkészítéshez szükséges iratok, igazolások, a bevallási késedelem miatt mulasztási bírságot az állami adóhatóság a bevallás benyújtásának évében november 20-áig nem szab ki. Ebben az esetben a bejelentéshez kapcsolódó adóbevallást a bevallási késedelmet kimentő igazolási kérelemmel együtt eddig az időpontig kell benyújtani. Az igazolási kérelem nem utasítható el, ha a magánszemély külföldről származó jövedelemmel is rendelkezik, és a határidő elmulasztását azzal menti ki, hogy az adókötelezettségének megállapításához nemzetközi egyezmény, viszonosság, vagy külföldi adójog vizsgálata szükséges.

Egyéb esetben (az említett bejelentés hiányában) az adóbevallás benyújtásában akadályozott adózónak az akadályoztatás megszűnését követő 15 napon belül, a késedelem igazolására vonatkozó kérelemmel együtt kell az adóbevallást benyújtania. Ha az adózó késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben az általában elvárható, mulasztási bírságot nem kell megállapítani, továbbá nem kell késedelmi pótlékot fizetni arra az időszakra, amelyre az adózó a késedelmét igazolta, és azt elháríthatatlan külső ok idézte elő.

Késedelem esetén a 2014. évi bevallást a 1453 számú nyomtatvány kitöltésével kell teljesíteni, amelynek szükséges lapjai a NAV honlapjáról letölthetők, vagy az adóhatóság ügyfélszolgálatain kérhetők. A papír alapon elkészített bevallás postai feladásáért ilyenkor már fizetni kell, de az személyesen is beadható bármely NAV ügyfélszolgálaton, illetve az, aki rendelkezik ügyfélkapuval, a bevallását elektronikus úton is beküldheti.

Fontos tudni, hogy a késve benyújtott bevallás alapján az adó 1+1 százalékáról nem lehet rendelkezni.

Adóhatósági javítás

Az adóbevallásban előforduló olyan hibák miatt, amelyek nem érintik az adókötelezettséget és az adózó közreműködése nélkül javíthatóak, nem kell aggódni, mert azokat az adóhatóság a bevallás feldolgozása során automatikusan kijavítja, majd erről értesítést küld az adózónak. (A gyorsabb ügyintézés érdekében ezért is fontos a nyomtatvány erre szolgáló rovatában feltüntetni azt a telefonszámot is, amelyen az adózó napközben elérhető.) A hiba felismerése esetén tehát mindenképpen érdemes érdeklődni az adóhatóságnál, hogy az adatok feldolgozása során a javítás már megtörtént-e, és ezért nincs az adónak további teendője.

Az elektronikus úton beküldött bevallásokat érintő fontos tudnivaló, hogy az adatok feldolgozása során az adóhatóság által észlelt hibák javítása érdekében szintén elektronikus úton kap értesítő levelet az adózó. Ilyenkor a teljes bevallást ismételten el kell készítenie és be kell küldenie, de csak az adóhatóság által jelzett hibákat szabad kijavítania. Ebben az esetben a hibásnak minősített bevallás vonalkódját is fel kell tüntetni a bevallás Főlapjának „B” mezőjében, ugyanakkor a „C” mezőben sem az „Adózói javítással (helyesbítéssel) érintett bevallás típusa”, sem „Az önellenőrzéssel érintett bevallás típusa” rovatokat nem szabad kitölteni, mert a bevallása ismételten hibás lesz!

A hibásan beadott bevallás adózói javítása, önellenőrzése

Az adóbevallás adózó által történő helyesbítésének szükségessége nem csak a 1453-as nyomtatványban fordulhat elő, hanem az egyszerűsített bevallás (1453E), az adónyilatkozat (1453ADO), valamint a munkáltatói adómegállapítás (14M29) esetében is. Bármelyik típusú bevallást – annak elfogadása után – ugyancsak a 1453-as nyomtatvány kitöltésével és beküldésével, adózói javítás vagy önellenőrzés formájában lehet helyreigazítani. Ilyenkor a Főlap „B” mezőjében a hibásnak minősített bevallás vonalkódja rovatot nem kell kitölteni.

Adózói javításról (helyesbítésről) akkor van szó, ha az adóhatóság által elfogadott bevallás módosítása összességében nem eredményezi az adóalap, illetve az adó változását, míg az önellenőrzés az az adózói javítás, amely során az adóalap (járulékalap), illetve az adó (járulék) összege, illetve a befizetendő vagy visszaigényelhető adó összege (az adózó kötelezettsége) az eredeti bevalláshoz képest változik.

Adózói javítással vagy önellenőrzéssel a törvény által megengedett választási lehetőség alapján hozott döntés (például az átalányadózás választása, 1+1%-os rendelkezés) nem módosítható. Ugyanakkor adókedvezményt (például személyi kedvezményt, önkéntes pénztári, nyugdíj-előtakarékossági befizetés kedvezményét) önellenőrzéssel utólag is lehet érvényesíteni.

Akár adózói javítás, akár önellenőrzés szükséges, a bevallást teljes egészében (az 1+1%-os rendelkező nyilatkozat kivételével) valamennyi részletező lapot is beleértve) el kell készíteni és be kell adni (vagyis nem csak a módosított adatokat kell feltüntetni), a következőket is figyelembe véve:

  • ha a helyesbítés következtében az eredeti (elfogadott) kötelezettség (a bevallás szerint még befizetendő, illetve a visszajáró adó) nem változik, az ismételten elkészített 1453-as bevallásban a Főlap „C” mezőjében az adózói javítással, helyesbítéssel érintett bevallás típusa rovatot kell kitölteni.

  • ha az adózói javítás (helyesbítés) kötelezettség változást eredményezne, úgy az ismételten elkészített 1453-as bevallásban a Főlap „C” mezőjében az önellenőrzéssel érintett bevallás típusa rovatot kell kitölteni.

Kiskönyvtár az áfáról sorozat két új kötete + Vacsora-kódex

A csomag tartalma:

– Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban

– Különös adózási módok az áfa rendszerében és a

– Vacsora-kódex

Rendelje meg most >>

Amennyiben önellenőrzésről van szó, arra csak a bevallás benyújtására előírt határidőt követően, a bevallás feldolgozása és elfogadása után van lehetőség (a késve beadott bevallás esetében is). Akinek a munkáltató által elkészített elszámolást kell „önellenőriznie” (mert például utólag vette észre, hogy más forrásból is volt adóköteles jövedelme, vagy adókedvezményét az igazolás késedelmes benyújtása vagy annak elmaradása miatt a munkáltató nem vette figyelembe), az önellenőrzés benyújtását megelőzően a munkáltatói adómegállapítás benyújtásának időpontjáról is győződjön meg.

Ha az adózó felismerte, hogy önellenőrzésre van szüksége, azt nem célszerű halogatnia, mert ha az állami adóhatóság időközben ellenőrzést kezdeményezne, annak megkezdését követően a vizsgálat alá vont adó a vizsgált időszak tekintetében önellenőrzéssel nem helyesbíthető.

Az önellenőrzést mindig az önellenőrzött bevallásra vonatkozó időszakban, azaz a 1453-as bevallás esetében a 2014-ben hatályos jogszabályok figyelembevételével kell elvégezni. Egy önellenőrzéssel csak egy bevallási időszakra vonatkozó adatok helyesbíthetők, vagyis, ha valaki régebbi bevallásaiban is talált adókötelezettséget módosító hibát, úgy a 1353-as, illetve a 1253-as nyomtatványokon külön-külön kell az önellenőrzést benyújtania.

A 2014. évről benyújtott bármely típusú adóbevallás (egyszerűsített bevallás, adónyilatkozat), illetve munkáltatói adómegállapítás önellenőrzése esetén a 1453-as nyomtatvány 16-01, 16-02, 16-3 részletező lapjainak megfelelő sorait is ki kell tölteni. Ha az adózó valamely kötelezettsége a bevallottnál kevesebb, mínusz (–) előjellel, ha több, plusz (+) előjellel kell a különbözetet a megfelelő adónemkóddal a 16-01-es lap adott sorában feltüntetni.

Megnövekedett kötelezettség esetén a bevallási határidő után következő első naptól az önellenőrzés benyújtásáig eltelt naptári napokra a jegybanki alapkamat napi összegének megfelelő önellenőrzési pótlékot is ki kell számítani és be kell írni a 16-01-es lap 12. sorába.

Amennyiben az önellenőrzéssel történő helyesbítéssel az adózónak további adófizetési kötelezettsége keletkezik, az adót és a felszámított önellenőrzési pótlékot – további késedelmi pótlék felszámítása nélkül – az önellenőrzési bevallás benyújtási időpontjáig lehet megfizetni.

Ha az önellenőrzés az adózó számára visszaigényelhető adót eredményez, annak más adónemre történő átvezetését vagy kiutalását a 1453-as bevallás 170-es lapjának a kitöltésével lehet kérni, teljesítése pedig az önellenőrzés benyújtását követő naptól esedékes.

A számvitel nagy kézikönyve 2015 + 57 számviteli eset megoldása

  • érdekes számviteli példák
  • jogszabály alkalmazási tippek
  • döntési alternatívák
  • könyvelési lépések
  • ábrák és táblázatok

A népszerű szakkönyv áráért most az 57 számviteli eset megoldása című könyvet is megkapja!

Rendelje meg most a két könyvet egy áráért! >>

Előfordulhat az is, hogy az önellenőrzést követően újabb önellenőrzésre van szükség. Az ugyanazon időszakra vonatkozó ismételt önellenőrzés, továbbá az önellenőrzési pótlék helyesbítése esetén is az adott időszakra vonatkozó bevallási nyomtatvány teljes adattartalmát meg kell ismételni, és ekkor a 16-01, 16-02 lapok megfelelő kódkockájába az „X” jelet feltétlenül be kell írni.

Nem lehet önellenőrízni a személyi jövedelemadót és az egészségügyi hozzájárulást, ha a megállapított különbözet száz forintnál kevesebb. Ilyenkor, illetve, ha az azonos adónemekben előjelhelyesen (+/–) összesített a kötelezettség alapján nem keletkezik eltérés, a bevallást csak adózói javításként (helyesbítésként) kell benyújtani.

Felhívás önellenőrzésre

Az adózókat kedvezően érintő szabály 2013-tól, hogy az állami adóhatóság a vállalkozói tevékenységet nem folytató magánszemélyt önellenőrzés elvégzésére hívhatja fel abban az esetben, ha a bevallás adatai és az adóhatóság rendelkezésére álló adatai között eltérést tapasztal, és ez a különbözőség az adózó terhére mutatkozik.

Ebben az esetben az önellenőrzés elvégzésére a felhívás közlésétől számított 30 nap áll rendelkezésre, amely alatt az adóhatóság nem állapítja meg az adóhiányt. Az önellenőrzésre való felhívásnak a magánszemély nem köteles eleget tenni, vagyis az önellenőrzés elmulasztása miatt mulasztási bírság nem szabható ki, de lejártát követően az adóhiány következményeit viselni kell.

Az adózó személyes jelenlétét nem igénylő javítás, előzetes tájékozódás, a bevallás javításával, önellenőrzésével kapcsolatos egyedi felvilágosítás és sok más adózási ügyintézés lényegesen egyszerűbb lehet a NAV Ügyféltájékoztató és Ügyintéző rendszerének igénybevételével. Az adóügyek elektronikus intézésének szabályairól szóló 34/2007. (XII. 29.) PM rendelet 17/A. §. (2) bekezdés értelmében ugyanis az adózó vagy képviselője jogosult a NAV Ügyféltájékoztató és Ügyintéző rendszere útján, telefonon történő javítására is, amennyiben az nem igényel személyes jelenlétet és rendelkezik a rendszer használatához szükséges ügyfél-azonosító számmal. Az ügyfél-azonosító számot a „TEL” jelű kérelem benyújtásával leget igényelni.


Kapcsolódó cikkek:


Az adóreform és az azóta eltelt időszak – helyi adók – 1. rész
2020. április 3.

A helyi közösségek közösségi szintű öngondoskodása fontos feltétele a társadalom működésének. A helyi adózás sem az elmúlt évtizedek találmánya, létezett ez már a középkorban is. Hogyan alakult ez Magyarországon az elmúlt három évtizedben? Milyen korábbi előzményei voltak ennek? Ez utóbbiról szólunk az adóreformot bemutató cikksorozatunk mostani írásában.

Adófizetési kedvezmények koronavírus idején
2020. április 2.

A koronavírus sok egyéni és társas vállalkozást hozott nehéz helyzetbe, hiszen igen komoly bevételkiesésekkel és költségtöbbletekkel kell szembenézniük. Néhány ágazat a 47/2020. (III. 18.) kormányrendelettel, illetve a 61/2020. (III. 23.) kormányrendelettel ugyan adó és járulékmérséklést kapott, azonban a likviditási gondok nem csupán a kiemelt ágazatokat érintik. Érdemes tehát összefoglalni azokat a legfontosabb tudnivalókat, amelyek adó/adóelőleg fizetési kötelezettség esetén segítséget jelenthetnek.